Gergőék osztálykirándulásra mentek a festői Visegrádra.Nagyon várta ezt a kirándulást,hisz ezt megelözően még sosem járt Visegrádon.Persze elsősorban a várra készült.Sok dolognak utána olvasott,sok dolgot megnézett a várról.Készült a nagy napra,ami el is jött.Azonban este amikor elé mentem a buszhoz egy meglehetősen bosszús és csalódott gyerek szállt le róla...Érdeklödtem,hogy mi a baj,kiderült,hogy hiába jártak Visegrádon a Fellegvárba bizony nem mentek fel...Erre már engem is elkapott az agyvíz,milyen klassz tanáruk lehet,ha a környék fő nevezetességét kihagyják.
Ígéretet tettem a fiamnak,hogy amint lehet elmegyünk és megnézzük a várat.Így is lett,az osztálykirándulás után két hónappal elindultunk Visegrádra.
 |
| Salamon torony |
Viszonylag hamar is odaértünk.Persze nem túrázók lennénk,ha az egész kirándulást egy túrával nem spékeljük meg.Terv szerint a Visegrádi hajóállomásról indulunk,majd a Salamon torony érintésével felkapaszkodunk a Nagy-Villámra.Ott van a nyári bobpálya is,így úgy terveztük bobozunk egyet majd elmegyünk a várba,ott alaposan szétnézünk,majd a hegy túloldalán a Kálvária mentén visszaereszkedünk Visegrádra.
Pompás idő fogadott Visegrádon,a kék+ -ra hamar réleltünk,ez vezetett fel a Nagy Villámra.
A Salamon toronynál még kicsit csodáltuk a kilátást,majd búcsút intettünk neki és hamar benttaláltuk magunkat az erdőben a Nagy-Villám oldalában.
 |
| Magunk mögött hagyjuk a Salamon tornyot |
Az erdőben jól járható út vezetett fel a hegyre kicsit kacskaringós iveket leírva.A jelzések megfelelöen voltak felfestve,sőt jó tájékoztatást adó táblák voltak.Ezek egyik érdekessége volt,hogy az egyik arról tájékoztatott bennünket,hogy a Nagy-Villám még 35 percnyi járásra van.Ez rendben volt.Aztán mentünk vagy 15-20 percet újabb tábla került elénk,arra is az volt írva,hogy a Nagy-Villám még 35 perc... Na de ennél nagyobb hibába sehol se akadjunk.Az út felfelé nem volt túl meredek szögű igy el sem fáradtunk felfelé menet.Valami sífelvonó (?) maradványaira bukkantunk az erdőben,de aztán hamarosan felértünk a 377 méter magas Nagy-Villámra.
 |
| Teljesen jó út az erdőben |
A Nagy-Villámon elöször egy meglehetősen jó állapotú kilátóba botlottunk.Aztán lemerevedtem a döbbenettől: pénzbe került,hogy felmehessünk rá!Na nem az összeg volt meglepő,hanem az,hogy a jó 50km-es körzetben talán ez volt az egyetlen olyan kilátó amelybe pénzért mehettünk fel...(de lehet,hogy 150km-es körzetben) Hát úgy gondoltuk,hogy akkor ezt most nem...Mentünk tovább,vendéglők sora,majd csodás zöld rétek következtek a fensíkon.Hamar elértük a bobpályát.
 |
| Nagy-Villámi rétek |
Természetesen kipróbáltuk a nyári bobozás örömeit.Én ezt megelözően egy olyan helyen voltam ahol van bobpálya,ez pedig a Mecsextrém park volt Pécsen.Ha össze kell hasonlítanom a kettőt,akkor azt mondom,hogy a Mecsekben található bobpálya fényévekkel jobb!A külömbségekre most nem térek ki,de higyjétek el nekem,hogy a pécsi pálya klasszabb.Na persze ez nem jelenti azt,hogy ez rossz volt.Elbobozgattunk,sürübbek voltak a kanyarok mint a Mecsekben így nem tudtunk annyira felgyorsulni sem,de azért élveztük.
A bobozás végeztével elindultunk a várba,ahová Gergő annyira vágyott már.
 |
| Bobozás |
A várba meglehetősen borsos belépődíjat szedtek,de ezúttal ezt bevállaltuk.Szombat révén rengetegen voltak a várban.Nagyon sok esemény és látnivaló volt odabent.Mindenféle dolgokat kilehetett próbálni,voltak katonai bemutatók,kirakodó vásárok.Mindent megnéztünk,sokmindent kipróbáltunk,aztán bejártuk a vár minden zegét-zúgát,megnéztük a külömböző termek kiállításait,csodáltuk sok helyről a kilátást,amely innen fenomenálisan szép a Dunakanyarra!
 |
| Gergő a vár fokán |
Sok látnivaló ide,sok látnivaló oda,a legszebb látvány egy álomszép orosz nő volt...Onnan tudom,hogy orosz mert hallottam beszélni.Gyönyörü volt egy földig érő almazöld színű szoknyában...de sajna nem volt egyedül.Szóval ez volt a várban a legszebb látnivaló.Mi meg jó két és félórát eltöltöttünk a várban amelyről megállapítottuk,hogy az ország egyik legklasszabb vára.Mondjuk én nem elöször jártam itt,Gergő viszont igen.Nagyon élvezte.
 |
| Egy kilátás a várból a sok közül |
A várban elgondolkodtam azon,hogy mivel a kék jelzés itt megy el,az álltalam tisztelt és szeretett Rockenbauerék sorozatából vajon miért maradt ki?Mert bizony kimaradt...A várból kijövet nyugat felé fordultunk és az emlitett országos kéken kezdtük meg az ereszkedést.Köves és meredek szakasz volt,nehezen járható!Jó,hogy lefelé mentünk és nem erre jöttünk fel,mert itt kemény lett volna.Lefelé menet hamarosan elértük a visegrádi kálváriát amely picit más mint az ország többi kálváriái,itt nem cikk-cakkban megy le (vagy éppen fel) az út hanem egyenesen és ez mellett vannak a stációk és egy kis kápolna.Ennek is megvolt a maga szépsége és érdekessége persze.
 |
| Kálvária |
Leérve Visegrádra némi italt vettünk magunkhoz és megettünk egy fagyit is.Majd a Duna partján sétálgattunk még.Meglepő volt,mert a lefele út sokkal fárasztóbb volt mint a felfelé.Ezzel együtt is kellemes nap volt persze,Gergő is eljutott végre a várba,én meg örültem,hogy újra ott járhattam ahol egykor életem Királynőjével is...Mindent egybetéve nagyjából ez egy csupán 10km-es túra volt.Még megvártuk a buszt azzal bedöcögtünk Újpest-Városkapuig,onnan pedig metróval a Délibe.Majd haza.
 |
| Az útvonalunk |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése