2021. január 9., szombat

Alap túra - Elértük Németkért!

 Nem is tudom hol kezdjem a 2021-es évadnyitó túra krónikájának leírását.Talán ott,hogy ez is szegről-végről egy Gergő nyomábanos túra,hiszen évek óta tervezgettük örök túratársammal egy Alap túra lehetőségét,ígaz a mi elképzelésünk akkoriban az volt,hogy majd Vajtáról indul a túra amit aztán Alapon fejeződött volna be.Utánajárva aztán a dolgoknak és a közlekedésnek arra jöttem rá,hogy Alap inkább kiindulópontja legyen egy itteni túrának mintsem végpontja.Így aztán a téli tervek megalkotásánál ide is terveztem egy túrát,talán ezt is külső súgallatra... Vajta helyett viszont elővettem a tallonból Németkért.Ugye aki nyomonkövet itt-ott az tudhatja,hogy valami átok ült Németkéren,hiszen az elmúlt években háromszor próbálkoztunk Németkért elérni egy-egy túra keretében,de egyszer sem sikerült.Mindhárom alkalommal Dunaföldvárról induló túrába különféle dolgok zavartak be: eltévedés,áthatolhatatlan dzsungel stb.... De aki ismer tudja,hogy nem szokásom túrákat feladni.Így úgy gondoltam,hogy most akkor észak felöl Alapról próbáljuk meg elérni Németkért.A túrát ugyan tél végére terveztem eredetileg,de több ok miatt is átkerült január elejére-közepére.Nos az időpont választás aztán telitalálatnak bizonyúlt.

Az első dolog amit Alapból láttunk

Az időjósok megint nem tudták milyen rendezvényen vannak,mindenféle időt mondtak mára,lehetett választani.Zolival indultunk útnak nem is olyan korán reggel és nyolc előtt szálltunk le a vonatról a közeli Alapi vasúti megállónál.Köd ült a tájon.Előzetesen felmérve az útvonalunkat a térképen,tudtam hosszú betonos út visz be a faluba ami innen még volt vagy 2 km... ez persze nem tartott vissza minket.Sűrű köd ereszkedett a tájra,az országúton pedig szabályosan mentünk,ha jött szembe egy-egy autó a biztonság kedvéért lehúzodtunk inkább.Szinte mindenki kikerült azért minket,egy idősebb nő szorított majdnem le csak.Aztán elértük a falut,legalábbis a települést jelző táblát.Tudtam azt is,hogy a település észak-dél irányba több kilométert is elhúzodik.

...és ez a második

Így is volt.Járda persze alig-alig akadt,így haladtunk az út szélén.Fel-fel tünt a köd fölött a napsugár,de komolyabban áthatolni rajta még nem tudott.Elöször jártunk Alapon,eddig csak vonattal robogtunk el itt,de ugye a vasútvonal a településtől északra jó két kilométerre van.Így minden az újdonság erejével hatott ránk.Nyugis volt a falucska,különösebb látnivalót az iskola előtti szobrok szolgáltattak.Kicsivel később pedig a karácsonyról itt felejtett dolgok: egy feldíszitett karácsonyfa és a szent család.Fura volt ezt január közepe fele nézni.Egy emlékpark volt még itt,arra nem tudtam rájönni minek az emlékére készült.

Szobrok Alapon

Itt még nem voltak turistajelzések,de adta magát az út.Egyszerűen csak egyenesen kellett menni.Ám egy rövidke kitérőt tettünk,hogy megnézzük a falu két templomát.Talán megérte.Szépek voltak.Ezután visszatértünk az egyenes útra amely később beletorkolott a 61-es útba.Ám addig még volt egy-két kilométer főként magán a településen.Végül aztán kiértünk a településről,átmentünk a 61-es úton.Megnéztük: már több mint hét kilométert mentünk!Pedig a túra érdemi része csak most következett.Búcsút vettünk Alaptól,örültünk,hogy megismertük ezt a települést is.A hosszú betonút után végre földút következett.A ködön átszűrödő napfény az egyik legszebb időjárási jelenséget hozta létre.Különösen szép hangulata volt az utnak.Az idillt lövések zaja törte meg...

Alakul...

Vadászok,megint azok az istenverte vadászok?Szerencsére úgy tűnt jó messziről hallatszanak a lövések.Mivel a Rétszilasi-tavak nem voltak túl messze,a nyakamat tettem rá,hogy megint ott lövöldöznek ezek a jóképességűek.Ez viszont itt minket nem veszélyeztetett.Mentünk tovább még mindig egyenesen délnek.Még jelzetlen volt az út,viszont tudtam,hogy belefog majd vinni a sárga jelzésű útba.Gyönyörűek volt a "napfényes ködben" a körülöttünk lévő erdők.Aztán nem is olyan soká valóban ott volt a sárga jelzésű út.Egy kereszezteződés volt ez itt.A mi utunk egyenesen ment tovább ki tudja hová.A sárga ezt keresztezte.Mielőtt letértünk volna nyugatnak különös dologra lettem figyelmes itt a semmi közepén...

Néha leszállt,néha feloszlott a köd

Odaát a fáktól részben eltakarva egy réten vagy 10 autó parkolt!Embert nem láttunk sehol.Mi ez,mit keresnek ezek itt?Valami nagyobb csoport túrázik tán erre?Vagy a vadászok autói?Nem sikerült rájönni,de nem éreztem biztonságos szagot a levegőben,úgy voltam vele el innen minél előbb,igy ráálltunk a nyugat felé induló sárga jelzésre.Már az első métereken kifogástalanul fevoltak festve a jelek és ez egész további utunk folyamán így volt.Ez itt a Mezőföld kellős közepén úgy gondolom mindenképp dicsérendő,annál is inkább mivel ennél felkapottabb helyeken is van,hogy nem túl jó...Itt semmi ilyesmi nem volt.Ráadásul az út kiváló minőségű is volt,jól járható.Egy kanyar után pedig újra dél felé vettük az irányt.

Ezek az utak megérték..

Mintha egy alakot láttam volna arébb üldögélni,nem tudtam eldönteni,hogy valóban az-e vagy csak a látszat csal.Végül megmozdult,csakugyan egy ember volt.Három kutyával,suba volt rajta.Mint valami erdei remete.Aztán rájöttünk: juhász volt,arébb kicsivel legelt a nyáj.A sárga jelzésről köben pedig egy leágazás volt a sárga kör.Tudtam ez visz a közeli tavakhoz.Gondoltam majd ez egy magánterület lesz,lezárva...Szerencsére nem így lett bevitt az út szabadon két tó közé.Az északi a Pacona-tó volt,láthatóan részben kiszáradva.A déli a Benedek-tó volt amely káprázatos pompájában ott ragyogott előttünk.A tó körül pedig rendezett padok,asztalkák,bódék amelyekbe belehetett menni,ott is elülni,pihenni,falatozni.Első osztályú szuper hely volt!Na és nem volt itt senki.Körülnéztünk hát.

A Benedek-tónál

Benedek-tó

A tóra közben sűrű köd ereszkedett,amely aztán felszállt.Csodálatos jelenség volt,utoljára ilyent odahaza láttunk még Gergővel 2015-ben amikor a helyi Szabadstrand-öböl felett játszodott le ugyanez...Felemelő látvány volt!És itt éreztem azt,hogy a túra megválasztása és az időpont kiválasztása is telitalálat volt.Talán igen...Gergő segített odaátról ebben,pontosan azért,hogy lássam ezt a csodát amit 2015-ben is...Két szép pottyantósra lettünk figyelmesek,lám ezzel is felvolt szerelkezve ez a hely,aztán az egyik ilyen kis bódéba benéztünk,hát olyan volt mint egy szoba...Ágyak,fotelek,nyugágy,asztal volt benne...előtte tűzrakóhely,pad,asztalka,stég... Mint a paradicsom... Megérte ide eljönni.Egy másik bódegánál pedig úgy döntüttünk megreggelizünk.Mindössze alig több mint két órája jöttünk és már a tizedik kilométernél jártunk.

Itt kajáltunk

Kaja után még nézelődtünk kicsit itt,aztán indultunk tovább.Leginkább valami afrikai szavannához hasonlatos tájak következtek.Ez is meseszép volt...Majd beértünk egy erdőségbe,egy nagyon hosszú újabb egyenes szakasz következett.Továbbra is kifogástalanok voltak a jelzések felfestései.Az egyik legtökéletesebb túrázásaim történetében!Kegyetlenül jó lett az idő közben,a köd végleg feszállt és mondhatni meleg lett.Mi meg alaposan felöltöztünk,hallgatva újra ezekre az idióta meterológusokra akik maximum plussz négy fokot mondtak mára.Na itt már volt tíz is és lekellett vennem a baseball sapkát is mert melegem lett.

Gyönyörű utakon...

Ez az út nagyon hosszú volt.Közben a sárga elfordult nyugatnak Vajta felé - onnan jöttünk volna Gergővel az eredeti elképzelés szerint....- de a mi utunk nem maradt jelzés nélkül,hisz a sárga+ váltotta fel a sárgát.Ez is jól felvolt festve.Gyönyörü erdőségeken mentünk keresztül,itt-ott sajnos voltak tarrvágások is.Ezeken a helyeken ugye munkagépek járhattak,így itt felverték az utat,ezeken a részeken dagonyás sáros volt.Ezeket leszámítva sehol sem volt gondunk vele.A sárga+-t aztán felváltotta a zöld jelzés és néhány kilométer múlva pedig kiértünk az erdőkből,újra egy betonútra.Erre vitt a zöld,a betonút pedig már Németkér közelségét jelezte és az a több száz szarvasmarha akik az út mellett legelésztek.Sosem láttam még ennyit egy helyen...

Ezernyi marha,ez csak egy részük

Aztán pedig történelmi pillanat részese lehettem!Elértük Németkért!Hihetetlennek tűnt,pedig hát semmi extra nem történt.De a három sikertelen próbálkozás után ez most úgy jó érzés volt...mintha véget ért volna egy átok.Németkérben semmi különleges nem volt amúgy.Kicsivel talán rendezettebbnek tűnt Alapnál,ám ugyanolyan hosszú volt...Kilométereken át mentünk mire beértünk a központba.Nagyon jó lett volna valahova beülni mint a régi szép időkben,egy babgulyásra,egy sörre vagy egy forralt borra,de hála a koronavírusnak minden zárva volt.A központban így megnéztük a templomot és az iskolát és hát dobtunk még egy sárgát.Itt végződött a túra.Megnéztem a kilométermérőnket és 20.79-et mutatott.Soknak éreztem annak fényében,hogy a térkép alapján én max.14km-nek saccoltam a távot.Persze ebbe a majd 21 kilométerbe minden mozgás benne volt.

Az iskola és a templom Németkéren

Délután fél kettő volt,pihenővel öt és fél óra alatt lenyomtunk majd 21 kilométert.Annyi volt még hátra mivel nem volt nyitva semmi,hogy elmentünk a közeli buszmegállóba.Megvártuk a buszt amivel elmentünk Paksra,ott átszállva pedig egy hazainduló járatra.Fél négykor már itthon voltunk!Jó kis túra volt,csodás mezőföldi tájakkal,fantasztikusan szép időjárási viszonyok közepette.Megérte,nagyon megérte.Így végre ha nem is eredeti terv szerint,de valóra vált az Alap túra na és az sem mellékes,hogy elértük végre Németkért is!Jó kis évadnyitó volt!


A túra útvonala a térképen


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése