A Mecseki népmondák júliusi részében a Lámpás-völgybe látogatunk.
A Lámpás-völgy a Kanta-várnál kezdődő völgy, amely Alsógyükésbe, a külszíni szénfejtéshez vezet. Nevét onnan kapta, hogy régen a bányászok lámpással a kezükben mentek munkára, illetve munkából haza.Nézzük a sztorit részletesebben:
 |
| Lámpás-völgy |
Egy szegény ember favágó fia megunta a sok nyomorúságot, nélkülözést, és elhatározta, hogy annak az erdőnek a völgyében, ahol dolgozni szokott, megpróbál kincs után kutatni. Az öregektől többször hallotta, hogy a völgyben kincsnek kell lennie, mert sokszor láttak éjjel kékes lángokat fölcsapni a földből. Alig ásott a fiú, fényes fekete köveken koppant az ásója. Esteledvén, tüzet rakott. Az égő gallyakat ezekkel a fekete kövekkel rakta körül. Egyszer csak észrevette, hogy azok éppen úgy izzanak, mint a parázs. Aranyat nem talált, így hát a fekete kövekből vitt haza. Otthon is kipróbálták, s kiderült, hogy a fekete kő jobban melegít, mint a fa. A legény utána szorgalmasan járt a fekete kőért. Mind többen és többen csatlakoztak hozzá, már egészen mélyre ástak és éjjel is dolgoztak. Mindegyik embernek volt lámpása, s a hegy tetejéről jól lehetett látni a lámpások fényének imbolygását. A völgy innen kapta a nevét.
 |
| Lámpás-völgy |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése