Pazar,fantasztikus hangulatú túrával fejeztük be a 2017-es esztendőt.Egész héten idő és időjárás zavarban voltunk nehezen sikerült összehozni az év utolsó bakancslistás túráját,de végül is december 30.-án szombat nagyon reggel nekivágtunk az útnak Tatabányára.Nem ezen a napon volt a legjobb idő,de amire nem számítottunk: a sors egy havas téli túrával ajándékozott meg minket.Így végül is az időpont kiválasztása telitalálatnak bizonyúlt.
Első találkozásom a turulmadár szoborral a 80-as évek közepén lehetett,amikor is minden magyarországi hegység turistatérképét megvettem.Akkor a madár a Gerecse térképének fő oldaláról vigyorgott vissza rám.Ott döntöttem el,hogy egyszer személyesen is felkeresem,ám a találkozásra csak jó harminc évvel késöbb kerülhetett sor.
Bár sokat voltam Tatabányán,valahogy a Turul mindig kimaradt...legutóbb ugye két héttel ezelött amikor a Csondor Kata koncertre jöttünk.A madár már akkor is hívogatóan tekintett le ránk Tatabánya fő hegyéről a Kő-hegyről.
 |
| Sok időt kellett várni a személyes találkozásra... |
Hosszú idő után,nem ketten hanem hárman vágtunk neki a kirándulásnak,Gergőn kivül barátom Zoltán is velünk tartott.A közlekedés szinte imponáló Tatabányára,így nem kellett sok időt utazásra vesztegetni.Nem kellett túl korán kelni és így is negyed 10-kor nekivághattunk a túrának a tatabányai vasútállomásról.Első utunk a közeli plázába vezetett - úgy ahogy két héttel ezelőtt is,vízelni...Onnan átmentünk a főtérre ahol emlékeztünk rá,pompás forralt borokat árultak két hete a kis adventi fabódékból.Reménykedtünk még maradt ebből valami.Ám a bódék felét már elbontották,a maradék meg nem volt még nyitva.Zoli barátom még odament az álló szinpadhoz,megsimogatta a korlátot ahol két hete kedvencével Csondor Kata énekesnővel tudtunk kicsit beszélgetni.
Ezek után elkezdödhetett a túra érdemi része,ám nem indult jól a dolog.
 |
| Útra készen |
Kemény hideg reggel volt.Tatabányán csak foltokban volt hó (Dunaújvárosban foltokban sem),viszont jég volt bőven.Ahogy nekivágtunk a piros sáv jelzésen az útnak még a város egyik pontján Gergő az egyik jégen megcsúszott és hatalmasat esett.Alaposan meg is ütötte magát.Meg is kellett állnunk pár percre,míg Gergő kicsit magához térjen.Végül is mint később kiderült a könyökét ütötte be legalaposabban,ez a fájás aztán egész túrára elkísérte szegényt,de néha a hangulat tetőfokain megfeletkezett a könyékfájásáról.Áthalandtunk az 1-es főúton majd az M1-es sztráda alatt.Ezután vette felfelé az írányt a piros jelzés.Hosszú cikcakban felmenő lépcsősoron vezetett a turistajel,ami ráadásul nagyon jeges is volt.Így csak lassan,kapaszkodva haladtunk felfelé.Egy ponton volt egy leágazás a lépcsősorról,a piros barlang jelzés.Ez vezetett a Szelim barlanghoz amit majd a Turul után akartunk megnézni.Ám az az út is erősen jegesnek tűnt...ide jövünk majd vissza a Turul megtekintése után,hátha addig majd enged valamit a jég.
 |
| Jeges út felfelé |
Aztán kicsit lihegve,na nem a túl meredek kaptatól,inkább a sok karácsonyi zabától,felértünk végre.Végül is az állomástól nem volt messze a szobor.Talán 2km-re.Sokan voltak a környéken,mások is ezt a napot találhatták legalkalmasabbnak a túrázásra.Amúgy a hó ami itt fent már egyre több és több volt,ahogy vizsgáltuk valószinüleg csütörtökön eshetett.Frissnek tünt ám fagyottnak.Akkorra csütörtökre terveztük eredetileg a túrát,ám ítéletidőt jósoltak.Talán erre az is lehetett,ám odahaza Dunaújvárosban és környékén teljesen jó idő volt.Akkor átkozodtam is ezen,de így utólag így volt tehát jobb,hogy szombaton jöttünk.A Turul már első látásra is lenyügöző volt!
 |
| Első találkozásom a Turullal -háturul |
Hátulról érkeztünk a hatalmas szoborhoz.Persze aztán mindenhonnan minden perspektívából körbejártuk,megvizsgáltuk,fotóztuk na és a kilátásban is gyönyörködtünk,hiszen az sem volt semmi.Nagyjából 300 méter körüli magasságban lehettünk.Ugye aki nem tudná annak írom,hogy Tatabánya Árpád vezér városa,ugyanis itt Tatabánya (Berhida) területén győzték le Árpád vezér seregei Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben.Ennek emlékére emelték a Turult a centenárium évében 1907-ben.A fantasztikus alkotás Donáth Gyula alkotása.Valóban csodálatos remekmű!Bár többször is leakarták rombolni,pl a Rákosi rendszer is,ám szerencsére nem sikerült nekik.
 |
| Ilyen kicsi az ember a Turulnál |
Az emlékmű felavatása óta Bánhida, majd Tatabánya és Magyarország jelképévé vált, korábban fesztiválokat is rendeztek a környékén, ma már inkább csak kirándulóhely. A szobor környékéről csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben Oroszlány, Tata házait is látni, néha még Pannonhalma dombjai is láthatóak.Na ebből én most semmit nem láttam,bár viszonylag tiszta idő volt a ború ellenére is.Gergő viszont látni vélte Oroszlányt.Sok turista mozgott a szobor körül,így fotózkodni,videózni nem mindig sikerült.Ám magának a szobornak úgy tűnt csak mi tulajdonitottunk nagyobb figyelmet...
 |
| Kilátás a Turultúl dél-nyugat felé... |
 |
| ...dél felé... |
 |
| ...és dél-kelet felé |
Itt egy szélvédett helyen (bár nem is volt szél) megreggeliztünk.Aztán lassan elidultunk akkor a Szelim barlanghoz.A lépcsőn kellett tehát visszamenni pár métert a piros barlang jelzésig.Lefelé még gázosabb volt az út a jeges lépcsőn,de odafigyeltünk.Az út barlanghoz végül is nem volt vészes.Sőt pazar volt,hisz a hegyoldalban haladva alattunk a szakadékkal ugyan,de fantasztikus kilátás kísérte az utat a barlangig.A barlang pedig aztán minden képzeletünket felülmúlta!
 |
| Úton a barlanghoz |
A barlang a Turultól hát mit is mondjak,olyan 3-400 méterre lehet.A fenetikusan szép barlangról így ír a wikipédia (én se tudnék mást mondani): A Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter magasságban található. A barlang 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából.A barlang jelentős őskori lelőhely,ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezeréves, az ember jelenlétére utaló lelet. Fokozottan védett természeti érték. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.
 |
| Mire várunk?Gyerünk be a barlangba! |
A barlang lenyügöző méretekkel rendelkezett.Négy kijárata volt,egy hatalmas,két közepes és egy kicsi.A tetején pedig egy hatalmas és egy kisebb nyílás,így lényegében világos volt bent is.A barlang maga egy óriási terem volt,gyönyörü sziklás falakkal képződményekkel.Egy kisebb járat vezetett a végéhez,melynek menynezetén volt a kisebb nyílás.Elképesztően látványos volt!Aki még nem járt itt,annak írom,hogy keresse fel,mert ezt látni kell!A kijáratokból meg pompás kilátás nyílt.Nem árt azonban vigyázni,a két középső kijárat nem vezet sehova,allatuk a szakadék a mélység van!Így az első és az utolsó nyílást használjuk csak (az utolsó a kicsi,ha arról jöttök mint mi)!Nehéz szívvel indultunk tovább erről a fantasztikus helyről.Ám a további út is fantasztikusnak bizonyúlt!
 |
| A barlangban |
A kis kijáraton kilépve lépcső vezetett fel a barlang tetejére.Ez sem volt kevésbé látványos mint a túra eddigi szakaszai.A kilátás itt is hozta a kötelezőt.A fenti lyukakból meg elvileg lelehett volna nézni a barlangba,ám okosan ezt elkerítették,hisz valószinüleg páran már leestek volna a barlangba különben...Folytattuk a túrát a csodás téli erdőben.A barlang tetejétöl egy csodás út vezetett be a hegy belsejébe az erdőbe,melynek mentén régi több millió éves kövek voltak kiállítva.Mi pedig annyira jól éreztük magunkat,hogy gyakorlatilag az egész túrát végig nevettük.Hamarosan belementünk a piros háromszög jelzésbe (piros3).Ez vezetett a kilátóig.
 |
| Az út a barlangtól a milliónyi éves kövekkel |
Nagyjából 1km-es út vezetett a kilátóig,enyhén felfelé menetben.Sokan jártak erre,de mindenki normálisnak tűnt.Nem soká elértük a kilátót is,amely szintén minden képzeletünket felülmúlta.Nem kevés kilátóban jártam az elmúlt 35 évben,ám ennél magasabb csak a pécsi Tv-torony volt.Az 1980-ban kilátónak felállított aknatorony egy 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. A Csúcs-hegyen levő 30 méter magas szerkezetet 2008-ban felújították, ekkor kapta a Ranzinger Vince kilátó nevet.
Itt is bekaptunk némi kajcsit.Rengetegen voltak erre és odafönt is.Így megvártuk míg elszállingóznak,addig körbejártuk az impozáns építményt.
 |
| A Ranzinger kilátó |
Mikor nyugalom lett,elindultunk felfelé a meglehetősen magas kilátóba.Szűk lépcsősor vezetett fel,de mindvégig ketrecszerű drótozással védve,így bíztosítva volt,hogy az ember esetleg leszédüljön!Pompás okos megoldásnak véltem ezt.Zoli barátom a felénél feladta.Elmodása szerint nem a tériszony miatt hanem a szűk járatot nem bírta elviselni...Bánhatja,mert mi Gergővel folytattuk fel az utat,odafent pedig elképesztően csodás kilátásunk nyílt a világra!Teljes volt a körpanoráma.Innen már láttam Tatát és Oroszlányt én is.Na és sokkal messzebb is elláttunk.Teljesen védve voltunk az esetleges leeséstől,teljesen biztonságos volt ez a nagyszerű építmény.
 |
| Látszik Tata! |
 |
| Kilátás dél-keleti irányba |
Imádom az ilyen helyeket.Fantasztikus 100%-os körpanorámánk volt a lehető legbiztonságosabb kiltóból amelyen valaha is jártam!Nem olyan régen írtam egy top10-es kilátós rangsort itt a blogban (itt megtalálod ),akkor ebben a kilátóban még nem jártam.Ha most írnék legrosszabb esetben is dobogós lenne ez a kilátó,de lehet ez lenne az első!
Szóval órákig eltudtam volna itt lenni akár...érdekesség volt,hogy ennél jóval klasszabb időben anno a Zengőn fent nagyon nagy szél volt,itt a hideg ellenére sem volt szél!
Ám lassan menni kellett tovább...nagy kár.Azthiszem ide még visszatérek majd jobb időben is,tavasszal,nyáron vagy ősszel.Majd egyszer...
 |
| A teljesen biztonságos kilátóban |
Lérve folyattuk a túrát a piros3-ön.Ám innen már lefelé vezetett az út.Rengeteg túrázó jött velünk szembe felfelé.Ezek már nem a mümájer kategóriából valók voltak,hisz meglehetősen meredek volt a hegyoldal.Itt egyszerű mümájer nem tudna feljönni.Ezek meg jöttek becsülettel,így elismeréssel adóztam írányukba.Gyerekek és nők is voltak köztük.Na és mindenki köszönt!Egyik nő,kérdezte is tőlünk,hogy jól meggondoltuk-e?Mert elég meredek szakasz jön majd...nem lesz egyszerü lefelé sem...Na persze nem tudhatta,hogy mi számtalan hasonló helyen jártunk már.Ennek ellenére aztán persze valóban nem volt egyszerű.Az túra legkeményebb szakasza volt ez,egyben a legmulatságosabb is.Ahogy haladtunk le bénázva,csúszkálva a meredek hegyoldalon roppant élvezetes volt.Szét röhögtük az agyunkat egymás bénázásain.Jó móka volt.
 |
| Lefelé |
Leérve egy hangulatos,szép völgyben találtuk magunkat amelynek nem volt neve....ki tudja miért.Itt kereszteztük a piros+ jelzést,majd mi egy kitérőre tértünk a piros kör jelzésen.Ez a csodás völgy után kicsit ment ugyan felfelé,de aztán leért egy másik völgybe amelynek már volt neve.Ez volt a Farkas-völgy.Teljesen jól járható volt erre az út.Ez sem volt csúnya völgy.Elértünk egy erdei pihenöhöz,amelynél egy forrás is volt.A János-forrás ráadásul münködött!Így én jó szokásomhoz hűen,lecseréltem a vezetékes Duna vízet jó kis forrásvízre.A többiek is ezt tették.Aztán itt a pihenönél elfogyasztottuk maradék kajánkat is.
 |
| A forrás a Farkas-völgyben |
Búcsút véve a völgytől a piros kör kicsit felfelé vezetett.Itt valaki feldiszitett egy bokrot...ha már karácsonyfára nem lelt...Aztán a piros kör kiért Tatabányára.A hétvégi telkek között haladhattunk,közel az M1-eshez.A sztárda zaja számomra kissé zavaró volt.Még visszatudtunk pillantani a hegyre amelyről oly meredek út vezetett le.A kilátó látszodótt.Átmentünk a sztráda majd az 1-es út alatt és bértünk a városba.Szinte egész túrán kb.összesen 5percet ha használtuk a térképet,nélküle is odataláltunk mindenhova.Az út a piros kör aztán bevitt minket oda ahonnan elindultunk: a főtérre.Csodák csodájára nyitva voltak a kis fa bódék így túrazárásként csak lezavartunk egy jó kis forralt bort.
 |
| A Farkas-völgy |
 |
| A hegy a kilátóval |
Méltón búcsúztattuk tehát a 2017-es túraszezonunkat.Talán nem tudtunk annyi túrát csinálni mint 2016-ban,de így is rengeteg--rengeteg helyen voltunk számtalan új élmény ért idén is minket.Nagyon-nagyon jó volt idén minden túra.Ez is,amelyet tényleg végig nevettünk.
Na de a következő bejegyzésem lesz az éves összefoglaló utána pedig a következő szezon beharangozója.Aki még idei év végén vagy a következő elején olvassa ezt,annak boldog új évet!Mindenki másnak jó túrázást 2018-ra is!
