A Csergezán Pál-kilátó egy kilátó Pest megyében, a Budai-hegység legmagasabb pontjának számító Nagy-Kopasz csúcsán,Páty,Nagykovácsi és Telki hármas határán. Neve Csergezán Pál természetfestő emlékét őrzi.
Mivel a közelmúltban jártam itt,ismerkedjünk meg ezzel a remek építménnyel részetesen.
 |
| Pompás építmény |
A különleges alakú, leginkább vitorlát formázó kilátó 2004-2005-ben épült, a 2000-es hannoveri világkiállítás magyar pavilonját is jegyző Fernezelyi Basa Építésziroda két munkatársa,Basa Péter (1964-2009) építész és Czér Péter szobrász építészeti, valamint Jordán László statikai tervei alapján, a Pilisi Parkerdő Zrt.beruházásában, kivitelezői a Kámán Kft. és az Orsfa Kft. voltak; avatása 2006 szeptember 5-én történt. A 23,5 méteres teljes magasságú építmény vasbeton alapon nyugszik – alapzatát graffitiálló festékkel festették –, szerkezete a kültéri viszonyoknak leginkább megfelelő, az időjárási viszontagságoknak jól ellenálló vörösfenyő gerendákból és lécekből készült; a gerendákat külön erre a célra tervezett és legyártott acélelemek kapcsolják össze. Homlokzatát különleges lécborítás fedi, amely lehetővé teszi a szabad kilátást a fölfelé való haladás közben is, miközben tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Építésének különlegessége volt, hogy miután komolyabb gépek használatára a helyszínen nem volt lehetőség, ezért a nehéz vörösfenyő elemeket mind kézzel emelték a helyükre. A közbenső emeleteken számos pad található, amelyek tovább könnyítik a feljutást a legfelső szintre. A tágas pihenőknek köszönhetően nagyobb csoportok is látogathatják a kilátóhelyet, egyidejűleg maximálisan 150 fő tartózkodhat a kilátóban.
 |
| Feljárat |
A Csergezán Pál-kilátó egy lenyűgöző pihenőhely a fáradt vándorok számára. Maga a torony egy óriási vitorlára emlékeztet. 18 méteres magasságával pedig 100 km-re is elláthatunk a tetejéről.
Ez a lenyűgöző kilátás nem csak a Budai-hegység természeti szépségeit tárja elénk, de a meseszép tájat kémlelve egészen a Zsámbéki medencéig is megcsodálhatjuk ezt a nem mindennapi panorámát.
A Csergezán Pál-kilátó kiválóan alkalmas arra is, hogy a Gerecse egyes vonulatait vizsgáljuk meg, vagy éppen a Pilist. Tiszta időben még a Mátra hegygerincét is felfedezhetjük innen. Az ember alkotta természettől ennyire távol csodálatos érzés a természet hangjait hallgatni. A kilátó magasában a szél süvítése, a szikrázó napsütés, és a madarak önfeledt tánca teszi emlékezetessé az itt eltöltött perceket.
 |
| Szintek a kilátóban |
 |
| Több szint is akad a kilátószintig |
Hála a környék adottságainak és a közelben elfutó jelzett turistaútak tömbkelegének a kilátóhoz több helyről is remek túrák tehetők.Kitünően elérhető a kilátó Telkiből,Budajenőről,Pátyból,Nagykovácsiból,Budakesziről stb.
Én Nagykovácsiból jöttem,az eleve 340 méter magasságban lévő településről a kilátóig vezető túra nem különösebben megeröltető,bár felfelé kell menni,a szintkülömbség mindössze 219 méter.
 |
| A kilátószint |
A kilátó remek építmény,pompás kilátásával belopta magát a szívembe és alighanem pályázhat nálam az év kilátója címre.Mindenkinek jó szívvel ajánlom,jöjjön el egyszer ide és nézze meg ezt a csodát amit ez a kilátó mutat.
Végül pedig magáról a névadóról essék néhány szó.
Csergezán Pál 1924 június 6-án született Záhonyban.
Tanulmányait 1950-1953 között folytatta a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán, Ék Sándor volt a mestere. Grafikusként, illusztrátorként dolgozott, eközben került közel hozzá a vadászat témaköre. A Nők Lapja, az Ország Világ és a Magyar Vadász, később a Nimród rajzolója. Mint grafikus tankönyveket, (egyebek közt) Tasnádi Kubacska András,Kittenberger Kálmám és Fekete István könyveit illusztrálta. Kedvenceit, a lovakat, és az erdei vadakat rajzolta, festette egész életében. A mozgás kiváló ábrázolója volt. Országos kiállításokon rézkarcokkal szerepelt. Ifjúsági és népszerű tudományos könyveket illusztrált, diafilmeket rajzolt. Élt és dolgozott Németországban,Iránban a sah udvarában is.Telkiben töltötte életének utolsó éveit, műterme a Budakeszi Erdőgazdaságban volt.1996 október 1-én hunyt el. Hamvait is itt, Telki község határában az erdőben helyezték el, Anna-lakon.
 |
| Kilátás keletnek |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése