Aranyos-kút

Ez egy új sorozat,amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

A júliusi részben az Aranyos-kúttal ismerkedhetünk meg.

Az Aranyos-kút

A Papnövelde és a Hunyadi út sarkán, Pécs legrégibb épülete mellett találjuk meg.

Már 1324-ben közkút állt ezen a helyen hiszen oklevél említi. Érdekes, hogy a mellette levő legrégebbi épületről is 1324-ből vannak írásos adatok, mondhatni "egyszerre" épültek :-).

A jelenlegi díszkút kőmedencéjét ifj. Nendtvich Andor tervezte, az álló fiúalak pedig Lux Elek alkotása, 1943-ben állították fel. Részletes története lejjebb olvasható!

A kútkáva szélén, derekán kis kendőt viselő ifjú Keresztelő Szent János. A szentet nemigen lehet felismerni, mert az idők során eltűnt fejéről a glória, kezeiből pedig a hosszú kettős kereszt.
Felirata János evangéliumával hirdeti: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék.”

Aranyos tér Pécsen

Az Aranyos-kút története szorosan összekapcsolódik a Szent Ferenc-kút történetével, íme a Magyaros-Kalandos történet:

1939. szeptember végén Pécs városa elhatározta, hogy egy Szent Frencet ábrázoló díszkutat állít fel az Aranyos-kút téren, ahol manapság az Aranyos-kút áll.
ifj. Nendthvich Andor építészmérnököt, és Bársony György szobrászművészt bízták meg, hogy készítsék el a szobrot 8000 pengő értékben (A kút talapzatát Vogl Jenő kőfaragó készítette).A tér három ok miatt is kedvezett a kút felállításának,
- egyrészt mivel egyházi intézmények határolják,
- másrészt a téren -a föld alatt- megy át a Petrezselyem-forrás túlfolyó vizének vezetéke, így a kút vízellátása egyszerűen megoldható,
- harmadrészt itt már az 1340-es években is kút állt.

A szobor végleges elkészültének időpontját 1940. március 31-ben határozták meg.
A szobor öntési munkálataival Krausz Ferenc -Budapesti- műércöntőt bízták meg, aki a szobor elkészítéséhez 500 kg bronzot és 100 kg vörösrezet használt fel (nem csak a szoborban volt sok a nehézség).

-A szobor elkészülte közel 3 évet csúszott, ennek több oka is volt:
1.) Nendthvich Andor nem tudta a szobrot az előírt költségvetésen (8000 pengőn) belül elkészíteni és a többlet költséget a város -eleinte- vonakodott megtéríteni.
2.) Háborús időkben a Budapesten elkészült szobrot nehézkes volt Pécsre szállítani.
3.) A szobor és a kút együtt nagy méretű lett, és az Aranyos-kút téren abban az időben egy terebélyes vadgesztenye fa állt, ami "uralta" a teret, és így a szoborral együtt zsúfolt lett volna. Így azt több helyre is át akarták helyezni, végül a Szent István térre került.

Így az eredeti helyre -a térre- nem maradt se kút se szobor!

1941. január 4-február 3. között Pécsett rendezték a "Művészeti Heteket" ahol a város megvásárolta a kiállított Lux Elek féle Keresztelő Szent János szobrot -ami jóval kisebb volt mint a Szent Ferenc- és ezt akarták felállítani a térre.
Ez sem ment egyszerűen, mivel több helyszínt is kijelöltek, végül az Aranyos-kút térre került

A felírat

Túrázásaim közel négy évtizede alatt nem emlékszem,hogy valaha is láttam volna ezt a kutat,de nincs kizárva.Nem vezettek útjaink erre,sem Sándorral,sem Gergővel,sem mással.Felkeresését sem tervezem,így maximum a véletlen vezethez esetleg erre.Bár ugye véletlenek nincsenek...