A legismertebb közösségi oldal "Emlékek" menüje adta az ötletet,hogy itt is indítsak egy visszapillantó sorozatot.Így minden hónapban pár sor erejéig felpróbálom idézni az adott hónap emlékeit.Persze csak azokat amikre visszatudok emlékezni.Most az október hónap kerül terítékre.A legkorábbi emlékek talán a középiskolából villannak be,amikor is minden ősszel volt egy ötpróba rendezvény sorozat,ennek része volt egy 20km-es gyalogtúra Rácalmásra és vissza,valamint egy 40km-es bringatúra Sárbogárdra és vissza.Természetesen ezekről nem maradtak képek,de valószínűleg nem is készültek.Aztán sokáig nem történt említésre méltó dolog az októberekben.Majd ha jól emlékszem,pár exemmel sikerült egy-egy túrát megtenni a történelemben és ezek közül estek erre a hónapra belőlük.Legemlékezetesebb az amikor a Karancs csúcsára mentünk fel az egyik év októberében,majd onnan ereszkedtünk lefelé,nem semmi meredekségű utakon.Végül azon kellett izgulni,hogy még sötétedés előtt kijöjjünk az erdőből,ez sikerült és végül maga a túra sikeres volt.Nekem nem maradt róla képem,talán a volt exnek igen,talán ha egyszer olvassa ezt,lehet küld majd egyet.Addig mindenesetre nem tudok erről a túráról képet betenni.Viszont Gergővel is mikor már kezdett kissé felcseperedni a legkisebb korból,már túráztunk is és októberben mindig mentünk.Nem hiába hiszen alighanem ez a legszebb hónap.
Gergővel trappolunk az ártéri erdőben,talán...2007-ben?
Eleinte persze csak a környéken túrázgattunk.Főleg a Rácalmási-sziget volt ilyentájt terítéken,ez sem véletlen,hiszen az is ebben a hónapban a legszebb.Éveken át kijöttünk ide októberben,sosem csalódtunk.Volt olyan is amikor Dunavecsére mentünk,vagy a Duna menti erdőkben túrázgattunk.Remek buli volt mindegyik túra.Aztán ahogy Gergő növekedett úgy mentünk egyre messzebb is.2015-ben már az ingókövekhez mentünk,ekkor velünk tartott Móni is.Ez is jó kis kirándulás volt,nagyon jól éreztük magunkat.Amúgy 15-ben már egy előre eltervezett bakancslista szerint túrázgattunk.
Gergő az ingóköveknél 2015-ben
Októberekhez hozzátartozik az is,hogy ilyenkor sokat jártunk meccsre is.Ugye először meccsen én 1977 október elsején voltam,2014-ben sikerült azt megérni,hogy először volt városunkban villanyfényes mérkőzés,nekem is,Gergőnek is óriási élmény volt.2016-ban remek túráink voltak,először a Naszály csúcsára kapaszkodtunk fel.Egészen szuper túra volt,hiszen a csúcson kívül még érintettük a Násznépbarlangot,a Látó-hegyet és a Gyadai tanösvényt is,amelyen ott volt az emlékezetes függőhíd is..Na és eljutottunk az itteni Rockenbauer emlékhelyre is,ugye itt lett öngyilkos Rockenbauer Pál.Nagyon,nagyon jó túra volt,olyan amit nem lehet elfelejteni...
A gyadai tanösvény függőhídján
Még 16-ban volt azon ritka napok egyike amikor egy napon két túrát is tettünk.Elsőnek a Pilisben a Nagy-Kopaszra a Dévényi-kilátóhoz kapaszkodtunk fel.Majd innen mentünk a Vörös-hegyre és Pilisszentkeresztre.Remek túra volt!Útban hazafelé Budapesten pedig megfejeltük még a napot és felkapaszkodtunk a Gellért-hegyre amelynek csúcsára már sötétben érve értünk fel és onnan csodáltuk a fényben úszó fővárost.Micsoda remek nap volt!2016 októberéhez köthető még az első Csepel-szigeti túránk.Ekkor találkoztunk először a csodás Zichy-kápolnával és ekkor mentünk Lórévtől Ráckevéig.Ez is szuper túra volt.Talán túrázásaink történelmében ezen a napon volt a lehető legtökéletesebb túraidőnk.
Gergő a Dévényi-kilátónál 2016-ban
Októberhez tartozik még az a történet is,hogy 1988-ban ekkor vesztettem el az édesapám,aki ha minden úgy van ahogy spirituális tudásommal ma tudom,vagy az őrangyalom vagy a szellemi segítőm.Valamelyik a kettő közül...Sokáig nem is szerettem az októbert,de aztán az idő múlásával a kedvenc hónapommá vált.Na,de elérkeztünk 2017-hez.A Pilis-tetőre akartunk menni,de nem várt anyagi nehézségeink támadtak ekkor így ez a túra halasztodott,majd egy év múlva sikerült csak valóra váltani..de azért nem maradtunk túra nélkül ekkor sem.Elsőnek Beloanniszból mentünk Ercsibe az emlékezetes Görögből-Magyarba nevezetű túrán amely szintén hatalmas buli volt.Majd 2017 októberében jött az első, később óriási jelentőséggel bíró Egyenesen át túra.Szintén az anyagi nehézségek vittek rá,hogy a környéken nézzünk egy valamire való túrát.Ekkor néztük ki a Nagyvenyimről - Perkátára vezető túrát amelynek 90%-a egyenesen halad előre.Ezért is lett a neve Egyenesen át.
Az első Egyenesen át túrán 2017-ben
Ettől a kis egyszerű mezőföldi túrától nem vártunk sokat.A kimozdulás,a túra volt az elsődleges.Aztán életünk egyik legremekebb túrája kerekedett belőle.Annyira jó volt,hogy elhatároztuk Gergővel ezt minden év októberében megcsináljuk (van róla külön bejegyzésem - keresd az Egyenesen át túrák története. 2020 októberi bejegyzés).Így is lett.A következő évben elcsaltuk Mónit is,meg Zolit is aminek az lett a következménye,hogy minden idők legvidámabb túrája kerekedett belőle.Aztán...Gergő elment,de az Egyenesen át túrák megmaradtak.Ezek lettek Gergő hivatalos emléktúrái,amely idén sem fog elmaradni...Na,de még 2017 októbere a téma és ekkor volt a legszebb őszi finálés túránk is a Rácalmási-szigeten.Soha ennyire szépnek még nem láttuk a szigetet mint akkor...
A Rácalmási-sziget a 17-es finálén
2018 feledhetetlen őszt hozott,ma már tudjuk az utolsót...amit Gergővel tölthettem.Annak is októbere egészen csodás volt.Ugye volt az előbb említett ekkor még vidám Egyenesen át második túrája.Aztán Gergővel mi végigmentünk a Bakony kopár hegyein Várpalotától Iszkaszentgyörgyig,amelynek fő hegye a Baglyas-hegy volt.A 27km-es túra nem volt könnyű,soha ennyire rosszul nem voltak felfestve a jelzések,a vízünk is elfogyott,a távolságot is rosszul mértük fel.Mégis...az élet egyik legjobb túrája volt,felbecsülhetetlenül szép tájakon át...Sosem felejtem el.A hónap tartogatott még túrákat.Az őszi finálét most az Adonyi-szigeten néztük meg és visszatértünk a száraz dunai holtágakba is.
A Baglyas-hegy azon a csodás 18-as őszön
A legvidámabb Egyenesen át túrán 2018-ban
A legjobb csapat voltunk...
2019 ősze már sajnos Gergő nélkül köszöntött rám.Még nagy volt ekkor a fájdalom (ma sem kisebb) és nem estek még annyira jól a túrák,de mentem mert tudtam ha ez sincs akkor meghalok.Manóval és Zolikával mentünk el ekkor a legnagyobb magyar mocsárvidékre a Kolon-tóhoz.Hasonlóan mint egy éve a bakonyi túra,ez is 27km-es volt és ezt is elméreteztük.De azért egész jó kis buli volt.Érdekes volt a Kiskunság közepén "hegyet" mászni..Ebben a hónapban is volt Egyenesen át túra,amely ekkor már emléktúra volt..
Manó és Zolika trappol a Kolon-tó felé 2019-ben
A harmadik Egyenesen át túra más sajnos Gergő emléktúrája volt...
2020-ban egész jó kis októberünk volt.Elsőnek Manóval a Tizedessel és Zolikával karöltve megmásztuk a Zengőt a Mecsekben.Az új kilátóra voltunk kiváncsiak.Remek túra volt egészen kiváló időben.Majd egy hétre rá,Mónival és Zolikával tettünk egy kört a Gemenci erdőben.Végül jött az Egyenesen át túra amely már a negyedik volt az évek alatt,ebből pedig már sajnos a második Gergő emléktúra vált.Így teltek hát az elmúlt évek októberei,már amennyire emlékszem belőlük.Mindig benne van pakliban,hogy kimaradt valami,ami utólag jut csak eszembe.Itt tartunk tehát most 2021 októberében.
A zengői túrán 2020-ban
2021 októbere meg nem alakul jól...Hozzá szoktam az elmúlt években ahhoz,hogy az ősz hozza a legjobb túrákat,ez idén aligha lesz így.Annak is örülök ha eljutok egy-egy túrára.Idén októberre is megvoltak a magam kis tervei ám Móni betegsége keresztül húzta a számításaimat.Móni ugyan gyógyulgat már,de még hetek kérdése a felépülése.Egy biztos az ötödik Egyenesen át túra meglesz tartva,minden más bizonytalan... Na de sosem adom fel,ha feladtam volna már nem lennék itt és nem írodnának ezen sorok sem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése