Az első szopás

 Ez az év szerencsére bővelkedik meccstúrákban.Most is egy ilyenre készültünk.Mivel a csapatunk nagyszerűen szerepel a bajnokságban,hiszen tíz forduló ment már le és még nem kaptunk ki,úgy döntöttünk elkísérjük egy rangadóra.Hiszen pont az egyik fő riválissal játszik a 11.fordulóban.Méghozzá Pesterzsébetre tértünk vissza,ahol tavasszal is voltunk.Ellenfelünk értelemszerűen a pesterzsébeti csapat volt az Erzsébeti MTK,amelyet csak úgy becéznek a helyiek,hogy Liza.Nem indultunk korán,hiszen nagyon nagy programot a meccsen kivül nem terveztünk,így csak a fél tízes vonattal keltünk útra Zolikával.Kelenföldön szálltunk le 11-kor.Amikor itt szállunk le bármilyen okból is mindig benézünk közeli törzshelyünkre a Lakat kocsmába.Ez most is így történt.

Törzshelyünk Budapesten a Lakat kocsma

Ám mivel előző nap délután a haverokkal volt egy kis összeröffenés,piázni most nem volt kedvünk.Egy-egy kávét ittunk csak meg.Na is mivel nem volt éppen bent senki,végre csináltam is egy fotót a kocsma belső teréről.A kávé végeztével meg nekivágtunk Pesterzsébetnek.Természetesen ahogy szoktuk gyalog a Közvágó-hídig ami majd öt kilométer.Így a túra most is megvolt.Zoli még agyalt rajta,hogy menjünk már be nézzük meg a Kelenföldi pályaudvarnál épült okosplázát.Ugye írtam róla már,Gergőnek is van egy ígéretem,hogy egyszer bemegyek....de annyi időnk nem volt,hogy ez beleférjen.Mondtam Zolinak majd visszafelé ha lesz időnk benézünk.Jókat beszélgetve sétáltunk egy Közvágó-hídi hévig.Meglepő volt az Etele út másik végénél a tömérdek szemét a házak előtt...Képeket itt most nem csináltam.Hévvel gyorsan lezúgtunk Pesterzsébetre.Ott se szándékoztunk városnézést csinálni,de valami kajcsit bekellett szerezni.Ez csak egy Pennybe tudtuk megejteni.Innen sétáltunk ki a helyi stadionba.A Kelenföldi pályaudvartól mindent összevetve azért így is gyalogoltunk már vagy 8 kilométert.Háromnegyed órával a meccs előtt értünk ki a pályára.

Az Esmtk stadion bejárata

Ötszáz forinttal olcsóbb volt a belépő mint a mi stadionunkba,mondjuk a színvonal is legalább ennyivel gyengébb volt,persze ez egy nagyon öreg stadion,Miután jegyet vettünk és megmotoztak az első utunk a budihoz vezetett elvégezni a szükségleteket.Majd a büfénél vettünk italt és lilahagymás zsíros kenyeret.Ki tud ilyennek ellenállni?Árakba viszont sokkal jobb volt mint a dunaújvárosi stadion büféje!A büféssel ahogy tavasszal most is kellemesen elbeszélgettünk!Majd elmentünk a vendégszektor lelátójára.Ami ugyan fedett volt,de mindössze két soros.Itt megettük a kenyeret majd az italunkat kortyolgattuk ami most üditő volt.Majd lejebb mentünk a korláthoz ahogy áprilisban is.Itt meg az itt tartozkodó egyik rendezővel beszélgettünk el.Azért érdekes,hogy idegenekkel milyen szépen eldumálgattunk.A csapatok közben melegítettek.

A vendégszektor

Ugye itt tavasszal kikaptunk 2-1-re.Reméltük,hogy most kellemesebb élményeink lesznek,hiszen veretlenül érkeztünk ide.Folyt a melegítés,majd lassan kezdődhetett a meccs.Egy gyászszünettel kezdődött a rangadó.Mivel mindkét csapat színe piros-fehér volt és a hazaiak voltak a pályaválasztók,ők választhattak,hogy milyen mezben játszanak.A pirost választották,így nekünk lekelett mondani a szokásos piros szerelésünkről és fehérben léptünk a pályára.Mondjuk ennek különösebb jelentősége nem volt,max ha valaki babonás akkor esetleg.Elkezdődött a mérkőzés!

Melegítenek a mieink

A mieink

Ha látványos játék nem is folyt a pályán,kemény küzdelem az igen.A mieink állták a sarat,támadgattunk is,de különösebb elképzelés nem volt a játékunkban.Ahogy teltek a percek a hazai csapat meg elkezdett egyre jobban játszani.Fölényük a 31.percben érett góllá.Már három meccs telt el úgy,hogy gólt sem kaptunk,itt most sikerült egyet összehozni,természetesen a védelem kapitális hibájából.Ezután próbáltuk felvenni a játék rítmusát,de nem jött össze semmi,a haza csapat pedig még a félidő vége előtt egy gyönyörű támadásból ismét betalált!Már 2-0-ás hátrányban voltunk!Hát ez nem alakult jól!

A félidei állás

Mi is itt vagyunk!

Ez a sokk újra egy budi látogatást kívánt és egy újabb zsíroskenyeret a szünetben.Ismét váltottunk pár szót a büféssel.Ezzel mondjuk odavertek ránk,a mi büféseinkkel még soha nem tudtunk beszélni...Majd visszamentünk a helyünkre.Meglepő volt,hogy a vendégszektorba mennyi vendégdrukker volt! Voltunk vagy ötvenen!Mondjuk szurkolás az semmi nem volt,két gyerektől hallottam néha azt.hogy hajrá Újváros,meg én kiabáltam be néha.Reménykedtünk egy jobb folytatásban,hogy sikerül visszajönni a meccsbe és legalább döntetlenre menteni azt.Támadólag is léptünk fel a második félidőben.

Támadunk,de nem akar sikerülni...

Voltak periódusok amikor odaszegeztük a hazaiakat a kapujuk elé,nagy mezőnyfölényben játszottunk,de nem volt átütő erő a támadásainkban,így nem sikerült kozmetikázni az eredményen.A második félidőben nem esett gól így maradt a 2-0 és elszenvedtük ebben a bajnokságban első vereségünket.Az első szopás megtörtént.Ez a pesterzsébeti pálya nem jó ómen.Eljöttünk tavasszal és most is,mindkétszer kikaptunk.A bajnokságban ezzel a vereséggel ugyan maradtunk harmadikak,de az első kettőtöl jelentős hátrányba kerültünk...Hát ez van,nem lehet mindig győzni,de most jól jött volna.

Az első szopás

Meccs végén még volt egy utolsó budi látogatás majd elköszöntünk kedvenc büfésünktől is.Aki sok sikert kívánt nekünk.Visszasétáltunk a hévhez.Útközben egy pizzázóban még vettünk némi elemózsiát.Annélkül,hogy pontosan tudtam volna merre is kell menni,baromi könnyen visszataláltunk a hév állomásra.Egy hév éppen az orrunk elött ment el,de húsz perc múlva jött a másik.A Közvágó-hídnál meg most villamosra ültünk,gyalog már nem értük volna el a hazafelé menő vonatot Kelenföldön.A pályaudvarhoz érve megvettük a jegyeket,majd mivel volt még félóránk,mondtam Zolinak menjünk akkor be és nézzük meg az okosplázát.Így valóra válthattam Gergőnek szánt ígéretemet.Ugye mindez azért mert ezt a plázát akkor kezdték el építeni amikor Gergővel jártunk erre meccstúrákra és még a pláza helyén lévő bokroknál húgyoztunk...Úgy volt ha kész a pláza megnézzük majd.Gergő ezt már nem élte meg,én meg megígértem,hogy majd vele a szívemben egyszer megnézem.Ez most megtörtént.

Az okospláza

A pláza végül is szép volt.Mondtam Zolikának az egész bejárására nincs időnk,de nézzük meg az első emeletet és azt járjuk körbe.Az okospláza annyira okos volt,hogy felfelé menet a mozgólépcső nem ment!Okosan rávett mindket,hogy mozogjunk!Odafenn egy robot fogadott,de körülrajongták ott,igy nem sikerült beszélni vele.Körbejártuk a szintet meg minden,szép volt jó volt,de ez nem a mi világunk...Csilivili miközben az emberek lassan éheznek az országban...Még egy játékboltnál nézegetük a dolgokat.Zoli egyik barátnője nagy röfi rajongó és ott plüssröfiket találtunk dögivel...jó lesz majd alkalom adtán ajándéknak...

Csilivili

Röfi hegyek...

Végül aztán vonatra szálltunk és különösebb probléma nélkül fél kilencre haza is értünk.A vereség ellenére ismét elvoltunk.Mindig jó kimozdulni legyen bármi is az oka.A csapat most hétvégén nem játszik.Két hét múlva ismért idegenbe megy,Berkenyére ami újfent esélyes egy meccstúrára.Három hét múlva meg egy újabb rangadó,de már itthon.Na hát akkor ez volt az első szopás története.

Pesterzsébeti meccstúra

 Úgy tűnik istenke pajtinak kisebb dolga is nagyobb annál mint,hogy a mi túrázásainkat figyelje.Valamiért úgy vannak vele az égiek mostanság,hogy ha törik,ha szakad ezeket a vadbarmokat minél kevesebbszer engedjük el túrázni.Mert ugye amikor minden klappolna akkor vagy behívnak dolgozni hétvégén,vagy éppen az idő romlik el (rendszeresen hétvégére) vagy anyagilag állunk kicsit szarabbul egy túrához (szerencsére ez ritkán van).Szóval nem vagy csak alig-alig jön össze valami.Éppen egy hónapja voltunk a monori meccstúrán és álmomban sem gondoltam,hogy a következő négy hétben nem tudunk elmenni egy túrára sem és a következő buli is egy meccstúra lesz.Jó persze szeressük ezeket is,meg volt belőle hiány az elmúlt hónapokban rendesen,de mennénk már rendes normál túrára is..Na szóval meccstúrára készültünk a csapat a fővárosban Pesterzsébeten játszotta következő bajnokiját,úgy döntöttünk elmegyünk.Mivel eleve nem volt úl messze,Pestrezsébeten még úgy nem néztünk körül (én utoljára 2003-ban jártam erre) és a meccs nem volt annyira időjárás függő sem mint egy túra.Már a dunaújvárosi vasútállomáson kellemetlen meglepetés ért.

Zolika útban a vasútállomásra...

Úgy terveztük elég ha a fél kilences vonattal megyünk fel,a meccs úgy is négykor lesz csak.Ám ki tudja miért a fél kilences vonat vasárnap lévén nem járt.Erről persze az internet szakosodott oldala egy árva szót sem írt...Így várhattunk egy órát és a fél tízes vonattal mentünk,11-kor szálltunk le Kelenföldön.Megvettük az alagútban a BKK jegyeket,úgy számoltunk négy kell koponyánként.Zolika jött el velem most is.Ezután felmentünk az Etele térre,rögtön szembetűnt a már kész Etele pláza,ugye van egy ígéretem Gergő felé ez ügyben,de most nem mentünk be.Eleve elvesztettünk egy órát és egy plázázás további időveszteséget okozott volna,meg hát különösebben nem is érdekel a pláza világ.Csak hát az az ígéret ugye... (lásd: itt ).Na mindegy hanyagoltuk most a plázát,viszont törzshelyünket a közeli Lakat kocsmát természetesen nem hagyhattuk ki.

