A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csapat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csapat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 18., csütörtök

Egy csapat voltunk

Hát esküszöm,szégyen szemre majdnem elfelejtettem.Valami véletlen jutatta aztán eszembe.Véletlenek pedig már tudjuk jól nincsenek.Valami,vagy tán valaki (Gergő?) eszembe jutatta.Drága négylábú barátom,ma van hét éve,hogy az örök vadászmezőkre távozott...Természetesen ahogy minden évben,most is megemlékezem róla,hiszen egy csapat voltunk! Négy kutyám volt az életem során,de úgy érzem ő volt a fő kutyám.Ő volt velem a legtovább,bár a mostani még él és remélhetőleg ezt a rekordot majd megdönti.Szóval úgy emlékszem rá,hogy ő volt a fő kutyám.A fekete mudi,akit ma már ahogy nézem a képeket róla,egyszerűen gyönyörűnek látok.Akkoriban ki tudja miért nem mindig láttam annak,de igen.Ő valóban gyönyörű volt és a négy kutyám közül alighanem a legokosabb is.

A fekete mudim

 Nagyon-nagyon sokat sétáltunk vele,sőt túráztunk is.Akkor volt boldog amikor jött velünk.Óriási is a különbség közte és a jelenlegi kutyám között.Ez a mostani nem szeret sétálni.Egyszerűen nem szeret.Pedig azért hoztam ide,hogy majd olyan jókat sétálok vele mint a régi mudimmal.De ezzel nem lehet,persze sokat nyom a latba Gergő hiánya.Nyilván ha itt lenne,akkor a kutya is szívesebben jönne.A régi kis mudi szeretett sétálni,nem számított neki hideg van,vagy meleg.Eső,hó vagy szárazsság.Jött mindig boldogan.Jó kutya volt.

A séta volt mindene

Gergő,ő és én egy csapat voltunk.Ahogy ő,én is imádtam ezeket a sétákat.Remekül elvoltunk.Nagyon hiányoznak ezek a dolgok. Alig féléve voltam a szivárványhídnál,amit Dorogon valósítottak meg.Természetesen ott is eszembe jutott a kis fekete kutyám.Legközelebb ha arra járok akkor meg viszek valamit ami az övé volt,ezeket a tárgyakat kilehet tenni a híd korlátjára.Szóval attól,hogy most majdnem elfelejtettem az évfordulót,attól még nagyon is itt van a szívemben ez a kutyus.Itt nyugszik a szomszédban a kedvenc helyén az erdőben.Oda temettem el.Sírján,amiről csak én tudom,hogy egy kuytasír,az év egyes szakaszain virágok nyílnak...


Nyugodj békében barátom!

2022. október 3., hétfő

Az első szopás

 Ez az év szerencsére bővelkedik meccstúrákban.Most is egy ilyenre készültünk.Mivel a csapatunk nagyszerűen szerepel a bajnokságban,hiszen tíz forduló ment már le és még nem kaptunk ki,úgy döntöttünk elkísérjük egy rangadóra.Hiszen pont az egyik fő riválissal játszik a 11.fordulóban.Méghozzá Pesterzsébetre tértünk vissza,ahol tavasszal is voltunk.Ellenfelünk értelemszerűen a pesterzsébeti csapat volt az Erzsébeti MTK,amelyet csak úgy becéznek a helyiek,hogy Liza.Nem indultunk korán,hiszen nagyon nagy programot a meccsen kivül nem terveztünk,így csak a fél tízes vonattal keltünk útra Zolikával.Kelenföldön szálltunk le 11-kor.Amikor itt szállunk le bármilyen okból is mindig benézünk közeli törzshelyünkre a Lakat kocsmába.Ez most is így történt.

Törzshelyünk Budapesten a Lakat kocsma

Ám mivel előző nap délután a haverokkal volt egy kis összeröffenés,piázni most nem volt kedvünk.Egy-egy kávét ittunk csak meg.Na is mivel nem volt éppen bent senki,végre csináltam is egy fotót a kocsma belső teréről.A kávé végeztével meg nekivágtunk Pesterzsébetnek.Természetesen ahogy szoktuk gyalog a Közvágó-hídig ami majd öt kilométer.Így a túra most is megvolt.Zoli még agyalt rajta,hogy menjünk már be nézzük meg a Kelenföldi pályaudvarnál épült okosplázát.Ugye írtam róla már,Gergőnek is van egy ígéretem,hogy egyszer bemegyek....de annyi időnk nem volt,hogy ez beleférjen.Mondtam Zolinak majd visszafelé ha lesz időnk benézünk.Jókat beszélgetve sétáltunk egy Közvágó-hídi hévig.Meglepő volt az Etele út másik végénél a tömérdek szemét a házak előtt...Képeket itt most nem csináltam.Hévvel gyorsan lezúgtunk Pesterzsébetre.Ott se szándékoztunk városnézést csinálni,de valami kajcsit bekellett szerezni.Ez csak egy Pennybe tudtuk megejteni.Innen sétáltunk ki a helyi stadionba.A Kelenföldi pályaudvartól mindent összevetve azért így is gyalogoltunk már vagy 8 kilométert.Háromnegyed órával a meccs előtt értünk ki a pályára.

Az Esmtk stadion bejárata

Ötszáz forinttal olcsóbb volt a belépő mint a mi stadionunkba,mondjuk a színvonal is legalább ennyivel gyengébb volt,persze ez egy nagyon öreg stadion,Miután jegyet vettünk és megmotoztak az első utunk a budihoz vezetett elvégezni a szükségleteket.Majd a büfénél vettünk italt és lilahagymás zsíros kenyeret.Ki tud ilyennek ellenállni?Árakba viszont sokkal jobb volt mint a dunaújvárosi stadion büféje!A büféssel ahogy tavasszal most is kellemesen elbeszélgettünk!Majd elmentünk a vendégszektor lelátójára.Ami ugyan fedett volt,de mindössze két soros.Itt megettük a kenyeret majd az italunkat kortyolgattuk ami most üditő volt.Majd lejebb mentünk a korláthoz ahogy áprilisban is.Itt meg az itt tartozkodó egyik rendezővel beszélgettünk el.Azért érdekes,hogy idegenekkel milyen szépen eldumálgattunk.A csapatok közben melegítettek.

A vendégszektor

Ugye itt tavasszal kikaptunk 2-1-re.Reméltük,hogy most kellemesebb élményeink lesznek,hiszen veretlenül érkeztünk ide.Folyt a melegítés,majd lassan kezdődhetett a meccs.Egy gyászszünettel kezdődött a rangadó.Mivel mindkét csapat színe piros-fehér volt és a hazaiak voltak a pályaválasztók,ők választhattak,hogy milyen mezben játszanak.A pirost választották,így nekünk lekelett mondani a szokásos piros szerelésünkről és fehérben léptünk a pályára.Mondjuk ennek különösebb jelentősége nem volt,max ha valaki babonás akkor esetleg.Elkezdődött a mérkőzés!

Melegítenek a mieink

A mieink

Ha látványos játék nem is folyt a pályán,kemény küzdelem az igen.A mieink állták a sarat,támadgattunk is,de különösebb elképzelés nem volt a játékunkban.Ahogy teltek a percek a hazai csapat meg elkezdett egyre jobban játszani.Fölényük a 31.percben érett góllá.Már három meccs telt el úgy,hogy gólt sem kaptunk,itt most sikerült egyet összehozni,természetesen a védelem kapitális hibájából.Ezután próbáltuk felvenni a játék rítmusát,de nem jött össze semmi,a haza csapat pedig még a félidő vége előtt egy gyönyörű támadásból ismét betalált!Már 2-0-ás hátrányban voltunk!Hát ez nem alakult jól!

A félidei állás

Mi is itt vagyunk!

Ez a sokk újra egy budi látogatást kívánt és egy újabb zsíroskenyeret a szünetben.Ismét váltottunk pár szót a büféssel.Ezzel mondjuk odavertek ránk,a mi büféseinkkel még soha nem tudtunk beszélni...Majd visszamentünk a helyünkre.Meglepő volt,hogy a vendégszektorba mennyi vendégdrukker volt! Voltunk vagy ötvenen!Mondjuk szurkolás az semmi nem volt,két gyerektől hallottam néha azt.hogy hajrá Újváros,meg én kiabáltam be néha.Reménykedtünk egy jobb folytatásban,hogy sikerül visszajönni a meccsbe és legalább döntetlenre menteni azt.Támadólag is léptünk fel a második félidőben.

Támadunk,de nem akar sikerülni...

Voltak periódusok amikor odaszegeztük a hazaiakat a kapujuk elé,nagy mezőnyfölényben játszottunk,de nem volt átütő erő a támadásainkban,így nem sikerült kozmetikázni az eredményen.A második félidőben nem esett gól így maradt a 2-0 és elszenvedtük ebben a bajnokságban első vereségünket.Az első szopás megtörtént.Ez a pesterzsébeti pálya nem jó ómen.Eljöttünk tavasszal és most is,mindkétszer kikaptunk.A bajnokságban ezzel a vereséggel ugyan maradtunk harmadikak,de az első kettőtöl jelentős hátrányba kerültünk...Hát ez van,nem lehet mindig győzni,de most jól jött volna.

Az első szopás

Meccs végén még volt egy utolsó budi látogatás majd elköszöntünk kedvenc büfésünktől is.Aki sok sikert kívánt nekünk.Visszasétáltunk a hévhez.Útközben egy pizzázóban még vettünk némi elemózsiát.Annélkül,hogy pontosan tudtam volna merre is kell menni,baromi könnyen visszataláltunk a hév állomásra.Egy hév éppen az orrunk elött ment el,de húsz perc múlva jött a másik.A Közvágó-hídnál meg most villamosra ültünk,gyalog már nem értük volna el a hazafelé menő vonatot Kelenföldön.A pályaudvarhoz érve megvettük a jegyeket,majd mivel volt még félóránk,mondtam Zolinak menjünk akkor be és nézzük meg az okosplázát.Így valóra válthattam Gergőnek szánt ígéretemet.Ugye mindez azért mert ezt a plázát akkor kezdték el építeni amikor Gergővel jártunk erre meccstúrákra és még a pláza helyén lévő bokroknál húgyoztunk...Úgy volt ha kész a pláza megnézzük majd.Gergő ezt már nem élte meg,én meg megígértem,hogy majd vele a szívemben egyszer megnézem.Ez most megtörtént.

Az okospláza

A pláza végül is szép volt.Mondtam Zolikának az egész bejárására nincs időnk,de nézzük meg az első emeletet és azt járjuk körbe.Az okospláza annyira okos volt,hogy felfelé menet a mozgólépcső nem ment!Okosan rávett mindket,hogy mozogjunk!Odafenn egy robot fogadott,de körülrajongták ott,igy nem sikerült beszélni vele.Körbejártuk a szintet meg minden,szép volt jó volt,de ez nem a mi világunk...Csilivili miközben az emberek lassan éheznek az országban...Még egy játékboltnál nézegetük a dolgokat.Zoli egyik barátnője nagy röfi rajongó és ott plüssröfiket találtunk dögivel...jó lesz majd alkalom adtán ajándéknak...

Csilivili

Röfi hegyek...

Végül aztán vonatra szálltunk és különösebb probléma nélkül fél kilencre haza is értünk.A vereség ellenére ismét elvoltunk.Mindig jó kimozdulni legyen bármi is az oka.A csapat most hétvégén nem játszik.Két hét múlva ismért idegenbe megy,Berkenyére ami újfent esélyes egy meccstúrára.Három hét múlva meg egy újabb rangadó,de már itthon.Na hát akkor ez volt az első szopás története.

2020. július 11., szombat

Meccs félév után

Ebben a nem szokványos évben a hőn szeretett koronavírusunk,nem csak a túrázásaimtól fosztott meg (ami amúgy nem sikerült azért neki),hanem a másik nagy szenvedélyemtől is,a meccsre járástól.Bizony még valamikor februárban voltam utoljára meccsen,még az MTK elleni Magyar kupa találkozón.Utána volt még ugyan egy meccsünk,de az már zárt kapus volt.Telt-múlt az idő az elvonási tűnetekek kezdtek látszódni rajtam,hiszen a szövetség lezárta a bajnokságot március elején,így itt voltam hónapokon át meccsek nélkül.Aztán most,hogy újra beindult az élet,a foci is újra kezd éledni.Ám a kérdés az,hogy meddig,hiszen nyakunkon a vírus második hulláma.Na de reméljük a legjobbakat.Csapatunk megkezdte a felkészülést a következő szezonra,ami a felkészülési mérközéseket is hozza magával.Meg is hírdették,hogy július 11-én délelött már meccset játszunk.Nem hagyhattam ki,hisz nem lennék igazi drukker ha ezt tettem volna!

Pálhalmán nincs stadion,csak edzőpályák
Aggasztó hírek érkeztek a csapat házatájáról,hisz nyolc játékos igazolt el!Jönni meg egyenlőre nem jött senki.Le is mondták az első edzőmeccsünket ami Pécsen lett volna.Aztán végül is érkezett három új játékos.Lettünk annyian,hogy ki tudjunk állni.A meccsre Pálhalmán került sor,álltalában a felkészülési találkozókat ott rendezi a klub.Hőség 33-36 fok között ingázott a hömérséklet ma délelött,mégis úgy döntöttem kimegyek Pálhalmára.Úgy alakult,hogy egyedül.Gergő ugye sajnos már nem tud velem lenni.Zolika kórházban van,Móni nem ért rá,legalább a kutyámra vigyázott azért.Így egyedül maradtam.Pálhalmára jár ki helyi járatos busz,de elég hülye menetrenddel.Ráültem,de túlságosan korán kiértem volna vele,így Újtelepen leszálltam és onnan gyalog mentem tovább,ami egy rövidke jó 3-4 km-es túrát ígért.

Zajlik a meccs
Amúgy Tamásiba mentünk volna ma,de mivel meccsnap volt és el is fogytunk,így elhalasztottam a túrát és indultam a meccsre.Újtelepen leszállva a 35-ös buszról behatoltam az újtelepi erdőbe.Ugye sokat,nagyon sokat mentünk itt,hisz erre vezettek a Pálhalma felé és azon túlra vezető túráink.Így nosztalgiával hatoltam be az erdőbe.Tény,hogy kellemesebb volt benn,mint kinn a forró napon.Ám rengeteg ökörnyál került utamba,így kellemetlenné vált itt a séta.Na,de mentem a jó 1km hosszú erdőn ki a városból,arra amerre menni szoktunk.Átmentem  a 6-os uton azután,majd a Dunaújváros-Budapest vasútvonalon.Egy darabon erre már nem volt fa,egy baseballsapka védett a naptól.Annak ellenére,hogy tűző forró nap volt,nem izzadtam különösebben.Ezen meg is lepődtem.Pálhalmára érve végre egy hüvős utcán mentem keresztül,ez volt az eddigi legkellemesebb része a túrának.

A pirosak a mieink
Kiérve az edzőkomplexumba,találtam egy hüvős helyet.Még este lejegeltem egy flakon vízet,ez most jól jött,hisz sikerült oltani a szomjam.Ismerösökkel is találkoztam,így nem éreztem magam oly egyedül... Szegény játékosokat nem irigyeltem ahogy a tűző napon fociztak.A meccs jó volt és meglepően jól is játszottunk.Nem is vártam ilyen jó játékot a megtizedelt csapattól.A hőség ellenére kifejezetten élvezhető meccset játszottak a csapatok.A Dunaújváros-Mol Vidi II. meccs zajlott amúgy éppen.Végül is 2-0-ás félidő után,simán nyertünk 3-1-re.Ez nem tét hanem csak egy felkészülési meccs volt,és jól szolgálta is azt.De amúgy életem meccseiben túl nagy jelentőséggel nem bírt.Mondom azért volt érdekes a dolog,mert félév után tudtam meccsre menni újra.

Győzni mindig jó!
Hazafelé bezzeg nem volt busz.Visszakellett túráznom Újtelepre,ami újra egy 3-4km-es túrát jelentett.Ugyanarra tudtam menni,mint amerre jöttem.Ugyanolyan volt minden,talán csak még 3-4 fokkal melegebb mint amikor jöttem.A város központban tudtam leszállni csak,így onnan is gyalog-galopp volt,még 1-2km,így alighanem megvolt ma is a 10km...nagyjából ennyi lett volna a Tamásiban zajló túránk is.Hát ennyi volt túrám a forróságban a meccsre.
Azért rossz volt egyedül...

2020. január 10., péntek

Elkészült Gergő emlékfala

Tulajdonképpen már nagyon régóta megakartam csinálni....
Van már neki egy emlékfal jellegűje a szobájában,az olyan vegyigyümi,túrás és családi képek,de majd idővel azt is megszerkeztem és lesz egy kimondott túrás emlékfal.
Ez most a meccses emlékfal és ez az én szobámban került megvalósításra.
Ugye Gergő két dolgot szeretett igazán életében,a túrákat és a csapatát-a meccseket...
Nem lett egy remekmű,ráadásul szenvedtem is kicsit vele,nem volt egyszerű a mezt belevarázsolni a képkeretbe,aztán feltenni sem.Az iróasztalra ráállva az össze is dőlt alattam,borúlt minden,de szerencsére baj nem történt.
Úgy gondolom ez egy méltó emlék és biztos vagyok benne,hogy tetszene neki.

Gergő emlékére...

Gergő emlékére....

2019. március 2., szombat

Kezdödő szezon - Egyedül a stadionban

Talán vannak néhányan akik emlékeznek a Fociblogomra,amely kezdett ugyanilyen szépen alakulni mint ez a Túrablog.Ám Gergő távozásával elment a lelkierőm azt folytatni és hát úgy döntöttem megszüntetem.Így visszakerülnek ide olyan bejegyések mint a Kezdödő szezon,amely korábban is ebben a blogban volt,hisz itt kisértük figyelemmel kedvenc csapatunk sorsát.A csapatét és a hányatott sorsú stadionét amelyeket Gergő is imádott.Nos újra küszöbön a szezon kezdete.Tavaly ilyenkor az első helyen álltunk,most a negyediken.Ám a fő gondom,vagy problámám nekem most az lesz,hogy egyedül kell oda kimennem ahová az elmúlt hat évben kivétel nélkül mindig Gergővel mentem...

A fények stadionja - Gergő vára...
Nem lesz egyszerű,hiszen Gergő mindig ott volt velem és most felfoghatatlan lesz,hogy nincs ott...de mint a túrák esetében itt is azt szeretné,hogy menjek és figyeljem tovább kedvenc csapatunk sorsát és szurkoljak nekik úgy mint eddig.A hányatott sorsú stadion is elkezdett szépülni végre,szemmel láthatóan csinálják kivül-belül.Erről most nincsen képem,mert azóta az utolsó séta óta én egyedül már nem mentem be,de majd csinálok fotókat is meccs közben.Gergőt mindig érdekelte a stadion sorsa,egy kapavágásnak is tudott örülni ha az a stadion érdekében történt.Hát mostmár látványosan szépül...

Gergő élete utolsó mérközésén,megyünk be a stadionba....
A csapatunk...hát nem a legfényesebben szerepel,bár továbbra is egy szerethető társaság.A negyedikek vagyunk és valószinű ebben a szezonban nagyon előre lépni nem tudunk.A cél inkább az lehet,hogy hátrébb ne essünk jelenlegi pozicióknál.Igazolni sem igazoltunk a télen ami számomra pénznek a hiányát érzékelteti,mintha a cél most csak az lehetne,hogy éljük túl ezt az időszakot.Igy persze jobb eredményben reménykedni butaság.Vannak most nálunk jobb csapatok,de mindössze igy is csak négyszer kaptunk ki az őszi szezonba és a legsúlyosabb vereségünk is csak egy 2-0 volt...

Álltalában ezt láttuk amikor Gergővel megérkeztünk a mérközésekre
A csapat gerince megmaradt akikhez csatlakozott az utánpótlásból felkerült néhány fiatal,így képesnek tartom a társaságot,hogy ezt a negyedik helyezést megtartsa.Ha igy lesz elégedett leszek és ha igy lesz akkor három egymást követő idényben is a negyedikek leszünk..Ám ezek között is van különség.Ugye tavaly az első helyről csúsztunk vissza,ami akkor csalódás volt.Most egy gyengébb csapattal ezt megtartani már bravúr lehet majd.Feltéve persze ha sikerül,de ha nem ez akkor is a mi csapatunk akkor is ugyanúgy szurkolok nekik mint eddig.

Boldogan a lelátón.Hiányozni fogsz melőlem kisfiam!
Nagyon emberi arcát mutatta a csapat a télen amikor értesültek Gergő elhunytáról,hiszen a közösségi oldalukon is megemlékzetek róla,pár játékos írt is nekem a volt edző és a technikai vezető meg fel is hívott.Na és mikor az is kitudodott,hogy egy csapat sálat szeretnék Gergő sírjába betenni,akkor felajánlottak egyet.Tehát az a minimum,hogy én is kitartok mellettük.Persze mindettől függetlenül ez eddig is igy volt!

Mindig ott voltunk,nem érdekelt az sem,ha hülyéskedtek a lányok mögöttünk
A meccstúrák...hát igen.Híresek voltunk arról is,hogy idegenbe is eljárkáltunk szurkolni a csapatnak.Tettük ezt úgy,hogy autónk sem volt,mégis mikor lehetőségünk volt rá mentünk.Hatalmas életre szóló bulik voltak ezek...sose felejtem el.Mindig úgy csináltuk,hogy egy röpke kirándulással fűszereztük a dolgot,körbenéztünk azon a településen ahol éppen játszottunk.Tényleg csodálatos napok voltak ezek..
Gergő nélkül azonban...hova is tudnék menni ezentúl idegenbe?Alighanem sehova...ezt egyedül nem lehet megcsinálni,főleg ilyen hiányérzettel a szívemben...Így ezek a meccstúrák örökre megszünnek,persze nem zárom ki,hogy egyszer-egyszer összejöjjön valami.Talán Iváncsára elmenni a legesélyesebb még...Meglátjuk.

Egész életében egy csapatnak szurkolt
Így tehát idegenbe már aligha,de a hazai meccsekre kijárok majd továbbra is.Ez sem lesz könnyű mint írtam,nem tudom hogyan fogom tudni megszokni,hogy Gergő nincs ott mellettem... igyekszem majd ismerösök közelébe ülni...Hát ennyit tudok most írni a kezdödő szezonról.Ha lesz valami rendkivüli,vagy ha lesz esetleg meccstúra mégis arról irok menetközben,ha nem akkor szezon végén majd egy összefoglalóval jelentkezem.Drukkolok továbbra is,mert tudom Gergő is ezt szeretné...

Gergő helye...

Mindig is imádta a stadiont...

2018. augusztus 1., szerda

Kezdödő szezon - Beharangozó

Köszübön az új szezon kezdete,ezen a héten szombaton már bajnoki pontokért zajlanak az nb3-as bajnokság küzdelmei.Nézzük át mit várhatunk ebben a szezonban a csapatunktól.
A Dpase gárdája az utóbbi években a harmadosztályba szorult le,az elöző két szezonban mindkétszer a negyedik helyen végeztünk.Vajon várható-e az új bajnokságban előrelépés vagy stangnálunk majd a negyedik helyen,esetleg visszalépés történik majd?
Immár szokás a blogomban,hogy minden szezon elején átfutunk az esélyeken.Mindenek előtt azonban egy igazán örvendetes dolog: elöször tűnik úgy,hogy végre elkészül a stadionunk.A 2002-ben készült építmény építése a 2002-es kormányváltás miatt abba lett hagyva.Azóta lényegében hozzá sem nyúltak,ott vesztegelt másfél évtizeden keresztül.Most elkezdték újra a munkálatokat és ha hinni lehet a kiadott terveknek akkor pompás arénánk lesz majd.Jövő nyárra kell elkészülnie az építménynek véglegesen,addig is lehet mérközést rendezni a stadionban ám némi kompromisszum árán.Így a mi törzshelyünk az "I" szektor ebben a szezonban számunkra nem lesz használható,új helyet kell majd keresnünk.Ám a cél szentesiti az eszköszt,azaz a fene bánja ha ez kell,hogy végre elkészüljön az egész.

Végre elkészül teljesen
A bajnoki mezőny nem gyengült...13 csapat maradt az elmúlt szezonból,hozzájuk jött egy nb2-es kieső (Szeged) és két megyei feljutó (Kecskemét,Taksony).A mi csapatunk a tavaszi negyedik hely után,június végén kezdte el a felkészülést az új szezonra.Eleinte úgy tünt alaposan meggyengülünk,hiszen távozott a gárda két legmeghatározóbb játékosa (Dobos,és Csehi,akitől a mezeket kaptuk) és rajtuk kivül is bőven akadt távozó.Félő volt,hogy egyáltalán lesz-e csapatunk?Ezekben a napokban nem igazán voltunk optimisták...Az elsö felkészülési mérközésre a Budaörs ellen rengeteg új arcot láttunk a csapatban,azt sem tudtuk ki-kicsoda.Ennek ellenére a másodosztályú együttessel jó kis mérközést játszottunk és remekül helytálltunk.Feltünö volt egy új kapusunk teljesitménye aki nagyon jó benyomásokat tett.Akkor még nem tudtuk ki ő,de ő volt az első komolyabb igazolásunk (Pokorni Ajkáról).Aztán ahogy teltek a napok egyre másra jöttek a hírek az új igazolásokról,aminek az lett a vége,hogy legalább annyian jöttek is mint amennyien mentek.
A felkészülési mérközéseken pedig egész jól helytálltunk.A kezdeti kedvetlenségünk kezdett optimizmusba átcsapni.

Dobos volt az elmúlt évek legjobb dunaújvárosi labdarúgója,Hollandiába igazol!
Ám az ellenfelek is erősitettek így cseppet sem lesz könnyü dolgunk.De ne is legyen.Egy bajnokság legyen végig izgalmas és kiélezett ( a tavalyi ilyen volt).A szakvezetés a csapat számára a biztos bentmaradást tűzte ki célul (...),nem is értettem miért.Ennél azért sokkal jobbak vagyunk és leszünk most is.Ugye az elmúlt két szezonban negyedikek lettünk,ez különösen fájó volt az elmúlt szezonban azokután,hogy a felénél még elsők voltunk.Lényeg nem történt előre lépés,ezért is volt most ekkora játékosmozgás.Így kimondva kimondatlanul a cél,hogy átlépjünk saját árnyékunkon és negyediknél jobbak legyünk.Hát nem lesz egyszerű...Nagyon erős csapatok küzdenek majd az élmezőnyben(várhatóan a Szeged FC,a Szeol,az Iváncsa,mi és talán a Kozármisleny).Na,de úgy szép az élet ha zajlik.

Nem lesz hiány küzdelemből
Nekünk elöször is összekell,hogy érjen a csapat.A sok új igazolás és a régiek,ilyenkor természetes,hogy elkell telni némi időnek mig összeszokik a gárda.Tavaly is hasonló volt a szitu,akkor a 11.forduló tájékán érett össze a csapat és utána volt az a káprázatos sorozatunk ami aztán az első helyre repitett minket.Idén talán szerencsésebb sorsolásunk,hisz pont a 11.fordulótól jönnek majd az igazán kemény ellenfelek.Ha addigra érünk össze és kifognánk egy hasonló sorozatot mint tavaly....
Nosza,hát akkor rajta.A meggyengült Péccsel kezdünk szombaton amelynek legyőzése nem lehet,hogy problémát jelentsen.


A mi meccstúráink sokmindentől függenek.Az elmúlt szezonban három idegenbeli meccsre tudtunk eltúrázni.Ezt most is szeretnénk majd megvalósítani,minimum a három,de lehetőség szerint négy vagy több.Ami biztos Iváncsára elfogunk menni,ott tavasszal játszunk és ez van hozzán legközelebb.Esélyes lehet még Taksony,Rákosmente ismét,Paks,Szekszárd,Pécs,Szentlörinc és a Honvéd amely valószinüleg Csepelen fog játszani.

Tavaly úgy kezdtük,hogy aztmondtuk a negyedik hellyel elégedettek lennénk.Most már ennél tovább kéne lépni.Mindenképp csak a dobogós helyezésekkel leszünk elégedettek.Nem tudjuk még mire képes igazán az új csapatunk,de reménykedünk benne,hogy kellöen feltudjuk venni a versenyt a többiekkel!

Akkor kezdödjön a játék!
A meccstúrákról és az emlékezetesebb mérközésekről beszámolok majd,illetve lesz egy értékelö az őszi szezon végén.

Hajrá Dunaújváros!