A minap vágtunk neki a balatoni kék negyedik szakaszának,amelyet idő előtt félbe kellett szakítani az extrém hőség és fülledtség miatti rosszulétem után.Akkor a túra nagyjából 55%-át tettük meg és a Koloska-völgy bejáratánál ahol a kék és a piros jelzés keresztezi egymást szakítottuk meg.Négy napra rá ismét nekivágtunk,hogy pótoljuk az elmaradt részt.Sokkal jobb időnk volt most,eleve hűvösebb és frissebb volt az idő,na persze fázni most sem kellett.Ugyanúgy történt az utazás mint a négy nappal ezelőtti túrán,csak annyi,hogy most nem Csopakon szálltunk le,hanem egyel később Balatonarácson.Innen a legkönnyebb elérni a Koloska-völgyet,hiszen itt megy el az a piros jelzés ami bevisz a völgybe.Fél kilencre itt is voltunk,elsőnek az állomás épület hátuljában található kávézóban nyomtunk le egy-egy kávét és már indulhatott is a túra!
A kávézó
Elindultunk a piros jelzésen,arra amerre a múltkor jöttünk.Jóval frissebb és fittebb voltam én is,nem hiába,sokkal jobb időnk volt.Balatonarács szép részein keresztül vezetett az út amely hamar odaért ahhoz a ponthoz,ahol négy napja abbamaradt a túra.Itt keresztezi egymást a piros és a kék jelzés.Mi a Koloska-völgykedvéért most magára hagytuk a kéket és indultunk be a szép völgybe a piros jelzésen.Az út egy aszfaltozott út volt amelyen a hegy és a fák adtak árnyékot,így az eddigieknél is kellemesebb volt itt menni,a levegő is fenségesen firss és tiszta volt.Zolikával haladva,elmentünk a Koloska csárda és a vadaspark mellett.Egyre szebb lett a völgy és a betonút is véget ért.Egy nagy zöld terület bontakozott ki előttünk amely tele volt padokkal és asztalkákkal.De volt itt kegyhely,egy parányi tó és kereszt is.Sőt egy forrás is,ami nem münködött.Szép volt.Az úgymondd bejáratnál egy tábla fogadott amin az erdő fohásza állt.
Balatonarács és a Péter-hegy
Koloska-völgyben
Körülnéztünk,majd az egyik asztalkánál megreggeliztünk a kellemes környezetben és a jó levegőben.A pihi után indultunk tovább a piroson.Pár méter után ott volt a zöld3 jelzés,ez vitt fel a Koloska sziklákhoz.Erre tértünk le,pontosabban fel.A terv amúgy az volt,hogy a völgy és a sziklák után megyünk a Tamás-hegyre a kilátóhoz és a kereszthez.Ott térünk majd vissza a balatoni kékre,majd úgy megyünk le Balatonfüredre.Ott meg lemegyünk a partra enni-inni.Lépcső vezetett fel a sziklákhoz,egy nem vészes,nem is hosszú emelkedőn.Fent a völgy felett a sziklák és a lelátás a völgyre nagyon szép volt.A sziklák körül meg egy kis fenyves volt,ez különösen kellemes hangulatot adott a helynek.Persze megálltunk gyönyörködni a természet újabb remekművében.A korláton kivülre is kimentünk az egészet csodálni.A sziklákról majd valamikor írok részletesen is.
Lépcső vezet fel
Már fenn a szikláknál
Jómagam az egyik sziklán
A sziklákat letudván mentünk tovább a zöld3 jelzésen amely szerencsére fenn a hegyen,de szinten haladt.Kicsit ingerszegény út volt,de kellemes hüvős volt itt is a fák árnyékában.Nem soká elértünk egy kereszteződéshez ahol a zöld3 jelzésen kivül találkozott még a kék+ és a zöld+ jelzés is.Mi a kék+ -on mentünk keleti irányba,ez vitt vissza a balatoni kék jelzésre.Hangulatos erdőkön át vezetett a kék+ szintén szinten.Nagyon jól járható volt és kellemes.Nem voltak olyan fülledtség problémáink mint a túra első részében négy napja.Jó másfél-két kilométer múltán értük el a kék jelzést.Itt is utak futottak össze.Búcsút vettünk a hangulatos kék+ jelzéstől és immár a balatoni kéken folytattuk újra.
Túratársak a Koloska szikláknál
Hangulatos a kék+
Némi emelkedő következett,de éppen,hogy minimális.Pár méter után feltűnt a Jókai kilátó a szemközti ormon.A Tamás-hegyen voltunk már és emlékeztünk,hogy három éve éppen itt jöttünk szemből a balatonfüredi túrán.Hamar odaértünk a kilátóhoz,ahol meglehetősen sokan voltak.Többször írtam már és a kilátós sorozatomban is benne van,hogy ezt a kilátót nem zártuk a szívünkbe.Szűk,szűk a feljárat is,a gerendák balesetveszélyesek stb.Most sem hazudtolta meg magát a véleményem szerint a Balaton leggyengébb kilátója,még a három évvel ezelőttihez képest is ramatyabb állapotban volt.A lépcsőfokokat kövekkel támasztoták alá például és nem azért mert így jól mutat...a korlátok is erősen mozogtak és a gerenda most is ott figyelt.Ennek ellnére tömeg volt itt.Ezt azért furcsáltam mert a Balaton környékének két leggyengébb kilátójánál tapasztaltuk a legnagyobb tömeget (a másik a badacsonyi)...közben meg a jó kilátóknál szinte nincs senki.Na mindegy,valahogy feljutottuk a felső szintre ahol a sokaság miatt alig-alig volt élvezhető a kilátó egyetlen jó tulajdonsága a kilátás..
Feltűnik a Jókai kilátó
A történelemben másodszor a Jókai kilátónál
Kilátás Balatonfüredre és a Tihanyi-félszigetre
Közben a tömegben egy hölgyre lettünk figyelmesek.Persze csinos volt,de nem ezmiatt.Ugyanis dumálgattunk ott Zolikával közben,a kilátót szidtuk éppen,na nem durva formában és ezt ő meghallotta és a börzsönyi Csóványos kilátójáról kezdett beszélni,így aztán szóba elegyedtünk vele,mi meg előadtuk,hogy van a környéken sokkal jobb kilátó nem is egy,pl.az Örtorony a Tihanyi-félszigeten stb.,azt kiderült,hogy monoriak,akkor meg a hozzájuk közeli Sástói kilátót hoztuk fel neki,úgy tűnt nagyon érdekli a téma,ő meg még megemlítette a monori Strázsa-hegyi kilátót ahol szintén jártunk már.Leérve is váltottuk vele pár szót,igazán kellemes volt!Nem azért mert jó nő volt,hanem mert egyszerűen az ember észreveszi a hozzá hasonlót,az azonos érdeklődési körüeket meg ilyesmi.Persze a hangja is angyali volt,nehéz szívvel váltunk meg tőle.Annyi kiderült,hogy Hajninak hívják és Tihanyban nyaralnak éppen a családjával.Úgy láttam a szülei vannak vele meg talán a tesója meg talán a pasija (ha az volt).Mi mivel nem volt így élvezhető a kilátó a tömeg miatt mentünk tovább a kéken.
A kellemes kis csajszi a kilátóban,ha magadra ismersz és van kedved egy-egy túrához jelentkezz!
A kilátónál,továbbra sem ez a kedvenc kilátóm!
Lefelé indult a balatoni kék,közben azon merengtünk Zolikával,hogy többet is kilehetett volna hozni ebből a beszélgetésből a csajszival.Talán annyit,hogy valamikor egyszer-egyszer egy közös túrát bevállalni...na persze ezek csak agyalások voltak a realitás azt mondta ennek aligha lehet bármi esélye.Gyönyörű út vezetett lefelé,sok helyen felbukkant a kilátás,hol kelet,hol dél vagy dél-nyugat felé.Sokszor meg is álltunk ezt megcsodálni.Nem emlékeztem,hogy a három évvel ezelőtti túrán amikor itt jöttünk felfelé,akkor ez feltűnt-e?Pár száz méter múlva értük el a Tamás keresztet a Tamás-hegy oldalában.Innen is remek kilátás nyílt,itt is jártunk már és most itt is mozogtam bőven csütörtöki nap ellenére.De nem zavart,megcsodáltuk a keresztet és a kilátást.Ezután az utolsó méterek következtek.
Kilátás a Tamás-hegyről
A Tamás keresztnél
A kereszttől már csak pár méter volt a város.Nagyon hamar leértünk Balatonfüredre.Pár utcán át csatangolva meg elértük a két tornyú vörös színű templomot.Ezzel szemben a közösségi ház egyik oszlopán volt a pecsételőhely.Leigazoltuk a papírokat és a túra ezen a ponton lényegébe véget ért.Persze mi fogtuk magunkat és lementünk a Balatonhoz ami innen jó másfél kilométerre lehetett.Lenn a szokásos.a Tagore sétány kismillió emberrel.Mi megkerestük a múltkoir kajáldát és most is ott ettünk és ittunk egy igazán jót.Több mint egy órát üldögéltünk benn,de még mindig volt időnk,így ide-oda sétálgattunk a környéken különösebb látnivaló nélkül.
Végállomás a templomnál
Zolika pecsétel
Megérdemelt zaba!
Hat óra után indultunk vissza a vasútállomásra majd hét után indult a vonat.Sokkal simább volt az út haza mint vasárnap,most nem voltak viharok,nem volt eső.Este 11-re értem haza lakásra.Hát ha nem is könnyen,de sikerült teljesíteni a balatoni kék negyedik szakaszát.Két részletben ment a dolog,mivel az első rész végénél a rosszullét miatt félbekellett szakítani a túrát.Extrém fülledtség volt amit nagyon nehezen lehetett csak bírni.A második rész négy nap múlva már nagyon jól sikerült,semmiféle gondjaink nem akadtak és voltak a túrának kifejezetten kellemes szakaszai a napnak pedig kifejezetten kellemes percei...
Bár az egész buli az egy túra része volt,de mivel két nap jöttünk ezt egy újabb túrának számítom.Hiszen ha nem jövünk ide,akkor máshol túráztunk volna.Most is mentünk kb.10km-et.Így idén tartunk 233 kilométernél összesen.Az év 16.túrájával így az átlagunk 14,56 km túránként,ez így ötven felett nekem bőven megfelel!
Különösen a második rész már nagyon jó buli volt!A balatoni kéket terveink szerint ősszel folytatjuk a legvalószínűbb,hogy októberben.De addig is lesznek még más túráink!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése