2019. április 8., hétfő

Eltévedés Földvár felé félúton

Hatalmas ködre ébredtem ennek a túrának a reggelén,már szinte április közepén.Hogy lesz ebből túra?Persze gondoltam,hogy elöbb-utóbb majd csak feloszlik,mindenesetre meglepő volt a nagy köd a ragyogó tavaszban.Ráadásul tetézte a dolgot,hogy mindössze plusz hat fok volt csak!Hogyan is öltözzek,hiszen várhatóan napközben majd meleg lesz és csak a kisebb hátizsákkal szándékoztam menni (Gergő zsákja ugye).Egy pulóvert vettem csak fel,aztán a helyi buszpályaudvarról indulva az immár szokásos csapattal indultunk a közeli Dunaföldvárra,na és persze Gergővel a szívemben.Már útközben oszladozott a köd,de odaérve sem oszlott fel még teljesen.Tervünk a következő volt:Felmegyünk a Kálvária-hegyre majd át a szemközti várba.Ezután vágunk neki majd a Németkérre vezető túrának.Volt egy olyan opció is,hogy a túra menetközben akár két helyen is visszafordítható hála a környék turistaútjai szerencsés vonalvezetésének,ha bármi is előadná magát.Aztán szükség is volt erre,de erről majd később.

Felfelé a Kálváriára
Az út ugyanaz volt felfelé,mint amin Gergővel is annyit,de annyit mentünk ide fel...Szerencsére kezdett melegedni az idő,de még érezhető volt a reggel csipése.Persze felfelé a némileg meredek utakon kimelegedtünk.Felérve a Kálvária csúcsára a kis fensíkra az első ami szembetünő volt a sok szemét...Lehet elöző este itt bulizott a fiatalság?A második ami szembetűnt az odalenti világot még mindig uraló köd.Nem is volt maradéktalanul élvezhető a kilátás,maga a város is alig volt kivehető a környék meg szinte egyáltalán nem.Ettől függetlenül ennek is megvolt a maga varázsa és...tulajdonképpen szép volt.Meg is reggeliztünk a világot csodálva.

Ködös város (Dunaföldvár)
Ezt követően jöttünk le a Kálváriáról és indultunk át a várba.Egyre jobban kezdett feloszlani a még maradék köd is.Mivel nincs messze,hamar átértünk a várba.Ám azt ezúttal is zárva találtuk...Úgy tűnt Zoli barátomnak aztán nincs szerencséje,hiszen másodszor vetödött el ide és mindkét alkalommal zárva találta a várat.Gondoltuk kilenckor nyit majd.Volt még nyolc percünk,úgy gondoltuk megvárjuk.Ám a vár kilenckor sem nyitott ki.Végül jött arra egy ember aki tájékoztatott minket róla,hogy valamikor tíz óra felé nyit ki majd.Addig nem várunk.Igy elindultunk akkor a túrára.Semmi más dolgunk nem volt,mint visszamenni a helyi buszállomásra és az onnan induló zöld jelzést megtalálni,majd ráállni.Ez vezet majd túránk felén.Ez fut majd bele a pirosba,majd az meg a piros+ -ba,amely már elvezet Németkérre.

Egy tojásfa útközben a városban
Rá is találtunk a zöldre és akkor nekivágtunk a túrának,amely úgy tünt olyan 19km körüli lesz.Egy jó darabig az a városban haladt,keresztezve a 6-os főútat is.Elértük a helyi vasútállomást is amelyen személyvonat már nem járt.Előtte volt egy jópofa játszótér,egy kicsit leültünk a kellemes környezetben.Ekkora már teljesen megtisztul a levegő,a köd végérvényesen feloszlott.Úgy tűnt jók a jelzések,megfelelöen vannak felfestve.Gondoltam ezzel sok gondunk nem lesz.Földvár ezen részén még sohasem járt egyikünk sem,így minden újnak tűnt számunkra.A vasúti alagúton át hagytuk el a várost.Jól járható jó minőségű út volt,kitünőek a jelzések és immár szuper az idő.Alakult a táj is.Minden adva volt egy remek kis túrához.

A hely ahol elvesztettük a zöldet.Az jobbra,mi egyenes felé mentünk.
Tök egyenesen haladt az út,itt-ott voltak róla leágazások.Mivel nem jelezte semmi,hogy lekéne térnünk bármelyikre is,mentünk tovább értelemszerűen egyenesen.Hiba volt.Ugyanis egyszer csak azt vettük észre,hogy az eddig jól látható jelzések eltűntek.Mivel itt kevés fa volt,egyenlőre betudtuk ezt annak,hogy nem volt hova felfesteni azokat.Ám ahogy haladtunk volt néhány fa,jelzés azonban egy sem...Gondoltuk itt már szartak bele az egészbe és nem festették fel tovább.Előtte a térképet böngészve a neten is úgy látszodott,hogy egyenesen kell majd kijönni a városból.Ez a tudat megnyugtatott.Tuti ez lehet a zöld jelzésű út,mi más?Nem jelezte semmi,hogy másfelé menne a zöld.Őzek futkároztak a mezőkön,ez tette mégszebbé a túrát.

Csodaszép utakon
Egy ponton már nyilvánvaló volt,hogy nem ez a zöld jelzésű turistaút.Közeledett az M6-os,amely meglehetősen messze volt a város központjától.Úgy döntöttünk pihenünk felette a hídon és majd ott kisilabizáljuk a dolgokat.Mielőtt még odaértünk volna,egy meglehetősen szokatlan dolgot találtunk az út mellett.Egy hólapátot!Vajon ki akarhatott itt a semmi közepén havat lapátolni?Ráadásul tavasszal.Alighanem egy erre haladó autóról eshetett le,de ezekszerint nem hiányzott senkinek.Hiszen már akár több hónapja itt hánykolodhatott az út mentén.Ha már itt volt elkezdtünk havat lapátolni és megtisztitani kellően az utat.

Hólapátólás
Elértük az M6-os felett átivelő hídat.Pihenés közbe kitotóztam,hogy valóban elhagytuk valahol a zöld jelzést (...) de ez az út belevezet abba a pirosba,amelybe a zöld is belefog.Így lényegében végül is jó felé haladtunk.Maradtunk hát ezen az uton.Az M6-os túloldalán egy végtelennek tünő egyenes szakasz következett.Szerencsére a táj kezdett hullámosodni,ahogy az a Mezöföldre jellemző is.Egyhén le-föl haladtunk,mignem leértünk egy kisebb völgybe.Úgy tűnt ez itt a Teletabik földje.Szakasztott olyan volt minden mint az ismert mesében.Ám egyetlen egy dolog nagyon kezdte keresztülhúzni a számításainkat.Ugyanis felbukkant egy turistajelzés.Ám az nem a piros sáv volt ahogy vártuk,hanem a piros + !Hát ez meg,hogy lehet?Nézegettem a telefonon a térképem,amely azt mutatta,hogy a piros+ elvisz Németkérre.Hát akkor irány tovább egyenesen!

Itt a második elcseszés helye.,..
Ekkor még nem tudtam,de idehaza utánajárva a dolgoknak kiderült,itt követtük el az újabb kapitális hibát.Ugyanis nem egyenest kellett volna mennünk,hanem letérni a másik irányba.Úgy valóban Németkérre vezetett volna az út.Mi azonban mentünk ugye tovább egyenesen.Fantasztikusan gyönyörű táj köszöntött ránk.Egy kisebb kanyonban találtuk magunkat,amely hasonlitott a Tolnai-hegyhátban megismert löszmélyútakhoz.Alatta pedig egy fenséges völgy bontakozott ki.Meseszép volt...A neten talált térképet ugye csak emlékezetből tudtam felidézni,így úgy gondoltam ez itt a Gyepes-árok.Valóban az volt,csak nem Gyepes volt a neve hanem Gyűrűs-árok.De végül is az volt amire gondoltam és gyönyörü hely volt!

Alakuló kanyon

Odalenn a völgy
Tehát ekkor még azzal a tudattal voltunk,hogy haladunk Németkér felé.Leérve a völgybe a Gyűrűs-árokba volt igazán szép az egész.Nem gondoltam volna,hogy a Mezőföldön létezhet ilyen szépségű táj... Talán a Teremtő vezetett erre minket,mert ezt itt látni kellett.Vagy talán Gergő...Lent voltunk a völgyben és a piros+ északnak fordult.Emlékeztem,hogy valahol majd így lesz,aztán majd ugyis nyugat,azaz Németkér felé veszi az irányt.Egy leágazás ment dél felé,valami kicsit az súgta tán az lehet a mi utunk.De a jelzés északnak ment.Mentünk hát arra a meseszép völgyben.

A Gyűrűs-árokban
Jó kilométernyit haladtunk a völgyben.Távolban láttam,hogy egy út nyugat felé megy.Gondoltam majd arra megy a piros+ jelzés.Fel a dombra.Ám az út belement ebbe az útba amely nem a piros+ volt! Hanem...az elveszett zöld jelzés!Puff neki!Ekkora kapufát régen rúgtunk...Hát ez meg,hogy lehet?Kezdett derengeni,hogy valamit nagyon benézhettünk.Hogy a fenébe került ide a zöld?Hol vagyunk?Mi ez az ördögi kör?Megkellett állnunk megvizsgálni a dolgokat és a hogyan továbbról dönteni.Egy meglehetösen alkalmatlan alkalmazás van letöltve a telefonomra.Ezen igyekeztem megvizsgálni,hol lehetünk,mi is történhetett.A piros+ itt véget ért.Nem ment tovább.Helyét felváltotta a zöld jelzés,ami ment ugye nyugatnak és tovább észak-kelet felé.Ekkor úgy láttam a piros+ nem vezet már sehová,igy Németkér alighanem ugrott.(nem tudhattam,hogy az pont ellenkező irányban van ugye,onnan amely felöl jöttünk,arra kellett volna követni a piros+ -t).

Ott ér véget a piros+.szembe nyugat felé megy a zöld,itt ahol állok pedig észak-kelet felé
Megvizsgálva a dolgokat és minden tudásomat belevetve rájöttem,hogy ez az a zöld amin jönnünk kellett volna,amit ugye elvesztettünk.Itt lett volna az a pont ahol még visszatudunk menni Dunaföldvárra.Ugyanis mindkét irányba a zöld jelzés Dunaföldvárra vezetett!Vagy ha erről jövünk itt tértünk volna rá a piros+ -ra amely Németkérre ment volna és amely késöbb egy ponton együtt ment volna a piros sávval...Huhh...nem mostanában néztem be ennyire a dolgokat.Ekkora hibákat Gergővel sosem vétettünk.Ám mégsem volt ez olyan nagy hiba,főleg annak fényében,hogy a táj lenyügöző volt.Szóval a zöld mindkét irányban Dunaföldvárra ment vissza.Választanunk kellett.Nyugat felé egy hatalmas kört leírva tér vissza oda.Észak-kelet felé pedig egy viszonylag kisebb távolságon menve ér vissza a városba.Ez tűnt szimpatikusabbnak.Elindultunk hát arra amelyről elvileg jöttünk volna...

Erdőre váltva
Elindultunk hát a zöldön vissza Dunaföldvár irányába.A táj továbbra is szép volt,de erdősre váltott!Ezt persze cseppet sem bántuk,hiszen meleg lett időközben és a nap égetett itt-ott.Itt meg adtak végre árnyékot a fák.Kifogástalanul voltak felfestve a jelzések.Reméltem már több hibát nem vétünk.Lövések dörrentek...!Meglehetösen hangosan és közelről!Több is!Hát ez meg mi a franc?Vadásznak a közelben?Ilyenkor jobb helyeken kint szok lenni egy tábla amely a vadászatra hívja fel a figyelmet és,hogy a kijelölt jelzésről letérni tilos!Itt semmi ilyesmi nem volt,tán egy orvvadász keveredett erre?Reméltük nem lőnek agyon minket,mindenesetre félelemetes volt!Az erdősáv jó másfél kilométernyi lehetett.Kiértünk a mezőkre a végén,amely dimbes-dombos mező volt.Ugye a hullámzós Mezőföldnek hála.

Csodaszép mezők
Rengeteg őz futkározott a mezőkön.A táj itt is egyre szebb és szebb lett.Balra a mezők,jobbra egy dombságra hasonlító erdős tájak.Meseszép volt ez is!A dimbes-dombos út változatos volt,egy percig sem unatkoztunk.Még hallottuk a lövéseket egy ideig,aztán szerencsére már nem.Nagyon kellemes volt itt menni.Hiába az eltévedés a balfaszkodás,valamiért erre vezetett a Teremtő,vagy tán Gergő?Mégpedig ezért a fantasztikusan szép tájakért amelyeken keresztül mentünk és valamiért ebből az irányból kellett jönnünk.Gondolom mert így volt szebb.Így aztán a túra végül is egész klassz lett.Elértük az Oláh-völgyet ahol meg egy csodaszép tavacska vigyorgott reánk.

Most akkor dombság vagy a Mezőföld?

Az Oláh-völgyi tó
Innen már nem volt messze az M6-os.Itt alatta mentünk át.Ám innen még messze volt a város.Közben egy rókát is látni véltünk.Nagyon meleg lett már,de a vízkészletünk kitartott.Ment vissza a jelzés a város felé és egy ponton belefutott a reggeli egyenes utunkba...ekkor jöttünk rá,amit eddig is sejetettünk,hogy hol vesztettük el a zöldet.Persze az okát is megtaláltuk.Az útjelző táblácska ugyanis ott hevert a fűben...vagy leesett vagy valaki leverte..Igy persze nem vehettük észre reggel,merre is megy a zöld...De igy rendeltetett,így lett igazán szép ez a túra!Biztos voltam benne,hogy ez nem véletlenül alakult így...Visszaérve a városba szerencsére találtunk egy sörözöt.Ahol persze megitattuk a lovakat.

Itt jöttünk át az M6-os alatt
Hát ha így alakult úgy döntöttünk visszamegyünk a várba,talán több szerencsénk lesz és végre Zolika is láthatja azt.Igy is lett és lőn csoda végre - a vár nyitva volt!Bementünk hát,én ugye sokat voltam itt Gergővel.Zolinak persze minden új volt,alaposan szét is nézett.Képeket csináltunk még,meg picit pihentünk is.Visszafelé menet a buszállomásra még egy fagyit benyaltunk.Aztán már nem maradt más hátra mint megvárni egy Dunaújvárosba induló buszt.

A földvári vár
Hát érdekes egy nap és egy érdekes túra volt.Tök mást terveztünk,de ami kisült belőle az egész jó lett.Rám eddig nem jellemző hibák sora jellemezte a túrát.Nem szoktam igy benézni a dolgokat.Lehet öregszem,meg ugye nem lehetett velem sajnos Gergő akivel az ilyen esetekben kiegészitettük egymást.Ha valamelyikünk elakadt a másik mindig tudta a megoldást.De mint mondtam jól sült el a dolog és hiszem,hogy nem véletlen volt,ennek így kellett történnie.Végül is kellemes élményekkel térhettünk ezúttal is haza!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése