Hát megy az idő...mintha csak tegnap történt volna,pedig már több mint három éve...Gergővel a Börzsöny felé vettük az irányt 2016 májusában.A túráról természetesen van bejegyzésem is ide kattíntva elolvasható. A túránk a Börzsöny legdélibb hegyét a Szent Mihály hegyet érintette,e hegy érdekességeit jöttünk felfedezni.Ugye ez az a hegy amely benyúlik a Dunakanyarba,lényegébe ennek köszönhető maga a kanyar,a Dunakanyar második fő kanyarja.A hegy sok érdekességet rejt magában,ennek egyike a Remete-barlang,amit írnak külön kötőjellel és egye is.Ki-ki döntse el melyik a megfelelő.
Akkoriban nem sokmindent tudtam magáról a barlangról,most hála egy közösségi oldalnak jutottam infórmációkhoz,ezeket probálom összegezni és betenni a blogomba,hogy ne felejtödjön el.
 |
| A Szent Mihály-hegy a Prédikálószékről nézve |
A dömösi tájképhez szorosan kapcsolódik a Duna túlsó oldalán emelkedő Szent Mihály hegy, melyen a Remete-barlangok találhatók. A kilenc, zömében beomlott barlangüreg emberi kezek munkái, lakóiról hiteles adatok nem maradtak fenn. Feltételezhető, hogy I. András király idejében betelepült bazilita szerzetesek lakhelyeként funkcionáltak, míg mások a zebegényi bencés apátság maradványait keresték ezen a helyen, de felmerült az építmény római őrhely rendeltetése is. Az Árpád-kori jelenlét teljességgel bizonyítható és valószínűleg valamelyik szerzetesrend építőtevékenységének emlékei. Az itt élők emlékezete szerint, már I. István király uralkodásának ideje alatt Dömösön görög-keleti vallású rend létezett.
 |
| Ez a kép tárul elénk a barlangokhoz érkezvén |
A Remete-barlanghoz számos legenda kapcsolódik. Az első egy bűnös szerzetesről szól, aki a dömösi monostorból menekült fel a sziklafalba vájt barlangba. Ennek a szerzetesnek volt egy szamara, melynek a hátán kétfelől lefüggő edénykékben vizet szállított nap, mint nap a remetének. Rosszindulatú emberek egyszer a szamár edénykéit telerakták levegővel felfújt béllel, s mikor a szamár a Duna partjára ment vizet meríteni, a folyóba lépve nem érezte meghúzódni a vizes edényeket tartó szíjat és így tovább ment, mint ameddig lehetett volna. A szamarat elsodorta a víz. A remetének nem volt többé mit innia, hiszen fogadalma tiltotta helyének elhagyását, így szomjan halt. Egy másik verzió egy Dömösön élt szerzetesről szól, akinek egyszer látomása volt, amelyben a szél fúvásában hallani vélte az angyalok hárfázását. Látomása után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba és remeteként élte tovább életét.
 |
| Szépséges hely a Duna felett |
A barlang(ok) folyamatosan látogatható, de kirándulás előtt célszerű figyelni az út-, és időjárási viszonyokat, csak száraz időben szabad elindulni.Mikor mi mentünk Gergővel eső után voltunk éppen és magához a barlanghoz egy félodalas szűk út vezet a hegy oldalában és hát...elég durva módon csúszkáltunk is,nem kis erőfeszítésünkbe került a talpon maradás ami kicsit ki is vette az erőnket a barlanghoz érvén.Tehát mindenképp a száraz időjárást javaslom egy ide vezető túrához!
 |
| Gergő a barlangnál 2016-ban,a kameránál vagyok én... |
A barlanghoz Nagymarosról és Zebegényből vezetnek fel jelzett turistaútak.Mi Nagymaros felöl jöttünk,aztmondják ez a nehezebb.Zebegény felé mentünk le.Arról a feljövetel cseppet sem tünt könnyebnek mint Nagymaros felöl.Kinek a pap,kinek a papné..
A lényeg az,hogy egy pompás kirándulóhely,hiszen a kilátás innen se semmi.Rálátunk a kanyargó Dunára,a szemközti Dömösre és a Visegrádi-hegység vonulatára a Prédikálószékkel a középpontban.
 |
| Fantasztikus hely! |
E bejegyzés elkészítéséhez,segítségül igénybe vettem I love Dunakanyar közösségi oldal saját posztját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése