2023. május 30., kedd

Lábfájós tavasz - összefoglaló

 Ezek már a tavasz utolsó napjai,itt az ideje megejteni a tavaszi összefoglalót.Tavasz elején a terveket szövögetve nyolc túrát álmodtam meg az év talán legkellemesebb évszakára.Nos a nyolc összejött,de nem abban a formában ahogy szerettem volna.Jól indult a tavasz,de májusra durván kritikus helyzetbe kerültem így egy-két megálmodott túráról lekellett mondanom.Hab a tortán,hogy egész tavasszal kellemetlen lábfájás kínzott,hol erősebben,hogy gyengébben.Nézzük át akkor részletesen a dolgokat.

Rögtön tavasz elején egy remek Szekszárdi-dombságos túrával kezdtünk.A Sötét-völgybe tértem vissza Zolikával,Vikivel és Tomival karöltve.A túra csak részben haladt azon az útvonalon amelyen pár éve Gergővel is voltunk.Három kilátót is érintettünk és a dombság szemet gyönyörködtető tájain haladtunk át.A túrát pedig Szekszárdon fejeztük be.Én,Zoli és Viki nagyon élveztük,Tomi úgy nem igazán.A bulit Szekszárdon egy bőséges kajálással fejeztük be.

Ezen túra után vettem észre,hogy bizony alaposan fáj a lábam a túrát követő napokon.Úgy voltam vele biztos a túrától.Ezzel az volt a bibi,hogy nem volt annyira durva a túra,de gondoltam ném izomgyulladás vagy valami ilyesmi lehet.

A Szarvas szurdikban a Szekszárdi-dombságban


A túra filmje

Március 15-én egy teljesítménytúrára mentünk a közeli Dunavecsére.Zolika és Manó társaságában tettük meg a Dunavecsét megkerülő Petőfi kört a mindössze 10 km-es távot.Nem volt valami jó az időnk,de remekül elvoltunk.Ráadásul a végén a helyi csárdában finom gulyást is kaptunk.Itt is fájdogált a lában,de nem olyan mértékben,hogy ez miatt aggódjak.

Az ezt követő napokon azonban aztán járni is alig tudtam,a munkahelyen a srácok is belém rakták az ideget,hogy valami nagyobb baj lehet itt.Így aztán ha orvoshoz nem is mentem,de kezdtem odafigyelni a dolgokra.Egészségesebb életmódra próbáltam váltani,elhagytam a cukrot meg ilyesmik.Ennek ellenére a következő túrán még igen kínlódtam.

Manóval Dunavecsén Nagy Pál házánál


A túra filmje

A következő túra még márciusban került sorra.Ráadásul távra nem is oly kis távra.Erősen fájt a lábam ezeken a napokon és csak Zolika hathatós rábeszélésének köszönhetően vállalkoztam a bulira.A Somogyi-dombságba mentünk egy Balatonföldvár - Kereki túrára a Fehérkő várát is érintve.Mondhatni remek túra volt bliriáns szépségű tájakon keresztül.A fájós lában ellenére ráadásul remekül bírtam.

Ezt követően kezdette éreztetni hatását az egészségesebb életmód,hiszen ilyen fokú lábfájásom aztán a tavasz folyamán már nem tért vissza.Persze fájt továbbra is,de voltak már napok amikor egyáltalán nem is éreztem lábfájást.

A völgyhíd felett a Somogyi-dombságban


A túra filmje

Az április sem indult rosszul.Felkínáltunk Vikiéknek,hogy egy túrát teljes egészében ők szervezzenek meg oda ahova ők szeretnének menni.Így  Gerecsébe mentünk méghozzá Péliföldszentkeresztre ahol egy barlangokat érintő körtúrára mentünk.Szép volt a túra a barlangok és a kilátások pedig igazán élvezetesek voltak.Meglepő volt számomra,hogy Tomi is lábfájásra panaszkodott túra közben,pedig tíz évvel fiatalabb mint én.Nekem is fájdogált ugyan a lábam a túrán,de már egészen elviselhető szinten.Ezen a túrán Zolika nem tudta jól érzeni magát,de ez teljesen érthető volt,hiszen a kutyája haldoklott,sajnos másnap reggel át is adta lelkét a teremtőnek...

A csapat a Gerecsében


A túra filmje

Aztán április második felében ha lassan is,de kezdődtek a gondok,ami elsősorban anyagi jellegű gondokat jelentett.Ekkor Zolika is és én is kezdtünk kicsit padlót fogni...Nem tudtunk mást csinálni mint az április végére megálmodott mecseki túrát töröltük.Helyette egy újabb teljesítménytúrára mentünk el,ezúttal a közeli Dunaföldvárra.Itt is csak tíz kilométert vállaltunk be,noha ekkor volt a lábam a legjobb állapotban a Szekszárdi-dombsági túra óta.A túra remek időben végül is kellemes volt,érintettünk álltalam még nem ismert helyeket is és először az évben egy jó sörözéssel zártuk a bulit.

Dunaföldvárnál


A túra filmje

Várható volt aztán,hogy a május nem lesz egyszerű.Zolika anyagi helyzete ha lassan is,de javult,én viszont egyre inkább kritikus helyzetbe kerültem.Ebbe csak az volt dühitő,hogy a munkahelyen bejelentették,hogy egyelőre béremelésre ne számítsuk,holott csak az élelmiszer árak 45% -al mentek feljebb az egy évvel korábbinál....közben volt olyan fönökünk aki külföldre járkált feltehetően a mi bérmelésre szánt keretünkből,közben meg panaszkodott,hogy milyen drágaság van idehaza...

Így aztán újabb túráról mondtunk le,mégpedig a Keszthelyi-hegységben a Rezi várhoz vezető túráról.Egyre inkább ment el a kedvem az élettől is.Egy helyi városi túrával csillapítottuk a dühünket és a bánatunkat.Itt Dunaújvárosban próbáltunk Zolival egy látványos kellemes túrát összehozni,ez sikerült is.Csak hát azért ez mégsem a Keszthelyi-hegység volt...Öröm volt az ürömben,hogy itt már egyáltalán nem fájt a lábam.

A helyi túrán


A túra filmje

Úgy tűnt a május teljesen elveszett.Nem lesz túra már ebben a hónapban.Végül Zolika úgy döntött ha törik ha szakad a Halápi túrát megcsináljuk.Ez eleve egy betervezett túra volt.Vikiéket is hívtuk,de nekik csak egy vasárnapi nap lett volna jó,viszont vasárnap olyan fokon szar volt a közlekedés ami a biztonságos hazatérést nem garantálta volna.Így mi a szombat mellett döntöttünk.Itt sem kínzott már úgy a lábfájás.Megismertük a gyönyörű Tapolcát amivel a jővőben mindenképp számolunk mint egy tökéletes túrakindulóponttal.A túra és a Haláp pedig gyönyörű volt,így egy igen élvezetes buli jött össze.

A fájó,hogy ez a túra úgy is,hogy le minimalizáltuk a költségeket,áldozattal járt,hiszen keserves napok jönnek most még a héten,hogy azt megtudjam oldalni,hogy legyen mit enni...Fájó,hogy most erre a szintre süllyedtem és a következő hónap sem ígér sok jót.Talán szeptemberre jöhetek ki a trutyiból...

A Halápon


A túra filmje

Volt még egy túrám közben májusban.Hát kell némi jóindulat hozzá,hogy túrának nevezzem.A Rácalmási-szigetre mentünk ki Mónival.Ő most került a stroke-ja után olyan állapotba,hogy legalább egy minimális túrát bevállaljon.Gondolkodtunk hova menjünk,végül azért döntöttem a sziget mellett mert hírek jöttek,hogy elkezdték a tanösvény felújítását.Erre voltam kiváncsi.A szigeten a lehető legkisebb kört mentünk Mónival.Nem volt szerencsés az időpont választásunk,hiszen óriási esők tomboltak ezekben a napokban a Duna meg áradt.Így hiába volt már jó az idő,elég nagy szúnyog invázióval szembesültünk és árvíz is volt a szigeten meg némi dagonyázás is.Ennek ellenére Móni jól bírta és a súlyos betegség után azt kell mondjam ügyes volt.A felújítás pedig valóban elkezdődött a tanösvényen,ennek egyik áldozata volt a feljújított Bürühíd amely hála az áradásnak víz alá került...

Móni még bottal,de ügyesen végigcsinálva a túrát a súlyos betegsége után

A túra filmje

Hát ennyi volt a tavasz ami látható nem kevés problémákat szült.A célt a nyolc túrát végül is sikerült megvalósítani,de nem azokat amelyeket szerettem volna.Különösen fájó a mecseki és a keszthelyi túra elmaradása.A lábfájás főleg április második feléig kínzott.Most sem tökéletes még,de jóval jobb a helyzet mint a tavasz első felében.A jellelegi anyagi problémák viszont nem kicsik,így a folytatás erősen kétséges.Azt beszéltük Zolikával ha nem lesz más itt a közvetlen környéken túrázunk amely persze olyan messze van az álmainktól mint Makó Jeruzsálemtől...Ez van.A tavasz minden nyügje ellenére nem volt azért rossz.

A tavaszi 8 túrán természetesen mind a nyolcon ott voltam.Hétszer volt velem Zolika.Viki és Tomi 2-2 alkalommal tartott velünk,Manó és Móni pedig egy-egy alkalommal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése