2023. február 13., hétfő

Túra a Tési szélmalmokhoz

 Hát elképesztően nehezen jött csak össze az év második túrája.A január tényleg rotty volt,mindig történt valami ami miatt nem tudtunk nekivágni.Aztán a február első hétvégéje sem kezdődött jobban,hiszen óriási szélvihar tört az országra.Abban az időben nem lehetett túrázni.Viszont a következő hétvégén már semmi sem tudott megakadályozni benne,hogy végre útrakeljünk.Négyen vágtunk neki a hajnali veszprémi járattal a nagy kedvenc Várpalotának.Én,Zolika,Viki és Tomi a szokásos csapat gyűlt össze.Már fél nyolckor Várpalotán voltunk.Tervünk az volt,hogy Bátorkő és a Tési fensík érintésével elmegyünk a Tési szémalmokhoz és ha időnk engedi akkor még tovább a Széchenyi Zsigmond kilátóig.Napos,de fagyos reggel fogadott Várpalotán.Egy helyi pékségben bedobtunk egy reggelit és egy kávét,majd elindultunk.Rögtön a Thury várba botlottunk.

A Thury vár

Mivel még túl korán volt a vár nem volt nyitva,bemenni nem lehetett.Időnk pedig nem vol kivárni a nyitást.A vár körüli teret szépen rendbehozták.Mikor utoljára voltunk itt,alaposan felvolt túrva az egész.Innen indult ki a nekünk kellő piros jelzés.Erre mentünk Gergővel is 18 nyarán az eplényi túrán is.A vár mögötti parkot is felújították.Ez nem tudtam most mennyire tett jót neki.Mert ez alapból nem volt rossz.Akkoriban emlékművek sora volt itt.Ezek most is megvoltak,de telepitettek mellé kondigépeket,játszótereket,padokat és egy palánk várat is.Valahogy...bár szép volt,de nem volt összhangban az egész.Azért persze megcsodáltuk.Az emlékművekhez oda-oda mentünk,a palánkvárba bementünk és lovacskáztunk is a vár előtti falovakonMint a gyerekek.De ideje volt folytatni a még el sem kezdődött túrát.

Az emlékműnél ahol Gergővel is fotózkodtunk egykor...

Gyí te!

Rögtön a piros jelzésen voltunk ez vezetett ki a városból.Útközbe akadt egy kocsma.Mivel még fagyos volt az idő betértünk egy kis melegítőre.Nem kellett volna.A fél deci pálinkának 1050 Ft volt darabja!Úgy gondolom ide sem térünk be többé..Az még hagyján,hogy drága volt,de szar is!Lassan aztán a piroson haladva kiértünk a városból.Arra mentünk amerre Gergővel is 18 nyarán,valamint Zolikával és Manóval 20 telén.Most viszont választás elé állítottam a többieket.A Bátorkőhöz két útvonal vezetett.A piros tovább végig a Vár-völgyön,vagy a piros+ amely felvitt a gerincre és ott haladt a várig.Mindkettő fantasztikusan szép útvonal volt!A többiek a gerinc túrát választották.Így még egy darabig a völgyben haladtunk,majd a piros+ elágazásnál arra tértünk le,pontosabban fel.Némi kaptató volt ez a gerincre.Erre jöttünk visszafelé 2020 decemberében Zolikával és Manóval.Akkor a ködben nem sok dolgot lehetett látni.Most viszont mindent.

Balra fel a gerincre vagy jobbra a völgybe.Mindkét út elvisz Bátorkőhöz.

Kapaszkodás a gerincre

A gerincen jól járható út vezetett és piros+ jelzések is megfelelően voltak felfestve.A félig napos,félig felhős időben kinyílt a kilátásunk is a szélrózsa minden irányába.Dél felé még látni lehetett magunk mögött Várpalotát.Keletre alattunk húzodott a Vár-völgy a túloldalon egy fensík és a Bakony csodás hegyei.Nem igazán ismertem ezeket név szerint csupán a kicsit távolabb emelkedő Baglyas-hegyet ahová szép emlékek fűztek....Nyugatra is volt eleinte egy völgy.Arébb egy elhúzodó fensík,még arébb hegy és hegyek.Alighanem az Öreg-Futóné csúcsát láthattam,de erre nem mertem azért megesküdni.Északra pedig előttünk a gerinc a turistaúttal mutatta magát.

Kilátás a gerincről,alattunk a Vár-völgy,szemben a hegyek

Esetem a vadászlessel

Haladtunk a gerincen a szép kilátásokat kémlelve.Néha be-be ment az út egy-egy kisebb fajta erdőbe.Egy kidőlt vadászlesre akadtunk ami három éve is itt volt,bár emlékezetem szerint akkor még csak megdőlve volt.Eljátszottuk,hogy felmentem és eldőlt a vadászles velem együtt.Másnap itthon kaptam néhány üzit amelyben érdeklődtek,hogy vagyok,miután a képeket megosztottuk a közösségi hálón.Egyre magasabban voltunk közben észre sem lehetett venni,de már lehettünk 350-400 méteres magasságban.Ez persze itt-ott egyre jobb és jobb kilátásokat hozott.Egy sziklaszirten pedig feltűnt a távolban maga Bátorkő tornya.Ebből a perspektívából még nem láttam.Lenyügőző volt!

Megtalálod a képen Bátorkőt?

Ha nem akkor rázumolok kicsit!

Ezt nem láttuk a múltkori ködben.Haladva tovább a gerincen egy szép rétre értünk,ahol padok és asztalok voltak és egy még az előzőnél is jobb rálátás Bátorkőre.Úgy döntöttünk itt megkajálunk a kellemes környezetben.Ez is meg is történt,majd csodáltuk a fenséges kiátást.Bátorkő alattunk volt 246 méteres magasságban.Ebből ítélve mi olyan 400 méteren lehettünk a Fajdas-hegyen.A csodálkozás után megkezdtünk az ereszkedést a csodálatos Bátorkőhöz.Harmadszor voltam itt,de eddig mindig a völgy felöl érkezetem.Most először jöttem a gerincről.Nem lehet eldönteni melyik útvonal a szebb,mert odalenn meg olyan misztikusan szép...!

A rét a Fajdason

Alattunk Bátorkő!

Ereszkedés lefelé

Kissé nehézkesen ereszkedtünk le a meredek hegyoldalon.De aztán ott volt előttünk Bátorkő romos egyetlen megmaradt tornya!A várra most nem térek ki részletesen,nem rég írtam róla a Kedvenc váraink sorozatomban,ha érdekelnek a részletek keress rá!A torony most is lenyügöző volt.Természetesen eszembe jutott Gergő,vele voltam itt először.Fotózgattunk,majd ahogy mindig most is úgy döntöttünk felmászunk a toronyhoz.Szó szerint felkell mászni a köveken így juthatunk fel.Ez ígényel némi odafigyelést mert balesetveszélyes.De ha kellően odafigyelünk nem érhet majd.Most sem ért.Simán felmásztunk Bátorkőhöz.

Elérjük a csodás Bátorkőt!

Ott a baloldali vájaton lehet felmászni

Zolika kapaszkodik felfelé

Odafent is rácsodálkoztunk a világra.Innen is voltak kilátásaink.Mögöttünk a Fajdas-hegyre,alattunk a mélységben pedig a Vár-völgyre.Nagyon szeretem ezt a helyet,ha egészségem engedi jövök még erre!Hárman másztunk fel,Tomi lennmaradt.Valahogy kedvetlennek tűnt a srác a mai túrán,nem nagyon vette fel a túra amúgy nagyszerű hangulatát.Szerencsére a túra hátralevő részében ez megváltozott pozitív irányba!Mi meg lereszkedtünk a toronytól,a lefelé menet sem volt egyszerűbb.Figyelni kellett nagyon.De nem ért baj minket.Folytathattuk a tűrát.Amúgy a gerincen ide vezető út többnek tűnt mint amire emlékeztem,de a fene bánta.

Itt már lefelé ereszkedik

Fontos infó még,hogy maga Petőfi is járt itt és bizony itt írta meg a Szeget szegért c. versét.Lereszkedtünk a völgybe a piros+ után pedig visszatértünk a piros jelzésre.Erről Tésig már le sem kell majd térni.A múltheti szélvihar itt a völgyben igen éreztette hatását.Rengeteg volt az útra dőlt fa.Feljebb a hegyen is ez volt a jellemző.A völgyben még néhány óriás és érdekes alakzatú sziklafal szolgált látnivalóul,majd szépen lassan emelkedésbe kezdett az út.Még volt egy csodás rálátásunk Bátorkőre amelyet lassan elnyelt a láthatár.Itt-ott egyre több hófolt tűnt fel a Bakony erdejében.Továbbra is jó sok fa volt az útra dőlve.Az egyikben sajna meg is botlottam és most valóban elestem.Ráestem a kezemre amely az út további részén erősen fájt,elsősorban a bal kezemen a gyűrűs és a középső újjam.Valamint a térdemem is beüthettem mert ez bár akkor nem fájt,de azóta egyfolytában.Valahol aztán Tamás is térdre esett.Nem volt tehát egyszerű a felfelé út a Tési-fensíkra.

Búcsú Bátorkőtől

Akadályok...

Az út a fensíkig többnek és nehezebbnek tűnt mint amire emlékeztem.Pedig itt jöttünk Gergővel is 2018-ban.Egyre több volt a hó,bár ez még mindig édeskevés mennyiség volt,viszont ritkultak az útra dőlt fák.Az erdő mélyén egy beton kunyhó szolgált még érdekességként,nem tudtuk mi lehet a rendeltetése.Tomi meg közben szépen lassan erőre kapott,tovatűnt a túra eleji búskomorsága.Ő diktálta a tempót felfelé,miközben mi meg szépen lassan kezdtünk fáradni.Én főleg az esésem után éreztem,hogy egyre alább hagy az erőm.De a hangulat az jó volt,másztunk felfelé a Szekrényes-hegyen amelynek csúcspontja már 508 méteren volt!

Egyre több a hó

Végül felértünk a Szekrényes-hegyre és lényegében innen kezdödött a Tési-fensík,amely szintén 500 méter körüli magasságban lehetett.Ahol álltunk,onnan már maga Tés is látszodott.Légvonalban olyan 5 km-nek véltem a távolságot.Az út persze nem légvonalba ment.A fensík sem volt teljesen sík,hullámos volt,kisebb dombok vagy mélyedésekkel teli.És itt már volt szél is.Na nem mindenhol.Érdekes volt mert voltak olyan részek ahol szélcsend volt,máshol meg igen erős élénk szél fújt.Az út is hol emelkedett,hol ereszkedett.Egy ponton már nem arra mentünk amerre 5 éve Gergővel.Elbújt a nap,a szél erősebb lett.Egy szakaszon kellemetlen volt a légkör.Az út aztán hol jeges hol sáros volt.A fensíkon voltak barlangok is!Tamás hívta fel erre a figyelmem.Ő barlangászott korábban és emlékezett erre.Aztán megnéztünk a térképen a barlangok a fensík másik részén voltak.Mentünk tovább a távolban feltűnt Tés és egyre közelítettünk hozzá.

Feltűnik a Tési-fensík

A Tési-fensík

Nem éppen ideális útviszonyok

Aztán üggyel-bajjal elértük Tést.Az közben nyilvánvalóvá vált,hogy a kilátóra már nem lesz időnk.Tés csupa meglepetés volt és kellemes meglepetés!Odaérve először is kisütött újra a nap!Aztán az út mellett egy kellemes büfére akadtunk,ahol egy kellemeset kajáltunk és kávéztunk.Majd kellemesen elbeszélgettünk a helyiekkel,aki készséggel segítettek és elvittek minket a malmokhoz.Pontosabban egy cigány féle leányzó volt aki segített,de teljesen normális volt és készséges.Közben másokkal is beszélgetünk.Úgy tűnt a települést csupa kedves ember lakja!A falu volt a Bakony egyik legmagasabban fekvő települése a maga 465 méteres tengerszint feletti magasságával.E szerint a magaslati levegőn élők kedvesebbek az átlagnál?Félig végigmentünk a falun,csupán a templom szolgált látnivalóul.A leány elmondta sajna vendéglátó hely csak a falu túlsó vége felé van.Így arról lemondtunk.Közben odaértünk a Táncsics M.u 20-as házhoz,ennek kertjén keresztül lehetett eljutni a szélmalmokhoz!

Tés temploma

Itt lehet bemenni a malmokhoz!

Nem kellett bekopogni vagy becsengetni,a lány vezetésével simán bementünk,ahol aztán újabb kedves emberekre akadtunk!Egyre jobban lenyügőzött a tési emberek vendégszeretete!Egy házaspár üzemeltette itt az udvarban lévő kovácsmühely múzeumot és a kert végén túl álló két szélmalmot.Természetesen volt belépő,de nevetségesen alacsony összeg.Az öreg útbaigazított minket és adott egy hatalmas kulcsot,amellyel a egyik malomba majd betudunk menni!Mentünk hát a bácsi nem jött velünk,megbízott bennünk,hogy nem teszünk kárt a malomba.A leány még jött,de az a malomnál elköszönt ment a közeli lovardába mert ott dolgozott.Megköszöntük a kedvességét és úgy döntöttünk a malmok után majd megnézzük a Kovács műhelyt is.A két malom a Tési-fensík Tési végénél állt.Csodálatosak voltak!

A Helt malom

Gyönyörű!Balra a lovarda ahol a leány dolgozik

Mindannyian élveztük a hely varázsát.Csodálatos volt valóban!Miután alaposan szemügyre vettük kivülről a malmot bementünk.Nehezen nyílott ki,de kinyilt.Életemben először voltam szélmalomban!De a többiek is!Nehezen megfogalmazható ez az életérzés...csupán azt bántam,hogy Gergő nem lehet itt velem.Persze reméltem a lelke most is itt van...Két emeletes azaz a földszinttel három szintes volt a még ma is münködhethető malom!Nem tudtam mi mire való,de fantasztikus volt minden!Csak csodálkoztam mint szürke szamár a ködben.Felmentünk persze mindkét emeletre.Bocsi,de nem részletezem mert tényleg nem nagyon voltam képben róla,hogy mi mire való.A közelmúltban írtam amúgy a malmokról is,érdemes visszanézni azt is!Helyettem beszéljenek a képek a benti dolgokról.

A malomban

Ez a szerkezet indíthatja be a dolgokat?

A malom kulcsa a kezünkben!

Jó 20 percet biztosan benn voltunk.Majd ezután átmentünk a másik malomhoz.Ez a másik volt rosszabb állapotban,ebbe bemenni sem lehetett.De ez is gyönyörű volt!Örültem,hogy sikerült eljutni végre ide,már régóta tervben volt.Miután kigyönyörködtük magunkat a malmokban és a tájban visszamentünk a házhoz ahol a kulcsot kaptunk.Már az udvaron is érdekességek voltak.Egykori szekerek,lovasszánok,tűzoltó szekér stb.Elképesztő gyüjtemény volt.Végül a kovácsmühelynél kötöttünk ki ahol a helyi bácsi tartott nekünk előadást.Mondta ez az apja gyűjteménye ő csak vitte tovább a hagyományt.Fantasztikus volt ez is!Nem győztünk ámulkodni.

A másik malom

A gyűjtemény egy része az udvaron

A kovácsműhely egy szelete

Végül búcsút vettünk a bácsitól.Még mindig elvoltunk képedve a helyiek vendégszeretetétől.Még bementünk a helyi boltba kis csámcsogni valóért a hazaútra,majd a főtérnél várakoztunk a buszra.Az jött is időben.Várpalotai és Székesfehérvári átszállással értünk haza este hét tájban.Fantasztikusan jó bulit hozott az év második túrája.Nagyon szép helyeken jártunk,nagyon sok érdekességet láttunk.Tés meg nagy pozitív meglepetés volt!Az esésem ellenére is jól éreztem magam,de a többiek is.

Ez volt tehát az év második túrája most 18 kilométert mentünk.Ez összesen eddig 31 kilométer ami 15,5 km-es átlagot jelent.Nagyon jó buli volt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése