Új sorozatomban a kedvenc kilátóinkkal kapcsolatos élményeink elevenednek fel és ahol természetesen bemutatom eme nagyszerű építményeket.Túrázásaim lassan negyven éve alatt számtalan kilátóban jártam,majd jártunk Gergővel együtt is.Mindig is imádtuk ezeket a csodákat,ha utunkba került egy sosem hagytuk ki,de voltak olyan túrák amelyeknek kifejezett célja volt egy-egy kilátó.
A mostani júliusi részben a Karancs-kilátóról lesz szó.
 |
| Maga a Karancs-kilátó |
A Karancs-kilátó a szlovák-magyar határon,de még magyar oldalon áll a 729 méter magas Karancs-hegy csúcsán még Salgótarján város közigazgatási területén.A kilátó magasságáról ellentmondásos adatokat találtam,van ahol 25,6 méter magasnak írják,de van ahol csak 22,8 méteresnek.Tehát nagyjából 23-26 méter közötti lehet a magassága.
A hegyen már korábban is állt egy kilátó,egy faszerkezetű építmény.Ezt 1966-ban cserélték le a jelenlegi acélszerkezetűre,melyet közösségi munkával a környék lakosainak segítségével építettek fel.A kilátó első felújítása 1991-ben történt meg mivel az állapota karbantartás hiányában életveszélyessé vált.Ekkor újították fel a közelben lévő Margit kápolnát is.A felújított kápolnát és kilátót 1991 július 13-án az avatóünnepségen szentelte fel dr.Lébényi Antal salgótarjáni főesperes.
 |
| A Salgótarján fölé emelkedő Karancs |
A korábbi tulajdonos a salgótarjáni önkormányzat 2001-ben az Ipolyerdő Rt.-nek adta át a létesítmény fentartását.Ekkor újból felújították,2002 tavaszán nyerte el jelenlegi ma is látható formáját.A kilátó megfelelő állapotban van ma is.Ingyenesen látogatható az év bármely napján.
Elérése nem egyszerű,hiszen megkell másznunk a környék legmagasabb hegyét a 729 méteres Karancsot.A gyakorta ködbe, felhőkbe burkolózó hegyet nem véletlenül nevezte el Mikszáth Kálmán Palóc Olimposznak. Erdőkkel borított, hármas tagoltságú tömbje messziről nézve egy fekvő elefántot formáz. A délnyugati Kupán-hegyese és a Kercseg-tető az ormány, a Kápolna- és Ivánka-hegy a fej, a Karancs pedig az állat háta. Az évmilliókkal ezelőtt kialakult vulkáni kúpot meredek lejtők, nagy szintkülönbségek jellemzik, ami meghódítását is nehezíti.
 |
| Odafent teljes a körpanoráma |
A környező települések mindegyikéről vezet fel jelzett út, de jelentős könnyebbségre egyiken se számítsunk. A túra kezdésére Somoskőújfalu kitűnő kiindulási pont, egyike azoknak, amit tömegközlekedéssel is közvetlenül közelíthetünk meg. A vonatról leszállva csak a felüljárón kell átsétálni, és szinte azonnal a természetben találjuk magunkat.
Ajánlom még Salgótarjánból a Tóstrand mellett kiinduló piros háromszög jelzésen való felkapaszkodást.Mi is erre jöttünk,de persze ennek is vannak nehéz szakaszai.
A 360 fokos kilátásnak köszönhetően érdemes a többi égtáj felé is kitekinteni. A Mátra sem kevésbé szemrevaló, sőt, tiszta időben, ha szerencsénk van, akkor a Tátra is látható. A kilátótorony felső szintje nem túl nagy alapterületű, de magassága ellenére a stabilitás érzését kelti. A tériszonnyal küzdőknek bizonyosan meg fog izzadni a tenyere, de legalább egy pillantás erejéig érdemes felmászni.
Ha valaki a földszinten marad, megpihenhet a padokon, asztaloknál, vagy szalonnázhat a kiépített nyársalónál. Mivel feljutni nem egyszerű, érdemes rövid szünetet tartani, meguzsonnázni.
 |
| Kilátás amiért érdemes feljönni |
Jómagam eddig egyetlen alkalommal jártam csak a kilátóban,egykori exemmel Julcsival jó pár éve.Gergővel volt ugyan róla szó,hogy eljövünk majd,de nem sikerült eljutni ide.Nincs tervben a jövőben,hogy eljövök és kicsi is a valószinűsége,hogy valaha is eljutok ide még,de sohase se mondd,hogy soha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése