A közelmúltban jártunk a Balaton-felvidék talán legizgalmasabb tanúhegyén a Szent György-hegyen.Az itt készült filmünkben ígéretet tettem,hogy a hegy legendáinak egy kicsit jobban utánajárok a blogban és megpróbáljuk jobban megismerni azt.Na akkor lássuk.
 |
| A Szent Györgyy-hegy |
A környék többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. Egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól.
Annak idején, amikor a hegyet még Magas-hegynek hívták, élt itt egy sárkány, aki azzal szomorította a falu lakóit, hogy minden évben egy szép leányt követelt magának. Ellenkezni aligha lehetett, hiszen a sárkány a falu elpusztításával fenyegetett. Volt is nagy sírás-rívás, amikor elragadta a szűz lányokat, de aztán idővel a sárkány nem bukkant fel újra, és nem is hallottak felőle. Tanakodtak a népek, vajon mi történhetett vele, és elhatározták, hogy felmennek a hegyre, és bemerészkednek a barlangjába. Így is tettek, és megtalálták a nagybeteg sárkányt. Az emberek azonban nem hagyták magára, ápolták, gyógyították, míg egy napon a sárkány így szólt: „Amiért ilyen jók voltatok hozzám, soha többé nem fenyegetlek bennetek, és nem kérek több leányt feleségnek.” Nagyon megörültek a falubéliek, hogy nem kell többet félniük a fenevadtól. Ezután még sokáig éltek egymás mellett békességben, az emberek a házaikban, a sárkány a hegyen. Teltek az évek, és a sárkány megöregedett, már repülni, végül járni sem bírt, majd egy éjjel végleg kilehelte a lelkét, amitől az egész barlang jéggé változott.
 |
| A Jégbarlang környéke a hegyen |
Más történetek szerint a lányokat elraboló sárkány sosem vált békéssé, és maga a vitéz Szent György végzett vele, mert a fenevad az ő szerelmét is elragadta. Olyan változata is van a történetnek, hogy a szüzeket a hegy tetején lakó szerzetes kísérte a sárkány színe elé, egy másikban pedig egy szegény falubéli legény szabadítja ki a kedvesét.
Igaz, manapság a barlang hatalmas bejáratát aligha találjuk, a hideg fuvallatot csupán az egykoron leomlott bazaltoszlopok romjain keresztül érzékelhetjük. Joggal vetődik fel tehát a kérdés: létezett-e valójában ez a barlang, és ha igen, tényleg a hegy gyomráig értek nyáron is jeges falai, ahogyan azt a környéken regélik?
Szerencsénkre a barlang létezéséről nem csupán a legenda és a szájhagyomány maradt ránk, ugyanis 1737-ben Gyurkovits György – Bél Mátyás dunántúli „adatgyűjtője” – jegyzeteket készített a Szent György-hegyi megfigyeléseiről. Ezekből az adatokból a neves földrajztudós a következőket írta kéziratában: „A Szent György hegye nevét a mesebéli sárkányölő vitéztől vette, és a köznép – nem tudni, mely szerző kitalálása után – ma is úgy képzeli, hogy itt játszódott le az a bizonyos küzdelem. Szerintem ez a mese avval a barlanggal van összefüggésben, mely a hegy nyugat és észak közötti oldalán tátong elég széles nyílással, és lehúzódik számos kivájt üregen át, majd felfelé, majd ismét lefelé öblöződő sötét és ismeretlen mélységbe.”
 |
| Feltehetőleg ezen törmelék alatt lehet a barlang |
Az instabil alátámasztás és az erózió következtében a bazaltperemmel párhuzamosan repedések jönnek létre, amelyek mentén az elváló karéjok saját súlyuknál fogva időről időre leomlanak.
A folyamat nyomait több helyen is felfedezhetjük a hegyoldalban, de az elbeszélések alapján a jégbarlangnak is nevezett Sárkány-likat a Kaán Károly kulcsosház közelében kell keresnünk.
Ezt látszik alátámasztani az 1930-as évekből származó turistaszóbeszéd, miszerint a kulcsosháztól mintegy 50 méterre olyan hideg levegő áramlik ki a sziklák közül, hogy az a nyári melegben is italok hűtésére alkalmas. Az 1950-es években a sziklák rejtekében megbúvó egyik szűk és fagyos üreget már a turistakalauzokban és újságcikkekben is Jégbarlang néven emlegették.
 |
| A bazaltoszlopok folyamatosan távolodnak a hegyytől,bár ledőlésük évmilliókba telik! |
Ezt látszik alátámasztani az 1930-as évekből származó turistaszóbeszéd, miszerint a kulcsosháztól mintegy 50 méterre olyan hideg levegő áramlik ki a sziklák közül, hogy az a nyári melegben is italok hűtésére alkalmas. Az 1950-es években a sziklák rejtekében megbúvó egyik szűk és fagyos üreget már a turistakalauzokban és újságcikkekben is Jégbarlang néven emlegették.
A barlang tüzetesebb kutatására egészen 1986-ig kellett várni, ekkor vállalkozott a Vulkánszpeleológiai Kollektíva a rejtélyes üreg alapos vizsgálatára. Kitisztították és feltérképezték a feltételezett járat szűk bejáratát, amely az idő tájt mindössze 2,5 m mély volt.
Egészen 1996-ig folytattak klimatológiai méréseket itt , ahol a kifelé áramló levegő hőmérséklete a nyári időszakban is alig haladta meg a 0 °C-ot, továbbá az üreg falain több alkalommal jégkéreg volt látható. A vizsgálatok során azt is megfigyelték, hogy nyáron kifelé, télen pedig befelé húz a járat légáramlata, amiből arra lehetett következtetni, hogy a barlangnak van egy másik bejárata is valahol a beomlott sziklák mögött. A kis üreget a későbbiekben 7 m-esre bővítették, és füstbombákkal próbálták kideríteni, hogy vannak-e még máshol is bejáratai. A barlang mohón és nyomtalanul nyelte el a sok füstöt, ezért a kutatók egyre inkább arra gyanakodtak, hogy egy nagyobb kiterjedésű, Gyurkovits által leírt járatrendszerrel van dolguk.
 |
| Milyen titkokat rejt a hegy? |
Ez a barlangkutató csoport is füstöléses módszerrel próbált rálelni az esetleges további kijáratokra, de csak részben jártak sikerrel, ugyanis a füstöt csupán enyhén lehetett érzékelni a hegy túlsó, déli részén, a szivárgás helyét pedig nem lehetett pontosan beazonosítani. Mindettől függetlenül bizonyossá vált, hogy az egész hegyet átszelő, észak–déli irányú hasadékról van szó, amely legalább a füst számára áthatolható. Folytatódtak a klimatológiai és jegesedési mérések, de kéziszerszámokkal már szinte lehetetlen volt a meglévő járat további bővítése, ezáltal a „jégbarlang” teljes feltárása.
2000-óta a Szent György-hegyi Sárkány-barlangot csupán biológiai szempontból vizsgálták, rejtélyes járatrendszeréről még mindig csak feltételezések vannak.
Napjainkban sem végeznek itt feltárást, a hegy sziklás oldalában megbúvó bejáratánál mindössze egy tábla mesél a legendáról és a barlang kutatásának történetéről.
 |
| A barlang létezik! |
A Szent György-hegy múltját és jelenét egyszerre alakítják a pompás bazaltorgonái, a római kor óta itt termő kiváló borok, valamint a róla szóló legendák, amelyekben valós elemek is fellelhetők. Ilyen például a Szent György-hegyi kolostor – egyik szerzetese a jégbarlang legendájában is feltűnik –, amelyről a kutatóknak azóta már sikerült bebizonyítaniuk, hogy egykoron valóban itt állt a hegyen. Ugyanez igaz az elfeledett Sárkány-barlangra is. És ki tudja, lehet, hogy a bazaltsziklák mélyén valóban egy hatalmas barlangrendszer húzódik, amely csak a jövő felfedezőire vár.
Filmünk a Szent György-hegyi túránkról,benne a Jégbarlang feltételezett helyével
