Egyik soron következő túránk célpontja lesz a Vitányvár.A vár ahol majd négy éve már jártunk Gergővel.Akkoriban nem néztem annyira utána a várnak,a történetének,sokkal jobban magával ragadott a túra izgalma és abba lovagoltam bele inkább magam.Most azonban úgy gondolom nem árt kicsit utánajárni,hogy mi is az tulajdonképpen ahová megyünk.Ugye négy éve csak egyik állomása volt a túránknak a Vitányvár,mi ugyanis mentünk tovább akkor Gergővel egészen Vértessomlóig.Most azonban ez lesz majd túránk fő célpontja.Terveim szerint a várig ugyanazt az útvonalat követjük amit 2017-ben Gergővel is,ám a várnál majd visszafordulunk és annyiban lesz más a túra visszafelé,hogy majd felmegyünk a Körvélyesi kilátóhoz,amit viszont Gergővel elmulasztottunk hajdanán...A túra olyan érdekességeket érint majd mint a Mária szakadék és a Körvélyesi erdei temető.Ezen sorok írásakor úgy tűnik,hogy három héten belül meg is valósítjuk.Na,de erről majd akkor.Most nézzük meg mi tudható a Vitányvárról.A képek a négy évvel ezelőtti túráról valóak.
 |
| A romantikus várrom |
Magyarország egyik legromantikusabb várromjának tartják a Vértes északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött elhelyezkedő, az Országos kéktúra által is érintett Vitányvárat. A falmaradványok a környező fák közül csak akkor bukkannak elő, ha elég közel kerültünk hozzájuk. A vár szabálytalan, nagyjából ötszög alaprajzú, és a történészek úgy vélik, a tatárjárás után építhették a Csák nemzetség tagjai.
Ahogy az már lenni szokott, a várnak számtalan birtokosa volt, kezdve Luxemburgi Zsigmonddal a Rozgonyiakon keresztül Héderváry Istvánig, az építtetőjét azonban nem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy valószínűleg a Csák nemzetség egyik tagja volt. Az oklevelek először a Gutkeled nemzetségbeli II. Mihályt említik várnagyként 1319 és 1324 között, mint királyi vár pedig - "Castrum Vitam, Vytam vagy Wyttam" alakban - 1379-től tűnik fel.
 |
| Az országos kék is érinti,pontosabban pár méterre a vár mellett halad el |
Egy monda is kapcsolódik hozzá. Újlaki Miklós, aki a Gerencsérvár ura volt, lányát, Krimhildát egy német grófhoz szerette volna feleségül adni, így rossz szemmel nézte, hogy az inkább Hédervári Imréért, Vitányvár tulajdonosáért rajongott. A lovag egy éjszaka meg is szöktette a leányt, és a várába vitte. Újlaki éktelen haragra gerjedt; először megostromolta a várat, de nem járt sikerrel. Ekkor egy áruló várbelitől megtudta, hogy az építménybe titkos út vezet. Ezen keresztül jutott be végül, leütötte Hédervárit, és magával hurcolta a lányát. Otthon aztán biztos, ami biztos, befalaztatta a vár egyik pincéjébe. Hédervári eközben Mátyás királyhoz ment panaszt tenni, aki nem akarta szó nélkül hagyni a dolgot, a Vitányvárhoz utazott. Mire azonban megérkezett, Újlaki már rájött, hogy hibát követett el. Keblére ölelte a leányát, és mégiscsak feleségül adta Vitányvár urához.
 |
| Romjaiban is látványos |
A vár török kézen is volt: először 1529-ben ostromolták meg, 1543-ban pedig el is foglalták. A következő évtizedek során még kétszer gazdát cserélt, mielőtt Pálffy Miklós 1597-ben végleg felszabadította, rá egy évre azonban inkább felrobbantották, semhogy ismét a törökökhöz kerüljön. A 18. századtól az épület az Esterházyaké volt, ezután elhordták a köveit a környékbeli építkezésekhez. A Vitányvár Baráti Kör civilek bevonásával rendszeresen végez kisebb állagmegóvó munkálatokat a romokon.
 |
| A vár szabadon látogatható |
 |
| A Túrakirály 2017 márciusában tette itt tiszteletét |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése