2021. december 3., péntek

Régi decemberek

 Elérkezett ennek az évnek is az utolsó hónapja.Folytatva a sorozatot,most az eddigi decembereket próbálom átvilágítani túrázásilag,azonban történtek olyan események a régi decemberekben amelyeket mindenképpen meg kell,hogy említsek.A december az általam leggyűlöltebb hónap.Minden hónapban találok valami szeretni valót,a decemberben nem tudok!Talán meglepő lehet ez egyeseknek,hogy a fenébe,amikor itt vannak az ünnepek stb.Engem decemberben értek a legnagyobb tragédiák így semmi szeretni valót nem találok benne és három éve már karácsonyt sem tartok.Na és gyerekkoromban ritkán,de előfordultak odahaza családi balhék,amik ki tudja miért szinte mindig decemberre estek,de legalább ritka volt.Így ezért sem szívem csücske a december.Pedig túrázásilag kifejezetten jó hónap.

Szemben a Rácalmási-sziget

Ám túrázásilag nem olyan régiek az emlékek.Haloványan emlékszem,hogy talán valamelyik év (de melyik?) decemberében mentünk el még Julcsival a Somoskői várba.Úgy emlékszem az decemberben volt,de lehet tévedek.Nem ez volt az első odamenetelem így nem maradt meg elmémben annyira.Előtte-utána nem emlékszem úgy említésre méltó decemberre.Gergővel 2015-ben kezdtük meg a túrázásokat ebben a hónapban.Igaz akkor belecsaptunk a lecsóba.Először lementünk a környék szigetvilágába ahova hála a még mindig alacsony dunai vízállásnak,könnyen betudtunk hatolni.A Második-szigetre mentünk ekkor (ez lett később Gergő-szigete) és jártuk körbe meg keresztül-kasul a járhatatlan dzsungelben.Ez a túra azért volt fontos mérföldkő,mert ekkor készült az első olyan videóm amelyben kommentátoroztam az eseményeket.Persze kezdetleges technika,kezdetleges módon,kezdetleges videót szült,de valahol elkellett kezdni.Íme az eredmény:


Még ugyanezen év decemberében elmentünk felfedezni a Rácalmási-sziget legdélibb pontját,oda ahová csak kevés földi halandó jut el.Nekünk sikerült és pazar túrát tettünk a szigeten.Sőt alighanem ez volt a valaha volt legjobb Rácalmási-szigeti túránk.Kellemes téli időben meghódítottuk a szigetet Gergővel.Nagyon kellemes emlék...

Valahol a szigeten...

A 15-ös év zárásaként pedig először jutottunk el a Budai-hegységbe a Tündérsziklához.Ide Mónival és Gergővel jöttem.Napos nulla fok körüli idő volt,de a túra maga nagyon kellemes volt.Lementünk innen még némi kerülővel a Szépjuhásznéhez,ott viszont kimaradt a Pálos kolostorrom.Találtunk egy kis romot amiről azt hittük az,de nem az volt és ez csak évek múlva derült ki.

Tündérszikla először

2016-ban egészen fantasztikus decemberünk volt.Az elején letúráztunk Gergővel a közeli Apostagra úgy,hogy érintettük a Csövek-völgyét és ezúttal nem a megszokott ártéri erdőben mentünk a Pentele-hídig,hanem az ipartelepeken át.Így is jó túra volt és ekkor mentünk fel először a híd fölötti dombra ahonnan ekkor csodáltuk meg a remek rálátást a hídra és a környékre először.Nagyon jó időnk volt,talán plusz tíz fok is volt.Jó buli volt ez is.

Először a híd felett

Ünnepekkor mentünk el felfedezni a dunakömlődi Lussoniumot.Már szemeztünk vele egy ideje és örülök,hogy valóra tudott válni ez a túra.Az ókori katonai erőd Dunakömlödön található egy dombon és az ott lévő fensíkon.Remek a kilátás az őrtoronyból a környéken pedig könnyű kis túra tehető.Ezen a napon a Hármashatárhegyre mentünk volna amúgy a Budai-hegyekbe,de Pataki Zita nagy szelet jósolt.Nos Lussoniumnál és a környékén még a falevél sem mozdult meg...ennyit erről.Jó kis buli volt ez is és itt is jó időnk volt.

Először Lussoniumnál.Örülök,hogy valóra válhatott!

Azért nem maradt el a Hármahatárhegyi túra,mert rá két napra elmentünk oda is,szintén Gergővel.Egy jó 20 km-es túrát nyomtunk a hegység Budapestre benyúló részén.Kegyetlen jó volt és még különösebben nehéz sem volt.Itt is remek időnk volt.Ekkor jártunk először a Guckler Károly és az Árpád-kilátóban is.Sőt a Sziklakilátón és az Apáthy-sziklán is.Fantasztikusan jó túra volt.Tehát mondhatni a 2015-16-os december remek volt.A 17-es egy fokkal talán gyengébb,de az sem volt rossz!

A Hármashatárhegyen

2017-ben már december elején leesett az első hó.Nem akartuk kihagyni,így hirtelen ötlettől vezérelve lementünk a közeli Csövek-völgyébe Gergővel.Erre a napra nem volt betervezve amúgy semmi,de mivel szakadt a hó,vétek lett volna kihagyni a természet eme remekművét.A völgyben a csövek ugyan csúszósak voltak,de nem ért semmi baj minket.A tél a hóval pedig rendkivül szép volt.Sajna az ilyesmi nálunk ritka,ezért sem akartuk most elmulasztani.

Gergő a Csövek-völgyében a kezdődő hóesésben

Hónap közepén Zolika hívott el Tatabányára egy Csondor Kata koncertre.Neki a kedvence és megígértem,hogy egyszer elmegyek.Az egyszerből több lett,de ez volt az első alkalom.A tatabányai buli jól sikerült.Kegyetlenül be forralt boroztunk Zolikával.Be ugyan nem rúgtunk,de állandóan vízelni kellett.Így azzal telt az idő,hogy a főtér (ahol a színpad volt) és a közeli pláza között ingáztunk,mert mindig húnyoznunk kellett...Elmentünk a plázába mert ott volt wc,de mire visszaértünk,újra mennünk kellett...Szerencsére a koncertet valahogy kibírtuk.Oltári jó móka volt!

Még ugyanez a hónap és ugyanez a helyszín.Az év végén Gergővel kiegészülve jöttünk el ide túrázni.A Turult,a Szelim barlangot és a Raitzinger-kilátót akartuk megnézni.Sikerült is.A városban nem,de fenn a hegyen jó kis hó volt.Szegény Gergő a városban a jégen esett egy hatalmasat,a kezét be is ütötte,de hősiesen végigjött a túrán.Remek buli volt ez is.A legemlékezetesebb része az volt amikor a kilátótól jöttünk lefelé a meredek hegyoldalon csúszva,mászva de hatalmasakat röhögve.Az egyik legvidámabb túránk volt a történelemben.

Gergő és Zoli a Turulnál

Az elmúlt három évet látva,,úgy gondoltuk a 18-as december is jó lesz.Voltak is terveink,de megtörtént az ami alapjaiban rázott meg és döngölt bele a földbe...Azok után,hogy 2004 decemberében elvesztettem az édesanyámat,2018-ban szinte ugyanazon a napon,ugyanott elhunyt Gergő is...Ez a sors lehető legaljasabb húzása volt és reméltem,hogy ezért egyszer leköphetem az istent!Elveszteni a gyerekemet és ráadásul ugyanakkor ugyanott...erre nincsenek szavak...!Természetesen nem akartam tovább élni én sem,de valahogy életben maradtam.Idő kellett hozzá amíg Istennek is megtudtam bocsájtani...Nem tudom mi történt meg hogyan,de újra elkezdtem túrázgatni.Úgy éreztem Gergő akarja,hogy folytassam.Ma már tudom,igen ő akarta!Persze elsőnek szőrnyű kínok közepette csináltunk egy emléktúrát neki.Mégpedig azt a túrát ami a sorban következő lett volna.Ez volt minden idők legszomorúbb túrája.A dunaújvárosi repülőtérre túráztunk ki,ahova Gergő is szeretett volna...Móni és Zoli jött velem.

A legszomorúbb túra egyetlen vidám része...

Gergőt karácsony előtt három nappal temettük el...ekkor gondoltam el azt,hogy soha többé nem ünneplem meg a karácsonyt.Számomra nem létezett többé!Két nappal az ünnep előtt volt az Ismerős Arcok koncert.Gergő nagyon készült erre,így az ő emlékének adózva kimentünk rá.Ez is kínlódás volt...na persze maga a koncert jó buli volt,de én szenvedtem kegyetlenül...Egy nappal az ünnep előtt pedig Ceglédre mentünk újra Kata koncertre.Ezt még Gergő nézte ki és szervezte le Zolinak elsősorban.Úgy volt majd hárman elmegyünk...Mivel Gergő már nem jöhetett,elhívtuk Mónit.Nem éreztem jól magam,sehol nem volt jó,sehol sem találtam a helyem...Szőrnyű lelki fájdalmaim voltak.

Karácsony után pedig a Bakancslista keretein belül is elbúcsúztattuk Gergőt.A pázmándi sziklákhoz mentünk el,ahová szintén nagyon készült szegény.... Itt sem voltam magamnál,csak mentem és mentem,mert még mindig ez volt a legjobb.Nem esett jól a túra.Gergő hiánya megbénított.Amúgy ez egy igazán jó túra,talán egyszer jó időben megismételjük.

A pázmándi sziklás túrán

2019-ben kicsit magamhoz térve köszöntött rám a december.Persze Gergő nélkül semmi sem volt ugyanolyan,de legalább a fájdalmamat sikerült elviselhető szintre csökkenteni.Szintén egy olyan túrával nyítottunk amelyre Gergő is készült.Ugye elmaradt legutóbbi itt jártunkkor a Miska huszár szobor megtekíntése.Akkor eldöntöttük Gergővel,hogy majd eljövünk és megnézzük.Hát ő már nem jöhetett...de az ígértet megtartottam és eljöttem Gergő iránti tiszteletből.Az ingókövekhez tértünk amúgy vissza a Velencei-hegységbe,majd ennek a túrának a végén értük el a hatalmas szobrot.Jó túra volt,de még azért erős fájdalmam volt,így maradéktalanul nem tudtam neki örülni.Mónival és Zolival voltunk itt amúgy.

A kockakőnél ahol Gergővel is annyit jártunk...

Karácsonykor ami nekem ugye ekkor már nem létezett elmentünk az Anna-hegyet bejárni Törökbálinton.Szintén Mónival és Zolival.Könnyű,kellemes és látványos túra volt.Itt volt az,hogy életemben először féltem egy kilátóban.Ugyanis az Anna-hegyi kilátóban odafenn hatalmas cúg volt.Szinte imbolygott az építmény,a kamerát pedig majdnem kifújta a szél a kezemből.Félelmetes volt,de a maga a túra nem volt rossz.

Móni és Zoli az Anna-hegyen

Az évet egy vértesi túrával zártuk.Zoli a Tizedes és Manó társaságában.Ez volt így ennek a csapatnak a második túrája.Óriási szél volt egész túrán.Kőhányásról indulva elértük a várgesztesi várat,majd a majki remeteséget és Oroszlányba fejeztük be a túrát.Ha nincs a durva szél jó buli lehetett volna,így ismétlésre vár... De ezen a túrán már kicsit kitudtam kapcsolódni,talán először az egy évvel ezelőtti tragédia után...Még 19 decemberéhez tartozik,hogy Zolika újra elinvitált egy Kata koncertre...most a Duna palotába Budapestre.Jó volt,szép volt,de olyan későn ért véget,hogy már nem volt mivel hazajönni,így végigcsavarogtuk a Budapesti éjszakát.Szerencsére nem volt hideg az éjszaka...

Tizedes és a többiek,Kőhányáson

A 2020-as év decembere már a régi szép időket idézte...persze Gergő nélkül nincsenek már szép idők,de ez már hasonlított rá...A hónap elején Zolikával mentünk ki és jártuk be a Rácalmási-szigetet.Jó idő volt,de megdöbbentett a sziget állapota.Rendkivül sok erdőt kivágtak és ez zavaró volt.Tudom újra lesznek telepítve,de mire abból erdő lesz az már nem az én életemben lesz...Ettől függetlenül kellemes jó kis túra volt a decemberi tavaszban.

Almaház a Rácalmási-szigeten,de hova lett az erdő...?

Hónap közepén a bakonyi Bátorkőhöz vettük az irányt.Manó és Zolika társaságában.A részben ködös túra misztikus hangulattal ajándékozott meg minket és számomra Gergő elvesztését követő időkben ez volt a legjobb túra.Varázslatos hangulata volt az erdőnek és szép volt minden na és a köd ellenére nem volt hideg sem!Persze eszembe jutott,hogy Gergővel jártam itt utoljára ezt megelőzően.Erősen benne van amúgy a pakliban,hogy Bátorkőhöz még visszajövünk!

Zolikával Bátorkőnél

Karácsonykor a Dinnyési fertőre tértem vissza Zolikával.Itt ő még nem volt,én Gergővel voltam itt utoljára.Zolikának tetszett a Fertő,de itt is alaposan nagy szél volt.Bár a nap az sütött.Látványos jó túra volt,eljutottunk a Fertő azon részére is ahová Gergővel nem.A végén felmentünk a Sarvajc-kilátóba is,majd elgyalogoltunk egészen Agárdig.

A Dinnyési fertő

És még nem volt vége!Az évet egy brutal jó túrával zártuk.Tizedessel és Zolikával karöltve a vértesi panoráma tanösvényt jártuk körbe,amjd elmentünk egészen a Csókakői várig.December vége ellenére itt is rendkivül jó volt az idő.Látványos és nem túl nehéz volt a túra.Esélyes,hogy még ide is visszatérünk egyszer.

Tizedessel Csákberényben a Vértes lábánál

Itt tartunk most 2021 decemberében.Három túra van betervezve erre a hónapra,de...sok függ Móni állapotától és sok függ a koronavírus miatt beiktatott intézkedéseken.Reméljük tudjuk folytatni...Befejezésül az eddigi utolsó decemberi filmünk:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése