Különleges és egyedülálló látnivalóra bukkanhat az, aki felkeresi a Karcag határában található Zádor-hidat. Ez a híd ugyanis kicsit más, mint a többi, nem vezet sehová, és nincs alatta víz sem. De akkor vajon miért építették meg?
Zádor-híd a pusztában
A műemlék híd magányosan áll a határban, egyik oldalról a puszta, másik oldalról, ameddig a szem ellát, szántóföldek veszik körül. A közelében egyetlen vízfolyás, egy belvízcsatorna húzódik, ami azonban meglepő módon nem a híd alatt folyik át, hanem azzal párhuzamosan halad. De hát hol volt még a csatorna, amikor ez a híd elkészült?!
A várostól északkeletre, ma már műemlékvédelem alatt álló hidat 1809-ben adták át a forgalomnak. Akkor itt még nagyon más viszonyok uralkodtak, mint ma: az árvízszabályozások előtt hatalmas vizenyős, mocsaras területeket táplált a szeszélyes vízjárású Zádor-ér. Itt haladt keresztül a Debrecenből Szolnokon át Pestre vezető postaút, és a közlekedés állandó problémát okozott. Karcag elöljárói az 1800-as évek elején úgy határoztak, hogy állandó kőhidat építenek, ami három év alatt készült el.
Ötlyukú!
A híd eredetileg kilenclyukú volt, és ez szolgált mintaként a később, 1833-ban elkészült hortobágyi kilenclyukú hídhoz is. A Zádor-híd évtizedeken át ellenállt a víz ostromának, azonban 1830-ban egy áradat elsodorta a szélső pilléreit. Az újjáépítés után a híd már csak ötlyukú volt. A Tisza szabályozása és a környező mocsarak lecsapolása után a Zádor-híd környéke kiszáradt, így az építmény is lényegét vesztette.
Szerintem nem rossz látvány!
A hidat és a környező szikes pusztát 1976-ban nyilvánították védetté, a Zádor-híd és környéke Természetvédelmi Területen száraz szikes társulásokat figyelhetünk meg itt-ott nedves foltokkal. A műemlékkel szemközti kis facsoportban vörös vércsék költenek, de tavasztól nyárig kék vércsékkel is találkozhatunk a helyszínen, sőt a közeli szántókon túzok is költ, néhány éve pedig a hazánkban sajnos ma már igen ritkának számító széki csér is költött.
A Karcagtól 4 kilométerre található hidat egy 2023 őszén elkészült aszfaltúton érhetjük el. Korábban földút vezetett ide, amin nagy esők után, a vendégmarasztaló alföldi sárban elég nehéz volt a helyszín megközelítése.
Hangulatos
Természetesen a híd egész évben szabadon,ingyenesen látogatható!Az,hogy mi jövünk-e valaha ide?Hát minden lehetséges.Jelenleg ugyan nem szerepel a terveinkben,de korábban már jómagam szemeztem vele,főleg,hogy tudomásom szerint Karcagon van egy lomkorona ösvény is,így összehozható a kellemes a hasznossal...Nem tartom elképzelhetetlennek egy ide vezető kis túrát,hiszen az országnak ez a része kimaradt eddigi túrázási történelmünkből.
Az időpont 1989 január 15.Arra az évre ugyanúgy készitettünk egy bakancslistát mint manapság Gergő fiammal.Persze akkor Gergő még gondolatban sem létezett,viszont volt egy jó cimborám akivel lehetett remek túrákat tenni.Szóval 89-ben is minden elvolt frankón tervezve,jöttek is a túrák rendesen,mígnem augusztusba nagyon vágyott a társaságomra a hadsereg...behívtak katonának.Na de ez még januárban volt.Busszal keltünk útra a Fejér megyei Mórra.Meglepöen kellemes idő köszöntött ránk aznap,olyannyira,hogy Oroszlány határában pl. rövidújjúra vetköztünk!Már 8 körül Móron voltunk,az akkori buszpályaudvarról inditottuk a túrát.Célunk Oroszlány elérése volt,onnan ugyanezen az úton jövünk vissza Mórra.Nem akartunk időt vesztegetni,korán is sötétedett ránk pedig várt 40km!
Ez még Mór
Emlékezetem szerint a piros jelzésen indultunk és ezt követtünk jódarabig.
A köves hegyoldalon kapaszkodtunk fel a Vértesbe.Itt volt némi kiltásunk is az alattunk elterülő városra,talán pihentünk is itt kicsit.Sokat nem mert sötétedés elött akartuk teljesíteni a túrát.Úgy számoltuk 40km-et 8 óra alatt simán megteszünk.A köves rész után értünk be a vértesi erdőbe,amennyire visszatudok emlékezni szép szakasz volt és estünk keltünk a kövekben a gyökerekben é földre lehulló ágakban.A Lipa-kúti-völgyben haladtunk ahol a térképet nézve ott volt a Lipa-kút.Nem nagyon emlékszem rá,inkább arra,hogy voltak ott fák és mindegyik agyonra volt vésve,mindenki aki erre járt beléjük véste a nevét és a dátumot.
Mi is így cselekedtünk,ez az emlék világosan megvan.
Fába vésve
Alakult az idő,nagyon kellemes volt január közepe ellenére.Talán emlékeimben dereng,hogy tán ez volt minden idők legenyhébb januárja.Folytattuk az utat valami tábor de lehet,hogy kulcsosház mellett haladtunk el.Homályosak már az itteni emlékek.Jó haverok révén énekeltünk,na meg mivel 19 évesek voltunk a csajokat beszéltük ki útközben.Erre kicsit kezdett ingerszegénnyé válni a környezet.Pusztavám határában haladtunk el,rátértünk egy valószinüleg erdő gazdasági útra.
A Lipa-kúti-völgyben
Aztán nem is tudom hova tévedtünk.Alighanem már letérve a pirosról de az erdő gazdasági úton továbbhaladva a hegység közepén a semmibe egy három emeletes lakóház köszönt szembe!Nincsenek meg pontosan az emlékeimben hisz csaknem 30 év telik el azóta,talán ez lehetett a Szentgyöngyvár puszta és valami ipari telep lehetett,vagy tán bánya...a házban mindenesetre laktak!Így az az út lehet nem is erdőgazdasági út volt hanem azon közlekedhettek az itt élők.Elképesztőnek tűnt,azhittük cigányok laknak itt,de nem láttunk semmi ilyesmire utaló jelet,akiket láttunk fehér emberek voltak...Nem tudom azóta meg-e van még itt ez az épület,ha igen laknak-e itt manapság is?Valószinűleg nem.
Esőbeálló valahol a Vértesben
Rátértünk a piros4 jelzésre ez már Oroszlányba vezetett.Az idő egyre jobb lett,szinte meleg volt.Itt vetköztünk neki.Oroszlány határában leültünk kajálni még mindig csak pólóban!Már látni lehetett Oroszlányt.Az idő viszont már a delet ütötte.Lényegébe 4,5 óránk maradt sötétedésig.Ha ide közel 4órát jöttünk meggondolandó hogyan tovább...Előttünk volt Oroszlány,azon tanakodtunk bemenjünk-e a városba,persze a tanakodással is csak az idő telt.Ha bemegyünk kicsit szétnézünk azzal nagyon sok idő elmegy...necces kiérünk-e sötétedés előtt.Arra már nem emlékszem miért féltünk annyira tőle,hogy ránk sötétedik,fingom sincs miért.Az van meg,hogy a busz hazafelé valamikor fél6 előtt indult Mórról.Azt mindenképpen elakartuk érni...
Januári meleg Oroszlány határában
Végül arra jutottunk,hogy nem megyünk be Oroszlányba,visszafordultunk a város elött.Nagyjából másfél kilométer lehetett még a város.Oroszlány tehát nem fogadott,sem akkor sem később...hiszen ha tudom,hogy az elkövetkezendő 28 évben nem járok Oroszlányba,akkor biztos nem döntök a visszafordulás mellett.Szóval elindultunk vissza Mórra ráadásul ugyanazon az úton amin jöttünk.Akkor fejjel talán még nem tudtuk olyan jól megválasztani a túraútvonalakat mint manapság,internet sem létezett,csak egy papír térkép azon néztük milyen túrákat lehet tenni.Visszafelé bár nem diktáltunk gyilkos tempót,de azért mentünk folyamatosan.Valamikor fél 5 táján értünk vissza Mórra még sötétedés előtt a buszt is kényelmesen elérve.A 40km-et pedig 8 óra alatt ahogy azt becsültük is,simán megtettük.Hát nagyjából ezek az emlékeim maradtak erről a túráról.Ekkor jártunk elöször a Vértesben majd egy hónap múlva ismét.Aztán pedig 28 évnek kellett eltelnie egy újabb Vértesi túrához (ezek mindegyike olvasható a blogban a jobb oldali sávban a "Vértes" felíratra kattintva).
Ez idén már a sokadik Adony környékére vezető túránk volt.Mint néhány elöző bejegyzésemben már írtam,ebben az évben helyi túráinkat illetően főleg Adony és környékére fókuszáltunk,erre néztünk meg mindent amit érdemes (lásd még: Adonyi-sziget felfedezése,Túra a Lívia-tavakhoz,Túra Adonyba c. bejegyzéseim).Fő célunk persze az volt,hogy majd komppal átmegyünk a Csepel-szigetre és ott folytatjuk a felfedezni valókat.Így Adony környékének felfedezését szolgáló túráink utolsó felvonása volt a kápolna felkeresése.Ezután már majd a Csepel.sziget felé vesszük az irányt.Na de még itt voltunk ezen a túrán amit hasonlóan a Túra Adonyba túránkhoz a kulcsi szélmalom alól inditottunk.A terv az volt,hogy a piros jelzésen haladunk majd,bemegyünk a már ismert Szent-Mihály erdőbe,ahol a 6-os útnál majd véget ér a jelzés.Innen majd átmegyünk az Adonyi szőlőhegyre és ott folytatjuk az utat.Nem tudtuk merre,mert a térképünk csak a 6-os útig mutatta a tájat,de bíztunk helyismeretünkben és tájékozódó képességeinkben annak ellenére,hogy ezen a szőlőhegyen még soha nem jártunk...
Szent Mihály puszta,háttérben az adonyi szőlőhegy
Magát a kápolnát véletlen fedeztem fel az interneten amikor persze teljesen mást kerestem...de az ilyesmikből születnek a legjobb ötletek.Aztán a legjobb ötlet egy ponton úgy tűnt mégsem olyan jó ötlet volt...Elindultunk Kulcsról sima út volt a Szent Mihály erdőig.Mivel pár héttel ezelőtt voltunk itt úgy gondoltunk az akkor kedves szép erdő most sem fog csalódást okozni.Persze nem számoltunk azzal,hogy közben június lett.Az erdő útjait olyan fokon benőtte a növényzet,hogy szinte járhatatlan volt,na de mi fasza gyerekek vagyunk ilyesmi nem állhatja utunkat!A járhatalan utak mellett az erdőt ellepő szúnyog és légy invázióval is meg kellett küzdenünk.Igy néhány erdei méter után már nem is tünt olyan jó ötletnek az egész túra...Persze nem adtuk fel,elszerencsétlenkedtünk valahogy az erdő végéig...a másfél kilométeres út normál körülmények között tán félóra járás,most ez majd két órát tartott...Na,de kiértünk végre.Átmentünk a 6-os úton,itt már véget ért a piros jelzés.Egy valaha volt panzió parkolójából mentünk tovább.Tábla jelezte a Czigler-tavat,arról meg tudtuk,hogy ott van a szőlőhegy aljában.Mentünk hát tovább és ettől kezdve kifogástalan volt az út!
Czigler-tó
Átmentünk az M6-os felett is,majd az egykori Szent Mihály pusztán,ahol egy emlékművet találtunk,amely pont arról tájékoztatta az erre tévedő vándort,hogy itt valaha Szent Mihály puszta nevezetű település állt.Ma már csak egy búzaföld volt itt látható.Hamarosan elértük a Czigler-tavat ami ha jól emlékszem nem is egy hanem két tó volt,nem különösebben nagyok,de elkeritve...Ugyanis ez itt egy münködő horgászparadicsom volt.Volt is horgász bőven!Az út pedig a tavak mellett haladt,de a hegy aljában.A hegy itt persze túlzás,hiszen jó értelemben sem lehetett 70 méternél magasabb.A kápolnáról úgy tudtuk valahol a szőlőhegyen van,de nem legfelül és nem is legalul,kb.valahol a felénél és a Czigler-tavaktól még kicsit odébb.Az út viszont lent vezetett,de mi felakartunk menni,egyrészt ha csak 70méterről is,de a kilátást megcsodálni.Szerencsére találtunk felfelé vezető utakat,az egyiken fel is mentünk.Persze minden út jelzés nélküli volt!
Szőlőhegyi kilátás
Találtunk kilátópontokat és a kilátás egész klassz volt.A Budai-hegyekre pl.tökéletes volt a rálátás.Talán egy kilátót is kiérdemelhetne ez a hely.Az Adonyi-szőlőhegy amúgy egy a kulcsi Szent-Mihály erdő vonalától Adony északi vonaláig,Adonytól nyugatra huzodó dombocska.Legnagyobb magassága mint írtam tán 70méter lehet a hossza viszont 4-5 km.Főleg szőlföldek vannak erre,de köztük jól járható utak mindenfelé (főleg földutak).Fent mentünk tehát a "hegyen" úgy döntöttünk az egyik utcán majd lemegyünk.Nem tudom tán a hetedik érzékünknek,vagy tán valami égi segitségnek köszönhetően a megfelelő utcácskát választottuk.Ugyanis ekkor még ezt nem tudtunk,de ebben az utcában volt a kápolna!Elindultunk a kis utcán lefelé,balról-jobbról fantasztikus présházak szolgálták a látnivalót.Szebbnél szebb pincék és telkek mindenfelé.Aztán megláttuk az utcanév táblát: "Kápolna sor ",ekkor már tudtuk jó helyen vagyunk.
Présház imitációk az adonyi szőlőhegyen
A házak a pincék egyre szebbek voltak ahogy haladtunk az utcában lefelé,mígnem nyaralókká szelidültek,aztán megláttuk a kápolnát,egy kisebb dombocskán volt fenn,egy lépcsősor vezetett fel.Mielőtt felmentünk volna,az utcácskában még volt látnivaló...a dombocska aljában amelyen a kápolna is állt,egy falban présház imitációk voltak!Hogy mik is ezek,nehéz megmagyarázni,de e bejegyzés feletti és alatti kép talán megfelelően mutatja a dolgot.Egy kőműves mester ebbe a falba készített ilyen présház homlokzatokat ami úgy néz ki mintha itt is sorban állnának a présházak,persze ezek csak diszek a házakon az ajtók nem nyilnak sehova,na de ettől függetlenül nagyon jópofa és nagyon szép volt.Igazi mestermunka igazi látnivaló!Most már újra jó ötletnek tünk ez a túra...
Fantasztikus présház imitációk
Miután kigyönyörködtük magunkat felmentünk a kápolnához,elvégre ezért jöttünk.Az 1811 körül épült kápolna nem volt nagy,hála a nem régiben történt felújításnak kiváló állapotban is volt.Sajna levolt zárva bemenni nem tudtunk,de a kápolna előtt valami kegyhely féle park volt egy Orbán pápa szoborral és padokkal.Nagyon kellemes szép hely volt!A videómat majd érdemes megnézni abban látszik!Érdekes,szép a hely története:
"Adony a megye keleti peremén közvetlen a Duna mellett elhelyezkedő település,más csak földrajzi helyzeténél fogfa is mindig jelentős színtere volt a külömböző népek és kultúrák békés vagy éppen harcos találkozásának,együttélésének.Adony a bronzkortól lakott település,majd a római korban Vetus Salina néven a limes katonai erőssége.A település 1281-ben keletkezett és első neve Odon volt.A török kiűzése után az őslakosság meginduló visszaszivárgásával jelentős számú német és szlovák népesség jelent meg.A németek hozták magukkal a máig élő Orbán kultuszt,a szőlő és a bor védőszentjének ünnepét,a gazdálkodás és mindennapi lét kultúrájának számos elemét és zenében,táncban mind a mai napig élő kulturális hagyományt teremtettek.Az adonyiak Szt.Orbán tiszteletére 1811 és 13 között az akkori Kereszt hegyen a székesfehérvári Milasin püspök kívánságára kápolnát építettek."
A kápolna
Minden évebn Orbán napkor kezdödik itt a nagy ihaj-csuhaj.Van felvonulás,körmenet,litánia,borverseny ahol a legjobb bort díjazzák,zenekarok húzzák a nótákat.Meglehet ilyenkor látogatni a környék pincéit,meglehet kóstolni a borokat szóval van minden.Érdemes minden év május 25.körül idelátogatni,arra érdemes figyelni,hogy az eseményt nem feltétlenül pont Orbán napkor tartják,ha hétköznapra esik,akkor a hozzá legközelebbi hétvégén.Azthiszem igen élvezetes egy ide való kirándulás nem csak Orbán napkor.
Mi pedig folytattuk ez utat miután kiélveztük ezt a kis csodát is.Újra leértünk az alsó útra,ezen mentünk tovább.A Lívia-tavak következtek,de elég messze voltak,legalábbis messzinek tünt.A második tónál értük el őket mivel pár hete voltunk itt,most nem szándékoztuk őket körbejárni.Kimentünk innen az adonyi vasútállomáshoz,útközben még pár boci legelészett a mezőn.A vasútállomásnál fejeztük be a túrát.
A második Lívia-tó
A túra azt a bizonyos másfél kilométernyi erdei szakaszt leszámítva igen kellemes és látványos volt.Nagyjából 14km-et mehettünk térkép nélkül és annak ellenére,hogy soha nem jártunk erre nem tévedtünk el és mindig elsőre ráleltünk a megfelelő utakra.Ajánlom mindenkinek legalábbis a Kápolnát és a Kápolna sort mindenképp.A túrát csak a bátrabbaknak,az erdőt meg csak október-április közötti időszakban.Nyáron járhatatlan.A lényeg a lényeg,hogy most is jól éreztük magunkat!Ezzel vált teljessé az Adony és környékére irányuló túráink sora.Legközelebb már csak akkor jöttünk Adonyba amikor átmentünk a révvel a Csepel-szigetre,de ezekről majd később...
Skacok a mezőn
A videóba is érdemes belenézni,hiszen részletesebben elmeséli e túránk storyját.
