Szent György-hegy meghódítása

Nem kellett most sokat várni a következő túrára.Egy hét telt el a "Marsi" túra óta és újra nekivágtunk a végtelennek!Valamivel korábban indultunk el mint egy héttel korábban.A Veszprémbe menő 5.40-kor induló busszal keltünk útra Zolikával.Ahogy egy héttel korábban most is leszálltunk Fehérváron és ugyanúgy betértünk a Lipót pékségbe egy kávéra és egy pizzaszeletre.Ám innen már nem ugyanaz volt a müsor mint egy hete!Elmentünk a vasútállomásra mert vonattal mentünk tovább.Székesfehérváron kb.25 perces séta a buszállomástól a vasútállomás.A vonatunk 7.51-kor indult el (pontos volt).Majd két és fél óra kellemes vonatozás várt ránk a Balaton mentén.Célunk Nemesgulács-Kisapáti vasútimegálló hely volt.Innen indult a már régóta halaszgatott túra a Szent György-hegyre.

Kezdés...

Negyed 11-re értünk oda.Az ország egyik legszebb táján találtuk magunkat a Tapolcai-medencében.Körülöleltek a Balaton-felvidék tanúhegyei.A kissé borús időben is fenséges látványt nyújtott a Gulács,a Tóti-hegy,a Badacsony,a Csobánc,Szigliget,a Haláp és célunk a Szent György-hegy.Földöntúli szépségű hely volt!El is indultunk a zöld jelzésen ami Kispaátiig maga az országút volt,szerencsére gyér forgalommal.Ezen a szakaszon tárultak elénk az előbb említett csodák.Kisapáti nem volt messze a vasúti megállótól.A faluba érve az egyik boltnál pedig tudtunk inni egy jó kávét mielőtt belecsaptunk a lecsóba!Az úton ide közben eszembe jutott az is,hogy mi a Szent György-hegyet már Gergővel is terveztük,ám ki tudja miért magasabb szellemi erők nem engedték,hogy valóra váljon...így reménykedtem benne,hogy Gergő lelke velem van,sajnos érezni nem éreztem.

A Szent György-hegy

Fél Kisapátin átkelve kezdett emelkedésbe az út.Itt persze már nem országút volt hanem normál turistaút.Közben találkoztunk a sárkánnyal amit kanalakból(!) raktak ki a helyiek roppant ötletes módon.Pár méter után egy letérésünk volt a Szent kereszt kápolnához,úgy döntöttük megnézzük.Szép volt,de bemenni nem lehetett.Innen már még egy fokkal jobb volt a kilátás a környék csodáira mint lenn az országútról.A kápolna megcsodálása után folytattuk az emelkedős zöldön.Itt ott kemény emelkedő volt,de összeségében nem volt vészes.Minél feljebb értünk a kopasz erdőn át fel-fel sejlettek a hegy legnagyobb csodái a bazaltorgonák,de még tekintélyes távolságban voltak.Nem soká elértük a Kaán Károly turistaházat.Mivel itt voltak padok és asztalok,úgy döntöttünk megkajálunk.

A Szentkereszt kápolna

A turistaház 

Megállva a reggelihez rádöbbentünk,hogy nagyon hideg van,vagyis hát kellemetlenül hideg.Fáztam is mint a vadászkutya.Közben figyelmesek lettünk egy fára a ház mellett.Rajta ott volt mind a négy fő turistajelzés!Bizony kevés hely van az országban ahol mind a négy fő turistaút összefut,ez egy ilyen hely volt.Ez pedig emelte a hely nagyszerűségét!További slusszpoénként fogtuk fel,hogy a mai rövidke túránkon mind a négy jelzést érintjük!Persze azért szemügyre vettük a házat is amely nagyon jól nézett ki.Körbe lehetett járni és a hátulja érdekesebb és szebb volt mint az eleje.Fenn pedig volt egy kis terasz,amelyre a hátsó tornácon lehetett feljutni.Onnan pedig újabb jó kilátásunk volt a már nem túl távoli bazaltorgonákra!Ez is egy csúcsszuper hely volt!Némi zavaró tényező volt a kellemetlen hideg.

