2020. december 31., csütörtök

Kihoztuk belőle amit lehetett - éves összefoglaló

A Gergő elvesztését kővető második évben kezdem el oda eljutni,hogy valamennyire újra tudtam örülni a túrázásoknak,újra tudtam izgatottan várni a soron következő túranapokat,újra tudtam tervezgetni és örülni neki ha sikerült egy-egy tervet megvalósítani.Természetesen örök túratársam továbbra is nagyon hiányzik,de más választásom nem lévén,megkellett tanulnom,hogy az élet folytatódik és hát némi vigaszt jelentettek az "odaátról" érkező jelek,amelyek újra és újra arról győztek meg,hogy létezik egy számunkra láthatatlan másik dimenzió,amit a legtöbben csak túlvilágként emlegetnek.Ezek fényében túrázgattam idén,szerencsére mindig akadt valaki aki velem tartott.A világban ugye elég borzalmas évként vonul be a történelembe a 2020-as év,hisz rengeteg rosz dolog történt idén.Ezek közül ami a túrázásainkat is érintette a koronavírus járvány volt,ami márciusra ért ide.Úgy tűnt nagyban befolyásolja majd a terveinket is,valamennyire ez így is volt,de tönkretenni nem tudta az évünket.Az évből kihoztuk azt amit lehetett és minden eddiginél több túra volt ebben az esztendőben,ugyanis ha mindent ideveszek akkor bizony 37 túrát sikerült összehozni.Ez ugyan eggyel gyengébb a tavalyinál,de nem rossz...

Út a Meleg-hegyre

Bár olyan bakancslista mint a Gergővel megélt időkben már nem volt,azért ilyen-olyan terv folyton akadt.A túrák nagy része álltalában valóban olyan Gergő nyomábanosra sikeredett.Ez persze egy részt saját tervek alapján történt,de sokszor éreztem azt,hogy odaátról jönnek a súgallatok az ötleteket illetően a legnagyobb szeretet kiséretében...na és a mások álltal szervezett túrák is ilyen helyekre vezettek,amiket ugye nem én agyaltam ki...Idei első túránk a Velencei-hegységbe vezetett.Keresztül-kasul bejártuk már ezt a hegységet,egy fontos helyén nem voltunk még: a legmagasabb csúcsán.Januárban így a Meleg-hegyre vezetett az első túra.Zoli és Móni kisért el.A csúcson nem volt kilátó,talán ezért is nem igazán tervezgettünk ide az elmúlt években,bár Gergővel azért folyton számításba vettük ennek a túrának is a lehetőségét,talán ezért is irányitott most ide.Kilátó ugyan nem volt,de itt találtuk meg a hegység egyik híres kővét a likas-kőt.A mindössze 352 méteres csúcsra nem vezetett nehéz túra és még Móni is jól bírta.Kellemes túra volt a januári tavaszias időben.Velencén fejeztük be a bulit.

Egy Margitszigeti,talán kolostorrom

Nem sokkal ezután sikerült egy találkozást létrehozni egykori exemmel Julcsival akivel újfent baráti viszonyba kerültünk ekkor.Budapesten sétáltunk egy kicsit egy meglehetősen szürke időben.Itt-ott kicsit kellemetlen hideg is volt a várostúrán.Valamiért teljesen formán kivül voltam,jól indult a séta,de hideg volt,a lábam is erősen elkezdett fájni,mivel nem a megfelelő cipőben jöttem és hát el is fogytunk valahol útközben.A Margitszigetre mentünk ki és a Stadionok buszpályaudvartól elsétáltunk egészen Óbudára.Felért egy 10km-es túrával a séta.Nem volt túl sikeres találkozó mégha az elején el is voltunk.Aztán hetekkel később újra elhalt a barátság köztünk.Nem tudom lehetséges-e egykori exekkel barátság évekkel később?Nálunk úgy tűnt ez nem lehetséges.

Az álltalam nagyon megkedvelt Zichy kápolna Lórévnél

Februárt újra egy Gergő nyomában túrával kezdtük,de most aztán szó szerint.99%-ban ugyanazt az útvonalat követtem ahol egykor vele is mentem.Ráckevére tértünk vissza a Csepel-szigetet nyugat-kelet irányban átszelve.Adonynál mentünk át a komppal,majd Lórév és Szigetbecse érintésével értük el Ráckevét,ugyanúgy mint pár évvel korábban Gergővel.A várost dél-észak irányban szeltük át és hévvel mentünk vissza Budapestre.Ott szintén ugyanúgy mint évekkel korábban gyalog mentünk át a Közvágó hídttól a Kelenföldi állomásig.Ezen a túrán is tavaszias időnk volt és ugyanúgy Móni és Zoli tartott velem.

A mogyoródi kilátó,állapota kritikus...

Február közepén Zolival mentünk a Gödöllői-dombságba.Ez egy olyan túra volt -szintén- amit Gergővel is tervezgettünk évek óta.Azért húztuk-halasztottuk akkoriban mert a kilátóról már akkor sem érkeztek jó hírek.Arra vártunk,hogy hátha felújítják.Ez nem történt meg (ezen sorok írásáig sem).Pedig hírét vettük,hogy a kilátóból látni a Hungaroringet és hát ezt szerettük volna annyira látni.Úgy döntöttem ha már nem sikerült Gergővel eljutni ide én mégis megnézem mi a valós helyzet.Persze ezen ötletre is jött az a külső súgallat...Mogyoródon kezdtük a túrát Zolival,elértük a kilátót amely valóban borzalmas állapotban volt.Soha nem láttam még kilátót ennyire kritikus állapotba.Ráadásul mindössze egy húsz éves kilátóról volt szó.A máskor oly gyáva Zolika itt kitett magáért és felmentünk,illetve felmásztunk a kilátó legmagasabb szintjére.Valóban látni lehetett a Hungaroringet de nem annyira mint reméltük.A kilátó után kicsit eltévedtünk,de ez az eltévedés ajándékozott meg minket azzal,hogy ráleljünk egy olyan helyre ahonnan kitünően látni lehetett a versenypályát.Tudtam Gergő irányitott így ide minket....Ezután még elmentünk Gödöllőre egy nagyon szemetes erdőn keresztül.Gödöllő szép volt a Erzsébet parkot és a kastélyparkját néztük meg.Itt is jó volt az időnk!Még egy hóvirág túránk volt februárban az Adonyi-szigetre.Mondanom sem kell ezt is tervezgettük anno Gergővel.Most Mónival és Zolival jöttünk hóvirágokat nézni,ugyanis a sziget arról híres,hogy messze földön itt található a legtöbb hóvirág.Láttunk is sokat,de nem volt annyi,ami igazolta ezt a "legtöbbet".Na és még itt is jó időnk volt.Igy aztán a tél szinte minden túráján rendkivül jó és kellemes időnk volt,kivéve az előbb emlitett budapesti sétát.

Azért hóvirág is akadt a hóvirág túrán

Márciusra már vészesen közeledett a koronavírus járvány Magyarországra is.Így a hónap elején mentünk el egy szintén Gergő nyomábanos túrára a Ferihegyi repülőteret körbejárni.Örök túratársam a halála előtti hetekben tervezgette ide egy túra lehetőségét és nagyon belelkesült ettől,nagyon szerette volna megnézni a fel és leszálló repülőket testközelből.Én akkor úgy döntöttem,hogy a túrát bevesszük a 19-es bakancslistába.Ám Gergő sajnos elhunyt 18 decemberében,én pedig tudtam,hogy amikor majd lesz hozzá lelkierőm ezt a túrát mindenképp megfogom csinálni az ő tiszteletére és emlékére.Ez idén márciusra jött össze.Zolival jöttem most is és egy kellemes,látványos jó túra kerekedett a dologból.Jó idő volt itt is!Remélem Gergő ott volt velünk,hiszen annyira szerette volna ezt a bulit megvalósítani...

Jöttek-mentek a repülők

Ezt követően nem volt visszaút.A koronavírus az országban volt a kormány pedig nagy ijedtében kijárási korlátozást vezetett be.Ez akkor úgy tűnt nagyon kihat majd a további túrázásainkra.Én még hirtelenjében kitúráztam egyedül Rácalmásra március vége felé.Aztán már mikor több két hete ugymondd bevoltunk zárva,leszartuk az egészet.Nem törödtünk a kijárási korlátozásokkal és úgy döntöttünk itt a környéken a kertek alatt azért eltúrázgatunk.Sikerült is három remek túrát összehozni itt mifelénk áprilisban és május elején.Az elsőn Pálhalma környékén mentünk egy kört,majd következett egy a várost nagy részben nyugatról megkerülő túra.Mindkettő remek buli volt.A harmadik pedig az immár szokásos repcetúránk volt amin Mezőfalvára mentünk ki.Csak éppen repcét láttunk a legkevesebbet.Ebből a repcetúrából szeretnék hagyományt csinálni,álltalában május 1. erre a legalkalamasabb időpont.

A várost megkerülő túrán fedeztük fel,hogy az ártéri erdőben teljesen jóra megcsinálták a turistaútakat

Május elején csitulni látszott a járvány,így a korlátozást feloldották.Egy hirtelen ötlettől és súgalattól vezérelve a fehérvári sóstói tanösvény felé vettük az irányt Zolival.Ide is tervezgettünk Gergővel ugye... Kellemes csalódás volt a tanösvény a kellemes tavaszi időben.Látványos jó túra volt a sóstói madárvilág megfigyelése.Itt már tudtuk egy sört is inni,mert végre a kocsmák is megnyitottak.A buli után pedig elmentünk a város másik végébe a Bory várat megnézni,ezt is már időtlen idők óta megakartuk.Ebben sem csalódtunk,nagyon szép volt és jól éreztük magunkat.Így az álltalam nem túl kedvelt Székesfehérvár most a legszebbik arcát mutatta.

Jómagam a Bory várban

Gergővel 16-ban kezdtük a Tolnai-hegyhát felfedezését,úgy terveztük majd fokról-fokra haladunk és fedezzük fel a csodálatosan szép dombság egy-egy szakaszát.Ez aztán az ő elvesztésével meghiúsult és jó sokáig nem jöttem a Hegyhátba,úgy festett a dolog talán soha nem is fogok...Aztán május közepén mégis útrakeltünk a Tolnai-hegyhátba méghozzá Dúzsra.Zolin kivül elöször ebben az évben velünk tartott Manó barátom is.Tulajdonképpen az ő ötlete volt ez a túra.Szakadó esőben kezdődött a buli.Fenomenálisan szép tájakon mentünk keresztül,aztán az eső is elállt és jó lett az idő.Ám ez kemény túra volt a maga 25km-re még hagyján,de Manó rendkivül erős tempót diktált.Persze mert ő vidéken lakik és elkarta még érni a számára kedvező vonatot hazafelé.Mindennek ellenére remek túra volt!

Májusban még két sikertelen kisérletünk volt,hogy elérjük Németkért.Valamiért ez a túra már a harmadik próbálkozás után sem akar összejönni,mindig akad valami ami miatt nem tudjuk elérni a települést..na nem baj,nem adjuk fel.Egyszer majd...

Manó és Zoli a Tolnai-hegyhátban

A június eseménydúsra sikeredett.A nyár első napján a tavaly betegség miatt elmaradt túrát pótoltuk,lementünk Révbérpusztára.Itt is szó szerint Gergő nyomában jártunk.Zoli és Móni jött velem.Én a lovasbemutatóra voltam kiváncsi és ezmellett most egy jó babguyást is sikerült enni.Ezután pár napra Pécsre kellett mennem,összehoztuk a kellemest a hasznossal Zolival és ha már itt voltunk megnéztük a Barbakánt és Tettyét.Klassz volt mindkettő,itt is babgulyásoztunk majd be is söröztünk.Zoli a sapkáját is elhagyta,de később meglett.Hazafelé voltak gondjaink,mert bolond fejjel busszal jöttünk és hát Szekszárdnál már igen kellett vízelni,de csak Pakson sikerült ez...

Következő héten a közeli Rétimajorba mentünk ki,ahol 23 tó van egy 10km hosszú területen!Ennek töredékét sikerült bejárni,így úgy döntöttünk,hogy majd alkalom adtán visszatérünk.A helyi halászcsárdában most nem babgulyást hanem egy halászlevet nyomtunk le és persze söröztünk egy jót.A hely és a tavak amúgy szépek voltak.

Június végén pedig egy ismért régóta dédelgetett tervet valósítottam meg.A Kelet-Mecseket szeltük át északtól-délig.A Vékényből induló túrán most itt volt mindenki:Zoli,Manó és a Tizedes barátom is.Régi-régi kedvenc helyeken keresztül vezetett a túra,amelyek zömén Sándorral és Gergővel is jártam.Mindenki esett-kelt a túrán csak én nem.Zoli most nagyon nehezen bírta,ő podukálta az évtized esését is.Nem tudtuk,de itt már beteg volt.A túra amúgy rendkivül látványos és szép volt és a maga 22km-vel nagyon nehéz sem volt.Hosszúhetényben pedig a túra végén jöhetett a szokásos babgulyás és sörözés.

Minden júniusi túra köthető volt ismét Gergőhöz.Vagy jártunk ezeken vele,vagy készültünk rá.

A Kelet-Mecseki túrán idén is érintettük a szeretett kunyhómat

Júliusra Zoli kórházba került.A cukrával voltak problémák,szerencsére épségben kikerült onnan a hónap végén.Manó barátom jóvoltából nem maradtam túra nélkül ebben a hónapban sem.Megkezdödött a Balaton környéki túrák sorozata a Hegyestűvel.Sokat tervezünk ide a következő években és már idén is sikerült háromszor is eljönni erre.Zánkára mentünk,onnan másztuk meg a látványosan szép Hegyestűt,majd a Káli medencében elmentünk Köveskálra.Szép túra volt,a Hegyestű nem okozott csalódást,viszont Köveskál kicsit igen.Hét km-re volt a Balatontól,de az árak a hétszeresei voltak az ottaniaknak..

A Hegyestű

Zoli július végén jött ki a kórházból,lábadozásként összehoztunk egy helyi könnyű 7km-es túrát amelyen a Sigray kúriát néztük meg Sándorházán.A kis egykori palota romjaiban is látványos volt,Zoli erősödését pedig jól szolgálta ez a túra.

Augusztus elejére már újra erőtöl sugárzott Zoli is,így egy Manó álltal javasolt helyet néztünk meg,mégpedig a közeli Bottyán sáncot Dunaföldvár közelében.Ez sem volt egy nehéz túra a szép Duna menti tájakon,kellemetlenséget az itt-ott fellelhető szúnyog invázió okozott csak.Távra ez sem volt több 10km-nél és a végén a Baracsi halászcsárdában egy jó sör és egy jó babgulyás kiséretében megünnepeltük Zoli visszatérését.

A Bottyán sánc felett

Balaton környéki túrák következtek,köztük egy bajai kirándulással.Elöször úja egy Gergő álltal dédelgetett álmot valósítottam meg: a köröshegyi völgyhídhoz mentünk el.Szép helyeken átmenve értük el a vidauktot,ám az itt készült filmünk valamiért nem sikerült.Így ez a túra ismétlésre vár.

Bajára vittem el Mónit augusztus közepén,születésnapi ajándék gyanánt.A város a nyárban is szép volt,sétáltunk egy nagyot,de nagyon hamar el is ment az idő.

Újabb Balatoni túra jött a sorban.Zolikával most Fonyódra mentünk el egy kilátós túrára.Pechünkre az egyik kilátó felújítás miatt zárva volt.A buli amúgy jó volt a végét ismét sikerült megfejelni egy jó gulyással és sörrel.

Augusztusban még összejött az év egyetlen meccstúrája.A csapatunkat kisértük el a Népligetbe.Itt találkoztunk még a Budapesten élő Józsi barátommal,majd megnéztük a rendkivüli hőségben a meccset,ahol kikaptunk.Utána még a Népligetben sétáltunk.

Meccset nézünk Zolival a hőségben a Népligetben

Az őszt egy veszprémi bulival inditottuk.Számomra egy kedves városba tértem vissza,hiszen él itt egy volt exem is és barátaim is vannak innen.Megnéztük a város legszebb helyeit Zolival,majd a közelben tettünk egy kisebb túrát és végül a helyi állatkertben töltöttünk el három órahosszát is.Sietni kellett az utolsó buszra...

Szeptemberben még kimentünk egy kedves ismerösünk Tamás invitálására a másik környékbeli kúriába a Janitsáryba.Egy kisebb túra volt ez is,a látványos épületben ami leginkább egy szellemkastélyhoz hasonlított.Utána persze söröztünk egy jót ismét.

A Janitsáry kúriában

Októberben kezdetét vette egy heteken át tartó túrasrozat,amikor is szinte minden hétvégére jutott egy túra.Elöször a Zengő új kilátóját mentünk el megnézni Zolival,Manóval és a Tizedessel.Ez a túra maradt el áprilisban a koronavírus miatt.De ez is Gergő nyomában valós túra volt és megigértem itt a blogban is,hogy amint kész az új kilátó a Zengőn eljövök majd.Ez októberben valósult meg.Zengővárkonyból indult a túra a Szelídgesztenyés és Pécsvárad érintésével.Meredek út vezetett fel a csúcsra amit meglepetésre Zolika bírt a legjobban.Nem hiába a kórház után egészséges életmódra váltott és fogyott 15 kilót.Klassz volt az új kilátó,de nagyon sokan voltak fenn.A kellemes őszi időben ismét Hosszúhetényben fejeztük be a bulit az elmaradhatatlan babgulyás és sör kiséretében.

A csapat a Zengőn

A hónap közepén a Gemenci erdőbe tértünk vissza.Most Zoli és Móni jött el a túrára.Kiváncsi voltam milyen ősszel hazánk leghíresebb erdeje.Ez is szerepelt egykor Gergővel a teveink között...Az őszi erdő nem okozott csalódást.Szép kis kört tettünk itt.A túra után pedig még Szekszárdon sétáltunk kicsit.

Gergő "hivatalos" emléktúrája jutott erre a hónapra még.Az Egyenesen át túrát minden év októberében megcsináljuk Gergő emlékére.A túra Nagyvenyimről indul és Perkátán végződik és egy 90%-ban egyenes útvonal vezet rajta végig.Most nem volt olyan jó idő mint korábban,de így is élvezetes jó túra kerekedett belőle.

Gergő emléktúrája...

Jól sikerült a november is.Véleményem szerint ez a túrázásokra legalkalmasabb hónap még a korai sötétedés ellenére is.A Rókahegyi kőfejtőhöz vezetett a hónap első túrája,ismét Zolival,Manóval és a Tizedessel.A magyar Grand Canyonként emlegetett hely óriási hatással volt mindannyiunkra.Órákat elnézelődtünk itt.Majd úgy terveztük megyünk egy kört a környéken,ám Ürömnél elfogyott az erő.Ott fejeztük be ezt a jó kis bulit.

Újra toppon volt a koronavírus,újabb korlátozások jöttek,aminek a legfontosabb része az este 8 óra utáni kijárási tilalom volt.Így úgy kellett tervezni a következő túrákat,hogy ekkora hazaérjünk mindenhonnan.

Rétimajorban mentünk vissza a hónap közepén.Ugye a nyáron félbehagyott tó megnézéseket folytattuk.Nem kellett volna...Félelmetes,ijesztó,rémálmos túra kerekedett a dologból.Belecsöppentünk egy vadászat kellős közepébe Zolival,volt olyan,hogy mellettünk lőttek.Kétségbeejtő dolgokat láttunk,állattetemeket,azokkal lakmározó ketrecbe zárt madarakat.Döglött rókát és gázpalackot az erdő közepén!Megrázó élmények voltak,így ez volt talán a valaha volt legrosszabb túránk.

A csapattal a Rókahegyi kőfejtőnél

Hónap végén pedig újra egy külső súgallatra elmentünk felkeresni János vitéz Juliskájának sírját Dunavecsén!Ezt már kerestük Gergővel is,akkor nem sikerült megtalálni.Az emlitett hölgy Petőfi egykori szerelme volt:Zsuzsika.Róla mintázta Petőfi,János vítéz Iluskáját.Az év legjobb túraidőjében kellemes túrát tettünk Zolival Dunavecsére és rendkivül könnyen megtaláltuk Zsuzsika sírját.Nem is értettem korábban Gergővel ez miért nem sikerült.Ezzel zárultak az őszi túrák.Az ősz mint minden évben most is a legjobb túrákat,a legjobb bulikat hozta!

Zsuzsika sírjánál

Mint mindig most is féltem a decembertől.Ugye az én életemben a december vagy nagyon jó,vagy a lehető legrosszabb.A legnagyobb családi tragédiák is ilyenkor történtek.Szerencsére most egy jó december köszöntött rám.A hónap elején egy nagyon kellemes napsütéses időben a Rácalmási-szigetre mentem vissza.Mint oly sok túra ebben az évben ez is teljes Gergő nyomábanos túra volt a régi kedvelt útvonalakon.Sajnos a sziget nem igazán emlékeztet régi önmagára.A tanösvény pusztulóban,az erdők nagy része megritkitva.Azért így is jó volt.Kellemes télinditó túra volt.

Hiányoznak a régi Rácalmási-szigeti túrák....

Végére maradt a slusszpoén,hiszen három klassz túrával zártuk a hónapot és az évet is.Még karácsony előtt újra egy súgallatos túra keretében visszatértem a Bakonyba a Bátorkőhöz.Misztikus ködös időben hatalmas élmény volt ez a túra,amit Zolival és Manóval teljesítettünk.Ismét jó volt visszatérni egy olyan helyre ahol Gergővel is jártam.

Karácsonyi túránk ezúttal a Dinnyési-fertőre vezetett.Ismét Gergő nyomában...egy újabb visszatérés.Zolival mentünk,ragyogó napsütéses,ám erősen szeles időben.Nagyon szép volt az egész Fertő és sikerült elérni azt a kilátót is amelyet Gergővel az akkori belvíz miatt nem értünk el.Három kilátót is érintettünk és Agárdon fejeztük be a bulit.

Szép emlékek őrzöje a Dinnyési-fertőn található vadászles is...

Méltón zártuk az évet egy fantasztikus vértesi túrával.Zolival és a Tizedessel keltünk útra Csákberénybe.Manót sajnálatos baleset érte a munkahelyen így nem tudott velünk tartani.A helyi metró megnézése után egy kört mentünk a nem mindennapi szépségű panoráma tanösvényen,majd a gerincen elmentünk Csókakőre a várhoz.Ez a hely is fellelhető Gergővel való közös túrázásaink történelmében,tehát ide sem véletlen irányitott valami... Ezzel zárult az évad,amelyből azthiszem a vírus ellenére kihoztuk amit lehetett.Nézzük át a statisztikát.

A csákberényi metró

Mindennel együtt - összesen 37 túrám/túránk volt.
Túráztunk 497 km-t (becsült adat)
Öt hegységben jártunk nyolc alkalommal.
Három dombságban is voltunk négy alkalommal.
Jártunk a síkságokon 22-szer.
Nem maradt ki a Duna völgye sem amelyet hat esetben érintett valamelyik túránk.
Szigeten voltunk haton is (érdekesség,hogy ebben az évben a helyi Szalki-szigetre viszont nem tettem a lábam...).Négy olyan eset volt amelyet akár várostúrának is nevezhetek.

Az év legjobb túráját nehéz kiválasztani,talán a dobogósokat könnyebb.Úgy gondolom a három legjobb közül kettő a Mecsekben volt,a Zengői és a Kelet-Mecseket átszelő túrák.Valamint még pályázhat a legjobbra a Bátorkői túránk,de nagyon ott volt a szeren a Rókahegyi-kőfejtős túra is.A legrosszabb viszont egyértelműen a második Rétimajori/Rétszilasi túra volt.

Mónival Baján

Az év sztorijánál mindent vitt Zolika esése a Csepegő-árokban.
Az év legszebb helyének a Hegyestűt és a Tolnai-hegyhát béli Annafürdői tavat és környékét  választottam meg most,a legjobbnak viszont a hosszúhetényi vendéglőt ahol továbbra is az ország legjobb babgulyása készül.Az év települése nálam most Veszprém volt.Gergő ugymondd "jelenlétét" idén legjobban a Ferihegyi túrán éreztem,talán nem véletlenül...

Túratársakat illetően,ugye én ott voltam mind a 37 alkalommal.
Zoli 33-szor jött el a túrákra.
Móni nyolcszor jött el valamelyik kirándulásra.
Manó hatszor,a Tizedes pedig négy alkalommal volt velünk.Velük azonban úgy tűnik körvonalazódik egy összeszokó túrázós csapat,reméljük jövőre még ennél is több közös túránk lesz.Julcsi ugye egyszer volt velem és Tamás is aki az egyik kúriába hívott meg minket.Egy túrára pedig egyedül mentem.

Idén háromszor is láttam a Balatont,ilyen utoljára 2004-ben volt....

Hát ez volt a 2020-as év,ha valamit kihagytam utólag majd módosítom.Mindenről találni részletes krónikát a blogban.Újra azt tudom csak mondani,hogy ha annyi rossz is történt idén a világban,nekünk most egy szavunk sem lehet.Nagyon sok szép túra van mögöttünk,nagyon sok csoda.Én nem gondoltam,hogy Gergő elvesztését kővetöen újra tudom igazán élvezni ezeket,de úgy néz ki igen....hiszen másom se nagyon maradt már.

Az év krónikájához tartozik,hogy miután 19 nyarán a kutyámat is elvesztettem,idén márciusban egy új kutyusra tettem szert.Ő fiú és egy vizsla/tacsi keverék.Január 4.-én lesz egy éves.Még nagyon eleven és örökmozgó és linkóci,de amit majd kicsit komolyabb lesz,számithat majd egy környékbeli túrára velem.Rexi névre hallgat és nagyobbra nőtt mint gondoltam,de persze jó társ.

Rexi akit bármily meglepő Gergő nevezett el...!

Hát ennyi.Nagyon sok túráról készült film,amelyek a bejegyzéseknél és you tuben is megtalálhatóak ha valakit esetleg érdekel,de ezeket majd egy bejegyzés erejéig csokorba gyüjtőm az újév első napjaiban.

A következő év terveiről és álmairól pedig a következő bejegyzésem fog szólni.
Gondolom kevesen olvassák ezt dec.31-én vagy jan.1-én,de akik igen azoknak boldog új évet!Akik máskor olvassák azoknak csak boldogat és minden jót!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése