A homokozó

 A minap jártam az "Őshazában" ott azon a helyen ahol felnőttem.Az előző bejegyzésemben olvasható.A padokért jöttem,lefotózni.De azok a padok már nem voltak sehol.Ahogy a régi játszótér is fokról-fokra kezd megsemmisülni és egyre kevesebb dolog marad abból az időből amikor én itt gyerek voltam.Ezen kevés dolgok egyike a homokozó volt.Bár mondom nem ezért jöttem,mégis megakadt a szemem rajta ohatatlanul is.Ahogy álltam jöttek elő az emlékek is.Az itt megélt emlékek amik már elég régiek,hiszen lassan ötven éve is,hogy én ebben a homokozóban játszottam...de egyre világosabban törtek elő az emlékek....Homokvárak,utak,autópályák,homokgolyók,homokfoci,régi cimborák...minden amit ezen a parányi helyen éltem meg.Hál istennek a homokozó még megvolt tehát.Egyfelől nyugtáztam ezt és ez jó érzéssel is töltött el.Aztán jó érzéssel töltött el az is,hogy a homokozó melletti fák már úgy megnőttek,hogy árnyékot adnak az itt játszadozó kis lurkókra.Azaz csak adnának,mert itt bizony egy nyári szombat délután nem játszott senki...

A gyermekkor fellegvára a homokozó

Ez már nem töltött el annyira jóérzéssel,hiszen a mi időkben itt pezsgett az élet,de a negatív csúcspont mégis az maga a homokozó állapota volt.Sokminden volt benne csak éppen úgy tűnt,hogy homok nem...és a közepén már a fű (gaz?) nőt.Vajon miért nem törödik már ezzel senki sem.A mi időkben ez sem így volt,hiszen évente kétszer is érkezett egy dömper friss homokkal... amikor a friss homokat pár hónap alatt "lelaktuk" jött a következő...Mennyire más világ volt....Régi haverok,vajon kit hova sódort a szél...vajon hányan gondoltak az elmúlt évtizedekben akár egy másodpercre is a homokozóra?Mert mindenki lelkének a mélyén egész biztos,hogy ott van ma is,csak valószínű el is van ott,nem tőr most elő.Nekem is ott volt,eszembe sem jutott a homokozó,de most,hogy több év után tévedtem ide,egyszer csak ott volt előttem....és előjött a lelkem legmélyéről is az emlékekkel.

A homokozó és a gyermekkor emléke létezik ma is,ezt semmi el nem törölheti,mint az itt élő emberek emlékét sem.Mindannyiunk lelke mélyén ott van egy homokozó az édes emlékeivel.Örülök,hogy a mienk ha ilyen állapotban is,de még megvan két oldalt a két kis betonszegéllyel.Őrzi a varázst a játékokat a gyermekkor emlékét.