Összefújta a szél a turistaútakat

A ház hátulról

Bár innen már közel voltak a bazaltorgonák,mi mégis más útvonalat választottunk a zölddel együtt haladó sárgán mentünk tovább a hegyen,majd arról lesz egy leágazás,pontosabban felágazás a piros jelzés ami felvisz a hegytetőre,onnan meg a kék3 és a kék jelzés visz majd el a bazaltorgonákhoz.Így azokat fentről közelitjük majd meg és visszatérünk ide a turistaházhoz.Magyaru egy kis körtúra lesz ez!Búcsút vettünk a háztól,miközben megnéztük a közeli pottyantóst.Nem kellett sokat menni máris ott volt a Jégbarlang.Vagyis ami megmaradt belőle.A Jégbarlang az itteni sárkány otthona volt,de azt betemette egy leomló bazaltorgona ami elvált a hegyről.Majd a közeljövőben kivesézzük a Jégbarlang sztoriját is itt a blogban!Egy lyuk azért maradt ott a kőtengerben és ha odaáll az ember azt tapasztalhatja,hogy ott bizony 10-15 fokkal hűvösebb van.Ez nyáron jöhet jól főleg...

A beomlott Jégbarlang

Zolika megmássza!

Elhagyva a barlangot az út szinten ment aztán...elkezdett ereszkedni!Ez sehogyan sem illett a képbe,hiszen nekünk fel kell menni majd a hegytetőre!Hát így durvább lesz ha most meg lefelé megyünk...Közben átértünk a hegy másik oldalára és kilátásilag feltűnt Tapolca a Haláppal,délre meg a Keszthelyi-hegység.Az út továbbra is lefelé ment,de a piros leágazás még nem akart feltűnni.Aztán nem sokára amikor már újra szinten ment a zöld/sárga út egyszercsak ott volt végre a piros!Mellette ott volt egy tábla,hogy borászat 150 méter és forralt bor kapható és,hogy nyitva tartanak!Zolika javaslatára nem hagytuk ki,ám odaérve nem találtunk ott senkit és az ajtó is zárva volt..Így visszamentünk a piroshoz és megkezdtük az emelkedést a hegytetőre!
Felérve ment ugyan a piros nyugat felé a bazaltorgonákhoz,mi viszont kelet felé fordultunk a kék3 jelzésen mentünk a hegy legmagasabb pontjához.Az emelkedő enyhén fingatós volt amúgy,de nem vészesen.Nem soká elértük a hegy másik végét,ez volt a Szent György-hegy legmagasabb része a maga 415 méter magasságával.Itt egy tisztás volt,padok,asztalok és kilátás ami a borúlt hideg időben is lenyügöző volt!

A Szent György-hegy tetején

Öröm,hogy ide is eljutottam végre!

A hideg borús időben,élénk szélben is élvezhető volt az amit innen láttunk.Látható volt a Keszthelyi-öböl a Balatonban,a Szigligeti hegyek a várral.A Badacsony,a Gulács,az Ámbrahám-hegy,amarra meg a Csobánc és a távolban a Balaton-felvidék hegyei,a Fekete-hegy a Kab-hegy halványan a Hegyestű.Szavak nincsenek erre a szépségre...alattunk meg a Tapolcai-medence terült el a falvaival.Jobb időben itt egy egész napot ellehetne tölteni.A kellemetlen hideg ellenére is félórát elgyönyörködtünk itt,majd mentünk tovább a kék3 jelzésen amely visszafele irányt vett itt a hegy északi oldalában haladt.Mivel ezt a részt annyira nem érte a nap az út hirtelen dagonyássá,sárossá vált.Mire elértük a kék jelzést a bakancsunkon két kiló sár gyűlt össze.

A kilátás egy szelete: Badacsony,Ábrahám-hegy,Gulács

Dagonyára vált az út...

A kéket elérve javultak az útviszonyok és nem soká elértük a bazaltorgonákat.Köztük kővek,lépcsők vezettek lefelé a hegyoldalon,ez volt a Kőkapu.15-30 méter magas bazaltorgonák álltak a hegyhez hozzásimulva vagy éppen elválva tőlük.Mintha pénzérmékből felállított oszlopok,pontosabban úgy néztek ki.Fenomenális látvány volt hiszen több méter hosszan húzodtak a hegyoldalon!Azt olvastuk ezek az oszlopok fokozatosan távolodnak a hegytől és egyszer majd eldőlnek.Ez az egyszer évmilliók múlva lesz persze.Ez történt azzal az oszloppal vagy oszlopokkal amelyek a sárkány barlangjára dőltek.Na itt is jó sok időt eltöltöttünk,hiszen nem akármilyen látvány volt ez.Sajnáltam,hogy Gergővel nem jutottam el ide...Varázslatos csoda volt ez itt!

Elérve a bazaltorgonákat

A csodák itt vannak körülöttünk!

A képek nem adják ez hűen vissza...

Kőkapu

A csodák után a kéken visszajutottunk a turistaházhoz.A kör teljessé vált,de a túrának még nem volt vége.Visszakellett menni a vonathoz.Úgy számoltam még elérhetjük a 3/4 4-es vonatot.A következő pedig csak két óra múlva jött.Nem volt kedvem két órát várakozni a hidegben így megszaporáztuk kissé a lépteinket.Itt már a zöldön mentünk lefelé,ott ahol feljöttünk Kisapátiból.Hamar leértünk átmentünk a falun és közben kisütött a nap...Hát megevett a penész...végig szar borús időnk volt odafenn a hegyen ami a képek minőségén is rontott,most meg kiderült...Áááá ezt nem hittem el és átkozodtam egy sort.Na,de sietni kellett vissza a vonathoz.Útközben újra feltüntek a reggeli hegyek amelyek a napfényben sokkal szebbek voltak most! A napsütést ellenére nem mondhatni,hogy melegebb lett...

Kisüt a nap visszafelé...szemben a Gulács és a Badacsony

Végül elértük a vonatot,10 percünk volt még mire jött.Kényelmesen utazva jutottunk vissza Székesfehérvárra ahol elkellett menni most a buszállomásra.Ott elértük a buszt,a hazaút is nyugis volt és este nyolcra haza is értünk!A szar közlekedés ellenére még egy kellemes túra is belefért és időben haza is értünk.A hideg miatt nem maradtunk most tovább,de az élmény igy is fenetikusnak bizonyult!Csodás volt a Szent György-hegy és istenem mióta elakartam már ide jönni,tán 10 éve is már...sokára jött össze,de összejött végre.
Most 10 kilométert mentünk az év második túráján.Így ez összesítésben 22 kilométer ami így 11km/túra átlagot jelent.Tipikus példája vagyunk annak,hogy egy túra nem attól jó,hogy minél többet mész.Inkább attól,hogy minél többet látsz! Klassz volt!

Megmenekült a kisértetház!

Két és fél évvel ezelőtt írtam a Dornyay turistaházról amelyről számos mendemonda,legenda kering.A történet érdekelte az olvasóim,hiszen jó néhány héten keresztül az egyik legnépszerűbb bejegyzés volt a blogomban.Ám nem is igazán a kisértet história volt a lényeg,hanem a ház egyre romló mondhatni már-már kétségbeejtő állapota.

A házé ahol megfordultam én is egyszer-kétszer és amelyet hasonlóan a mecseki bányánál lévő házhoz kinéztünk magunknak,hogy majd szállodát csinálunk belőle.Persze ez csak amolyan következő életre szóló terv volt,de mindenesetre a ház romosan is elnyerte tetszésemet.Ám úgy tűnt ütött a 24.óra,ha nem történik valami összedől...

Itt van amúgy a másfél évvel ezelőtti bejegyzés.

Kritikus volt a helyzet.

Aztán valakik megelőztek...hiába álmodoztunk mi,hogy majd megvesszük,felújítjuk és szállodát nyitunk...Na ,de szerencsére valakik úgy gondolták meglehet menteni a romos és kritikus állapotban lévő építményt.Nem igazán tudok sokat az esetről,csak látom mivel benne vagyok egy olyan csoportban amely ezzel a tájegységgel foglalkozik és ott látom az eseményeket.Amit tudok,hogy a salgótarjáni önkormányzatnál gondolták úgy,hogy fekarolják végre az ügyet.A házon első lépésként egy állagmegóvást biztosító felújítást végeztek.

Folynak a munkálatok

Az elsődleges munkálatok tehát arról szólnak,hogy rendben legyen a ház és a környéke,majd a későbbiekben egy teljes felújítást végeznek rajta és elfoglalhatja majd régi funkcióját: vendéglátó és szálláshelyként üzemelhet majd.Úgy gondolom ez mindenképp örvendetes sztori és szívből örülök neki,hogy ez a kincset érő épület megmenkült!

Azért így már jobban fest...(fotó:Csánk László)

A ház amúgy igen jó helyen van,a Salgó hegy északi lábánál maga a Salgó vár alatt.Remek túrák tehetők akár ide fel a várhoz,de a másik vár a Somoskői is elérhető távolságban van,egy könnyű túrával elérhető az is.Sőt a környék további érdekességei is,pl.maga a Karancs csúcs is egy kedvező célpont lehet.Így aztán igazi főhadiszállása lehet majd a turistaház az ezen a környéken túrázó kirándulóknak a jövőben.

Így már üde látvány (fotó:Csánk László)

Mint említettem,volt egy olyan rejtett álmunk a haverommal,hogy szállodát nyitunk itt.Mi úgy csináltuk volna,hogy ezeket a kisértet legendákat életben tartottuk volna.Népszerűsitettük volna a közösségi oldalakon,esetleg tovább szöve azokat,akár videókat készítettünk volna,stb... A legenda köré épitettük volna a szálloda hírnevét,hiszen a rejtélyes dolgok sok embert bevonzhatnak ide,akik ugye fizető vendégek...

Szinte jólesik ránézni (fotó:Csánk László)

Közel a Salgó vár (fotó:Csánk László)

Amúgy Gergővel és volt exemmel Julcsival is érintettük ezt a helyet,volt,hogy ide álltunk be az eső elöl védekezve.Így hát kellemes emlékek fűznek ide,éppen ezért (is) örülök,hogy a ház mostmár rendben van és megmenekült.Jó lenne valami hasonlóról írni szeretett kunyhóm a Nyárádi kunyhó esetében is...

A kisértetház

Egy régi, elhagyatott háznál nincs szomorúbb látvány. 
Mintha mindig csak a múlton merengene, és gyászolná a soha vissza nem térő napokat...
Üresen kong, és senki nem jár benne, csak a szél.Talán holdsütötte éjszakákon mind visszajárnak... a múltbeli kisgyermekek, a rózsák és a dalok lelkei... és egy pillanatra az öreg ház is újra fiatalnak és boldognak álmodhatja magát...

A Dornyay turistaház a Salgó északi lábánál

Megfordultam itt párszor 2009 és 2012 között,már akkor is így nézett ki mint a fenti képen.A Salgó alatt járunk,Eresztvénytől pár száz méterre délre.Az egykori turistaház üresen áll.Csak az erre tévedő túrázók fordulnak meg erre,azok közül sem megy be mindenki.Mi bementünk.Egyrészt azért mert itt kapott el egy eső az egyik túránkon és a házba tudtunk menedékre lelni.Belülröl valóban olyan volt mint egy szellemház.Bár én nem erre csodálkoztam rá,hanem az állapotára,hogyan hagyhatták ezt a komoly értéket így lepusztulni?Azt rebesgetik kisértet járta hely.Lehet,de valahogy nem volt bennem ilyen fokú félelem amikor bent jártam.

Bemernél jönni?

Pedig ez a ház..1935. október 20-án avatták fel a Salgó-Menedékházat.

1965-ben a kiváló honismerő tudós Dr.Darnay-Dornyai Béla nevét vette fel.A Salgó Menedékházban összesen 50 db jól felszerelt ágy várta a turistákat.Magyaros bútorzata és népies kézimunkái,domborművei,képei stb. pedig szinte páratlanná tették az egész országban.Tulajdonosa némi állagmegóvásról gondoskodozz,de valószinüleg nem tudott forrást szerezni a felújítására.Régen ez egy jól münködő panzió és étterem volt.A második világháború ideje alatt természetesen szállásoltak el itt menekülteket és katonákat.Talán kórházként is münködhetett a háború idején ahol szállást és gyógyítást kaptak a sérült katonák.Alighanem haltak is itt meg közülük...

A ház történetének legszebb napjain

Persze legendák sora járja a környéken...Lehet valóban kisértetházról van szó?

Néha ugyanis lánccsörgést lehet hallani a házból...

Fiatalok mentek erre autóval.Az egyiküket hívta a természet...kiszállt az autóból és a bokrok közé ment elvégezni a dolgát.A barátai gondolták jól megviccelik.Mennek egy kört majd visszajönnek érte.Tíz perc múlva jöttek vissza barátjukért aki falfehér arccal szállt vissza a kocsiba.Elmondta,hogy egy vörös szempár figyelt rá a házból és folyamatosan követte őt akármerre mozgott...

Egy másik legenda szerint egy motoros járt arra...Megállt pihenni.Észrevette,hogy a motor hátulja megnehezedik,tehát súly került rá.Belenézett a visszapillantó tükörbe és egy férfit látott.Éppen hátranézett és közben mondta,hogy szálljon már le a motorjáról,de mire hátranézett a férfi eltűnt.Sehol sem látta maga körül...

Valóságosak lehetnek a legendák?

Ezeken kivül is járja még pár legenda a környéken.Mondom én amikor itt jártam semmi ilyesminek nem tapasztaltam a nyomát.Simán mindenféle félelem nélkül mentem be a házba,persze akkor én még nem hallottam ezekről a legendákról.Tény,hogy nem egy vendégmarasztaló helynek tűnt és lehet,hogy belehetett ide képzelni szellemeket és kisérteteket.Ma már ezekről tudva,lehet elgondolkodnék rajta,hogy bemenjek-e...

Te kedves olvasó,aki betévedtél a blogomba.Bemernél menni?

Ha igen,egyszer írhatsz nekem és összehozhatunk ide egy közös bemenetelt...

Sötétben még rejtélyesebb

A házban található egykori étterem és panzió még a 80-as években is münködött.Késöbb a turisták számának jelentös csökkenése miatt zárt be.Olvastam olyasmiket is,hogy kiírtak rá egy pályázatot,felújítás és üzemeltetés érdekében,ám ez egy éve volt.Azóta se változott semmi,max a ház állaga romlott egyre csak tovább...

Mit is lehetne ide legjobban elképzelni?Elsösorban persze egy turistaszállót.Étteremmel,vagy legalább egy presszóval.

Vagy akár egy kórházat.A környék a levegő még mindig kifogástalan erre...

Lehetne valami szabadidő központ,múzeum féle kiállításokkal.

Persze volna-e látogatója?

Én legjobban ragaszkodnék a legendákhoz és valami szellemház vagy kisértetház néven valami fantasyt képzelnék itt el.Egy hátborzongató múzeumot,ami félelmet keltene a kirándulók körében,de egyben pont ez a félelem hozná ide a turistákat.A rejtélyek a legendák...mindenképp erre alapoznék.

Egyre romló állapotok

Nem tudni tehát jelenleg mi lesz a ház sorsa.Bármi is,csak egyvalami ne legyen - ne várják meg míg összedöl...azthiszem 24.-ik órában vagyunk.Mindenképpen tenni kéne valamit a ház megmentése érdekében!

Nem tudom mikor járok még erre.Járok-e valaha is.Kérdéses.

De ha ilyen marad,akkor is legendák és rejtélyek ide vagy oda,mindenképpen be fogok menni a házba!