A sorozat februári részében egy már országhatáron kivüli vár kerül bemutatásra.Mindössze néhány centiméter választja el az anyaországtól ezt az ízig-vérig magyar várat.A tragikus trianoni események nyomán kivülrekedt vár nagy kedvencem.Bár nem nagy,de olyan fillingje van magának a várnak is és a környező tájnak,hogy az rabul ejti az ember szívét.Ismerkedjünk meg a Somoskői várral kicsit.
 |
| A vár a hegyen,itt a sorompó pedig az országhatárt jelzi,amely aztán végighúzodik a vár alatt a hegyoldalban magától a vártól szinte pár centire... |
Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék.
A somoskői várat a Kacsics-nemzetség Illés ága építette a tatárjárás után. Az Illés család Csák Mátét támogatta Károly Róbert ellen, ezért a király 1320 körül elkobozta a várat. majd Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta, aki az ő oldalán harcolt a lázadók ellen. A Szécsényi Tamás leszármazottai pazarló életmódjának eredményeként arra kényszerültek, hogy elzálogosítsák a várat Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek. Később Országh fia, Albert, tehermentesítette saját részét. Miután 1440-ben a cseh husziták elfoglalták a közeli salgó várát, gyakran csatáztak a Losonczyakkal, de nem sikerült elfoglalniuk Somoskőt. Végül 1460-ban Mátyás király elűzte a huszitákat. Ebben az évben kihalt a Szécsényi család, így Mátyás király hivatalosan is a Losonczy családnak adómányozta a várat.
 |
| A magyar oldalon a vár alatt a Petőfi kunyhó és a harang |
1554-ben Salgó és Fülek török behódolása után, Somoskő több mint 20 évig tartotta magát, pedig a helyőrség létszáma nem volt 150 fő. 1576-ban foglalták el a törökök és 1593 őszéig megszállva tartották. 1605-ben Bocskai István erdélyi seregei felvonultak Somoskő ellen. A magyar katonák elkergették az osztrák védőket és megnyitották a kapukat. 1606-ban Rudolf királlyal kötött béke után vissztértek a Habsburg seregek. 1619-ben Bethlen Gábor ismét támadást intézett erdélyből a vár ellen és Somoskő megint kaput nyitott nekik. Amikor a Habsburgoknak sikerült egyezséget kötni Bethlennel a királyi erők újra visszatértek a várba. 1663-ban újra elfoglalták a törökök és 1680-as évek felszabadító hadjáratáig itt is maradtak. 1682-ben tatár lovasok támadták meg, és gyújtották fel a várat. A XVII. század végén Thököly Imre, 1703-ban Rákóczi kuruc seregei foglalták el. 1711-ben a vár kiürült és pusztulásnak indult.
A romok egy részét 970-es években helyreállították.
 |
| A nyugati torony az országhatárról nézve |
.jpg) |
| A nyugati torony a várból |
A vár érdekessége maga az elhelyezkedése.A Várhegy csúcsán álló építmény mint fentebb is írtam csupán pár centivel rekedt az országhatáron kivülre...Maga a falu ahol a vár található még teljes egészében Magyarországon van addig a vár a hegyet kettészelő gúnyhatár túloldalán áll.Rengeteg a lánivaló!Magyar oldalon egy csodás park van a vár alatt ahol megtalálhatjuk többek között az Aradi vértanúk emlékművét és maga Krepuska Géza emlékkövét is.Itt van még a vár alatt a Petőfi kunyhó is amely a költő 1845-ös idelátogatásának emlékét őrzi.Mindegyikről volt már szó ebben a blogban.
 |
| A várudvar |
Szlovák oldalon a vár alatt is számtalan érdekességet találhatunk.Itt van a párját ritkitó gyönyörűséges bazaltorgona kicsivel lejebb meg a fantasztikus kőtenger is.Lent a völgyben pedig folyik a Magyarországon eredő Bukovinkai patak.Leírhatatlanul gyönyörű helyek!A csodáknak ráadásul még nincs vége,hiszen ha elindulunk tovább a jelzett turistaúton akkor is tömérdek szebbnél szebb helyre juthatunk.Magyar oldalon is van még érdekesség a vártól nem messze található vadaspark.
 |
| A nyugati torony a keleti toronyból nézve |
A várba vissznézve a várudvaron át feljuthatunk a nyugati toronyba ahonnan a kis ablakokon át remek a kilátás a szélrózsa minden irányába.De felmehetünk a keleti toronyba is amely kimondottan kilátóként funkcionál,itt is teljes körpanorámát élvezhetünk.A keleti tornyot amúgy nem újították fel.Egy ponton a vár alatti alagútba is betudunk menni ahol kis löréseken kémlelhetünk ki.A vár egészen fantasztikus,csak ajánlani tudom mindenkinek!
A kilátás a tornyokból is fenomenális.Délre Magyarország felé jól látható az alattunk elterülő Somoskő falu,de kitűnően kivehető a szemközti 4 km távolságban tornyosuló Salgó vár is.Nyugatra jól látni a Karancs csúcsát valamint a szomszédos Sátoros-hegyet.Keletre kivehető a Medves-fensík.Északra Szlovákia felé pedig kibontakozik előttünk maga Felvidék.Bliriáns szépségű hely!
 |
| A vár északi oldala |
Hála isten volt szerencsém pár párszor itt járni.Nem is tudom megszámolni mennyiszer.Egykori exemmel Julcsival voltam itt legalább négy alkalommal,aztán emlékezetem szerint egy alkalommal egyedül is eljöttem ide.Gergővel pedig kétszer jártunk itt.Hozzá fűzödik az utolsó itt tartozkodásom amely 2017 júniusában volt.
A vár tőlünk nagyon messze van és nehezen érhető el,De egyszer még szeretnék eljönni ide.Tervbe vettük az idei bakancslista keretein belül,de egyáltalán nem borítékolható,hogy ez sikerül is.Meglátjuk...de egyszer még elkell,hogy jöjjek ide...
 |
| Gergő a bazaltorgonánál 2017-ben |
 |
| Itt a kőtengeren készült Gergő ikonikus képe is! |
A film az utolsó itteni kalandunkat meséli el.A várba a film első részében jutunk be.