Borozás a Lakat kocsmában

Itt megittunk egy-egy hosszúlépést és úgy mentünk tovább Pestrezsébetre.Úgy terveztük eredetileg,hogy a Közvágó hídi hévig gyalog megyünk,de a vonat miatt elveszett egy óra miatt ezt már nem vállaltuk be,így odáig az 1-es villamossal mentünk el.Onnan pedig hévvel tovább,de csak két megállót.És már ott is voltunk Pesterzsébeten.Az első ami szembetűnt a Csepel-szigetre vezető Gubacsi-híd.Gergő de örült volna ha látja...na de utunk nem arra vitt hanem éppen ellenkezőleg,be a 20.kerületbe.Apró kellemetlenségként ért,hogy átkelve a Helsinki úton odaát egy bicikliúton mentünk éppen ami elkerülte a figyelmünket.Egy gyagyás család tekert épp arra akiknek a férfi tagja ezt kemény hangnemben szóvá tette felénk,ami még hagyján mert szegről végről igaza volt.De nem akarta abbahagyni...így hát kénytelen voltam kicsit leoltani.Így nyitott tehát Pesterzsébet.

Székelykapuval fogad Pesterzsébet

Ezután viszont kellemesebb órák következtek.Természetesen előzetesen felmértem a terepet,így mindig tudtam merre kell menni.Mivel elmúlt dél elsőként egy ebéddel kívántunk nyitni.Hamar megleltük az előzőleg kinézett Tücsök vendéglőt.Ide tértünk be.Ízléses kellemes helynek tűnt,udvarias kiszolgálással.Egy vörösboros szarvas pörköltet ettünk,ittunk egy kávét és egy újabb hosszúlépést.Olyan mésfél órát töltöttünk az étteremben,majd útra keltünk.A pálya az ellenfelünk stadionja kicsit még messzebb volt,de bőven volt időnk,így sétára indultunk Pestrezsébeten.Meglepetésként ért a hely szépsége és tisztasága!

A Tücsök vendéglő

Szarvaspöri

A helyi Kossuth utcában mentünk ami nagyon szép sétáló utcává varázsolodott pár méter után.Volt münködő szökőkút,szép városháza,szobrok,padok...Sajna voltak olyan alakok is akik úgy tűnt most szabadultak...de senki sem kötekedett vagy ilyesmi.Az utca nagyon szép volt és egy nagy templomba torkolott.Egy katolikus templom állt az utca végétől pár méterre.Előtte egy út ami merőleges volt erre a Kossuth utcára.Ebben az utcában már villamosok is jártak.A stadionig nem volt más dolgunk mint a villamos sínt követni.Na de előtte még közelebbről is megnéztük a templomot.

A Kossuth utca Pesterzsébeten

A templomnál

Szép volt és a környék itt is rendezett volt.Továbbra is kellemes meglepetés volt a 20.kerület!Indultunk tovább az utcában a sín mellett a járdán.Bőven volt még időnk,így betértünk a közeli Emlékezés parkjába is.Ez is zöld terület volt,mint a templom környéke.Pár emlékmű volt itt és zöld pázsít,ahova kutyákat hoztak le sétáltatni.Egy haranglábas emlékmű és egy 56-os emlékmű érdemel itt említést.A haranglábas talán háborús emlékmű lehetett,a betűk lekoptak nem lehetett kiolvasni.De az is lehet,hogy holokauszt emlékmű volt.Ezek megtekintése után indultunk tovább.

Az Emlékezés parkjában

A sínt követve hamar elértük az Ady Endre utcát amelyben a stadion is volt,de még bőven volt időnk,így további sétára indultunk a kerületben.Lassan,de biztosan kezdett rámjönni a vízelhetnék.Így megfelelő bokrokat kerestünk,mivel wc az nem volt sehol.Ez betartott némi időbe és útközben egy újabb szép templom köszönt szembe,majd az egyik háznál egy karácsonyfa amint tojások voltak!Nem semmi!Végül aztán találtunk bokrot ahol könnyíthettem magamon.Tovább sétálva a tűzoltóságnál egy régi tűzoltó kocsit csodáltunk meg.Kissé hüvős szél fújdogált,de sütött a nap és szép időnk volt.

Újabb templom

Karácsonyfa?Tojásfa?

Még kicsit kobászoltunk,aztán az Ady utcában elindultunk a stadionhoz.Nem soká oda is értünk,de még mindig korán volt.Egy és egy negyedóránk volt a meccsig.Hát akkor menjünk el a sporttelep tulsó végére addig nézzünk szét arra is.Ott egy újabb templomot találtunk,de ez ott volt a szeren.A másik kettő is szép volt,de ez odavert nekik.Nagyon tetszett ez az épület,rá is csodálkoztam és csináltunk persze itt is képeket.Ezt letudva indultunk vissza a stadionhoz csigatempóban.

Gyönyörű templom

Belépve a pályára,rögtön szembetűnt,hogy ez egy nagyon régi kis stadion.Nem volt különösebben szép se.Elsőnek a vízeldébe mentünk,elhaladva az eredményjelző előtt amit eléggé alacsonyra építettek.Könnyítve magunkon a büfében vettünk ásványvízet és kicsit elbeszélgettünk a büféssel,aki tök udvarias és normális volt.Ezután elfoglaltuk helyünket a vendégszektorban ahol volt pár dunaújvárosi arc,főleg gondolom a játékosok családtagjai.Mire kezdödött a mérközés nem lehettünk többen 200-nál az egész stadionban.

A stadionba érve

A meccs...hát jól kezdtünk.Vezetést szereztünk a 14.perc tájékán,csapatkapitányunk Szepi szerezte a gólt.Azonban ez volt ezen a meccsen az utolsó örömünk.Nem soká engyelített a hazai csapat az ESMTK,igaz csak tizenegyesből.Végül is a félidő 1-1-es döntetlennel zárult.A második félidő rosszul kezdődött.Szepit egy durva szabálytalanság miatt kiállították.Ráadásul a pályáról lefelé menet az egyik helyi jóképességű edző vagy masször beszólt neki és a nem rég elhunyt édesapját szidta,ezt ő nem hagyhatta így kisebb csetepaté alakult ki az ESMTK kispadjánál.Végül rendeződtek a dolgok és mehetett a meccs tovább.Sajnos nem játszottunk jól és nem is volt sok esélyünk emberhátrányban.Abban reménykedtünk,hogy marad az 1-1,de nem maradt.Az ellenfél hét perccel a vége előtt gólt szerzett és ezzel eldőlt a mérkőzés.Sajna 2-1-re kikaptunk.

Kezdődik a meccs,a fehérek a mieink!

Az ESMTK stadion

Meccs végén kimentünk a közeli villamosmegállóba és az 52-es villamossal elhúztunk egész a Határ útig.Ez amúgy egy emlékezetes hely az életemben,itt láttam utoljára az egyik exemet még 2003-ban..A Határ útnál leakartunk menni a metróba,de az nem járt,így metrópótlóval kellett elmennünk a Népligetbe.Odaérve láttuk,hogy az MWM Dome elkészült,mivel busszal akartunk hazamenni és addig még volt idő,elmentünk közelebbről megnézni az ország legnagyobb sportcsarnokát.

Az MWM Dome

Bemenni persze nem lehetett,de kivülről is impozáns volt az építmény.Jó lenne egyszer bejutni is...Ameddig lehetett körbejártuk az épületet,de teljesen nem lehetett mert levolt kerítve.Szép volt és tetszett,de óriási szél támadt a sportcsarnoknál és már kezdett hűvős lenni,így sok időt nem töltöttünk ott.A Népligeti buszpályaudvarra érve még ott is meglátogattuk a vízeldét majd buszra szálltunk.Szerencsére gyors járatot fogtunk ki amely a sztrádán ment Dunaújvárosig,így fél kilencre itthon voltunk.Végül is a vereség ellenére nem volt egy rossz nap,jó volt újra kimozdulni.Pesterzsébet kellemes meglepetésvolt az MWM Dome pedig nagyon szép.Elméletileg a Cseszneki vár túra következne,de ki tudja,hogy elengednek-e az égiek majd...

Hát itt alap,hogy kell egy fotó...