Mondhatni pocsék évünk van az idén,ehhez képest a szeptember kitűnően alakult,sőt ebben az évben ez volt az első olyan hónap amely méltó korábbi önmagunkhoz.Na jó talán még a március volt ilyen.Szeptember utolsó napján is útra tudtunk kelni,ez ebben a hónapban már a harmadik túránk volt,ez pedig a régi szép időket idézte.Most viszont nem mentünk messze.Tíz évvel ezelőtt volt egy Regős Bendegúz túránk Gergővel (ime itt ),most szegről-végről ezt szándékoztuk megismételni.Noha akkor biciklivel,most pedig gyalog voltunk,de az útvonal fő vonalvezetése végül is megegyezett.Szóval Dunaújvárosból indulva a Pentele-hídon és Dunavecsén át kitúráztunk Csabonyba az Indul a bakterház c.film forgatási helyszínére,majd onnan tovább egészen Szalkszentmártonig.Nem kevesebb mint 25 kilométer várt tehát ránk!Ez pedig így már az utóbbi évek leghosszabb túráját hozta.
A dunaújvárosi kilátó
A túrát elsősorban Regős Bendegúz azaz Olvasztó Imre emlékének ajánlottuk,mégpedig azért mert most tíz éve,hogy elhunyt a film főszereplője,na és persze újra szó szerint Gergő nyomában járhattunk.A túrát a dunaújvárosi kilátótól indítottuk.Nem volt túl korán,talán kilenc óra.Egy darabig a helyi Felső Dunaparton haladtunk,követtük a piros jelzést ami innen egészen levezetett a Pentele-hídig.Most is Zolikával voltam természetesen.Pár méter után rögtön belebotlottunk egy régi haverunkba,akivel vagy fél órát elbeszélgettünk,így attól féltem ez majd a túrából vesz el időt,már úgy értve,hogy hazafelé majd buszhoz leszünk kötve.Úgy terveztem Szalkszentmártonban egy öt óra után induló busszal jövünk majd haza.utána csak késő este tudnánk.Így azt mindenképp elakartam érni és nem segített rajta ez az elbeszélgetett félóra.Mindegy megvolt és mentünk tovább.
Még Dunaújvárosban a felső parton
A jelzés itt aztán levezetett az Alsó-Dunapartra.Lementünk a lépcsőn és követtük a jelzést.Nem szándékoztunk most letérni róla,a 10 km-re lévő hídig ezen szándékoztunk menni.Az út pedig keresztül ment a fenségesen szép dunaparti domboldalon.Csodás színek voltak mindenfelé.Szeptember utolsó napja volt az ősz még ugyan nem érkezett meg.A nyár nem akart távozni úgy tűnt.Leérve az alsú útra érdekes grafiti falak szolgáltak látnivalóul.Majd haladt a piros jól ismert részeken,olyanokon amelyeken már vagy tucatszor túráztunk Zolival is,Gergővel is.Arébb a szivattyúházakat elhagyva értünk ki igazán a természetbe ahol már a betonút is véget ért.Itt aztán több kellemetlen meglepetés is fogadott...
A festői újvárosi dunapart egy része
Ötletes grafitik
Az út a Duna mellé ért.Balra a Duna jobbra a kis tavak voltak.Időtlen idők óta túrázunk már erre.Álltalában ez a rész jól járható.De most nem.Nagyon benőtte a növényzet az utat,fák voltak kidőlve,ágak leszakadva.Na és ha ez még mind nem volt elég,hát egy jelentős szúnyog invázió is keserítette dolgunkat.A következő két kilométer sajnos így telt.A tavak sem voltak olyan szépek mint szoktak,így a korábban kellemes szakaszról most alig vártuk,hogy kiérjünk.A tavak után kezdte meg emelkedését az út a már jól ismert hűtővíz csatornához.Megállni sehol nem lehetett mert elleptek a szúnyogok.Nem is készült most ezen a szakaszon sok kép.Újra megkellett állapítanom,hogy ha erre jövünk túrázni akkor azt tegyük november és március között....
A kettes tó,most nem oly szép...
A csatornánál már sokadszorra
A csatornánál sem volt jobb a helyzet.Helyenként járhatatlan út és szúnyog invázió...jó pár méteren át még.Aztán végre lassan javult a helyzet.Még mindig a piros jelzést követve kiértünk a vasmű meddőhányói alá,ahol már járható volt az út és a feltámadó kellemes szélnek hála a szúnyogok is kezdtek elkerülni.Egy darabig újra élvezhető volt a túra,de nem sokáig.Jó négyszáz méter múlva újra járhatatlan utak köszöntek szembe,de legalább a szúnyogok már elkerültek.Ezt az utat néhány éve újították fel és korábbi túráink tapasztalata alapján úgy gondoltam remek munkát végeztek.Most azonban...újra voltak járhatatlan részek.Remélem az illetékesek rövidesen megoldják majd az itteni problémákat mert amúgy jó kis túrázós szakasz ez a város és a híd közötti rész.
Járható és járhatatlan részek váltották egymást
Szemben a dunavecsei templom,arrafelé folytattuk!
Végül is,ha nem is olyan egyszerűen,de elértünk a hídhoz.Ezzel még csak túránk felénél jártunk,vagy még a felénél sem.Kicsit visszább kellett menni,hogy feltudjunk menni a hídra.Most is a híd alatt pihentünk (ezen a túrán először) és megejtettük a reggelinket,vagyis inkább már az ebédünket.Ezután mentünk fel a hídra és most az északi oldalán ballagtunk át az Alföldre..A hídon félpályás útlezárás volt amúgy az északi oldal két sávját újították éppen fel.A hídról mivel magasan megy,jó kilátások vannak,így átmenve több helyen is megálltunk a kilátást csodálni.Fő látvány persze maga a Duna volt-Végül átértünk és leerszkedtünk a Dunavecsére bevezető töltésre.
A híd alatt
A hídon át
Dunavecsén bementünk a központba.Innen már nem voltak jelzések.Úgy terveztük keresünk egy helyet és iszunk legalább egy kávét.Ám Dunavecsén nem volt semmi...se egy kocsma,se semmi.Egy helybéli igazitott útba,hogy egy nyitva tartó bolt van a közelben.Ott vettünk két sört végül,amit az egyik padnál benyakaltunk.Sajnos nem volt valami hideg,pedig a hűtőből vettük ki.A kisváros így most csalódást okozott.Az a cukrázda is ahol két éve ittunk,már rég bezárt.Hát ahhoz képest,hogy a város a Petőfi nimbusz egyik fellegvára és a közelben forgatták az egyik leghíresebb magyar filmet,adhatna egy kicsit többet is a turizmusra,plussz a híd is itt van,a dunaújvárosi oldalon jókat lehet túrázni is.Úgy látszik senki sem ismeri fel itt ezeket a lehetőségeket.Mindegy a sör után mentünk tovább.
A dunavecsei városháza
A helyi vasútállomásra mentünk ki,ugyanis a vasútat követve szándékoztunk továbbmenni Csabonyba.Ezen a vonalon már 16 éve megszünt a közlekedés... de ennek mentén volt a forgatási helyszín,Dunavecsétől jó másfél-két kilométerre észak-keletre.A vasúton menve persze nehezen volt járható az út,főleg pláne elég gazos is volt.Szerencsére egy kilométer után jobbról mellénk szegődött egy földút.Erre letérve már jó volt a járás.Közeledtünk Csabonyhoz és ezeken a métereken valahol volt a híres jelenet a filmből.Az amikor Sanyi a ló megdöglött.Pár méter után meg már ott voltunk az egykori forgatási helyszínen!
Szó szerint a sínen mentünk tovább
Csabony,de sehol semmi...
Ott a banyáék háza
Aki nem tudja az a látképről meg nem tudta volna mondani,hogy itt forgatták az Indul a bakterház nagy részét.Itt volt régen Csabony vasúti megállóhely.Na ebből a sínen kivül nem maradt semmi.Az egykori állomásépület és a bakterház már nem volt sehol.Az egyedüli ami az egykori forgatásról árulkodott a síntől jó 80 - 100 méterre lévő ház volt ahol a büdös banyáék laktak a filmben,ahol Bendegúz szolgált.Nem mentünk egyből oda,még itt a sín körül nézelödtünk.Különösebb látnivaló persze nem akadt,de a tudat,hogy itt forgatták az egyik leghíresebb magyar filmet,izgalmassá tette a helyszínt.Végül aztán oda mentünk a házhoz.
A híres ház végnapjai
Jó magunk a házzal
Írtam,hogy tíz éve voltam itt Gergővel.Akkor a ház még úgy ahogy állt.Most viszont az összedőlés küszöbén volt.Valószínű,ha egy év múlva jöttünk volna ide már csak a romokat láttuk volna.A házról sem lehetett amúgy megmondani,hogy ez volt az a ház.De ez volt.Ebben a házban énekelte Haummann Péter a Szereti a tikameggyet c. dalt!Hát a közeli két település Dunavecse és Szalkszentmárton helyrehozhatta volna már a házat és ha ügyesek felépítettek volna köré egy mitoszt ami valamennyire vonzotta volna a tuirstákat,mégis csak az egyik legjobb magyar filmet csinálták itt..De mivel mindenki szart bele a házikó bizony a végét járta így...Mi még körbejártuk a házat bíztató jeleket nem láttunk.Ami még érdekes volt,hogy szemben feltűnt maga Dunaújváros.Nagyon közel voltunk hozzá,légvonalban tán öt kilométerre.
Dunaújváros közelebb mint gondolnánk!
Végül búcsút vettünk a helyszíntől.Hát nem tudom,hogy jövünk-e még erre valaha is...A sín melletti út kiváló volt.Azon agyaltunk idefele jövet,hogy elérhetjük-e még Szalkszentmártonban a buszt,vagy forduljunk vissza és menjünk Dunavecsére,ahol jobban kapunk járatot hazafelé.Végül úgy ítéltük meg még eltudjuk érni Szalkon a buszt.Arra vettünk tehát az irányt.Öt kilométerre volt innen a falu.A jó uton jó tempot tudtunk diktálni.Így a simán odaértünk úgy,hogy még egy óránk volt a buszig!Ráadásul Szalkszentmártonban kocsmát is találtunk ahova betértünk és kávét is tudtunk inni végre.Délután négy óra volt már.Az ivászat után még kicsit körülnéztünk Szalk központjában,aztán mentünk a buszhoz.
Szalkszentmárton központja
Olyan buszt fogtunk ki amelyről Dunavecsén át kellett szállni,de végül rendben hazaértünk már fél hétre!Nem ez volt a legjobb túránk,de azért elvoltunk.A túra elején a részben járhatatlan utak és a szúnyog invázió nehezitette dolgunkat,de ezt is megoldottuk!
Ez volt az év tizennyolcadik túrája.Most mentünk 25 kilométert amellyel ez a túra kivivta magának az év eddigi leghosszabb túrája címet.Így összesen tartunk 258,1 kilométernél,ez növelte az átlagunkat is amely így 14,33 km/túrát jelent.Jó buli volt,Gergő nyomában voltunk szinte minden méteren a túrát pedig ezúttal Bendegúz emlékének ajánlottuk!
A filmmel kicsit viszont megjártam.Az hagyján,hogy 14 órát dolgoztam vele,de szerzői jogsértések miatt a you tube letiltota.Bevágtam ugyanis jeleneteket a filmből amit nem kellett volna...Csak úgy engedték közzétenni,hogy megvágták ezeket a jeleneteket.Így a felhasználói élmény kicsit itt-ott gáz lett...Ez meg engem idegesít.Megpróbálom újra megszerkezteni a filmet amig nem sikerül addig ez a verzió lesz itt:
Évekkel korábban egy dunavecsei kolleganőm jóvoltából tudtam meg,hogy a híres Indul a bakterház c.film java részét a Dunavecséhez közeli Csabonynál forgatták.Azt is sikerült megtudnom,hogy a bakterház jelenlegi korunkban és létezik és megvan.Hát ezt nem hagyhattuk ki...!Csabony Dunaújvároshoz is közel van,mondhatni a Duna túloldalán,igaz a város vonalától egy kicsit délebbre.Dunavecsét jól ismertük már,hisz számtalan túra vezetett már ide,innen már csak egy ugrás volt Csabony.Úgy döntöttünk Gergővel alkalom adtán eljövünk majd,méghozzá egy biciklitúra keretében.Aztán váratlan dolog történt.Regős Bendegúz a film főhöse elhunyt.Pontosabban annak alakítója Olvasztó Imre.2013 júliusában jártunk ekkor.A tervezett túráról nem mondtunk le,de különös apropót adott neki Bendegúz halála.Így néhány nappal a tragédia után elindultunk az immár emléktúrává avanzsált biciklitúrának.
Bendegúz örökre a szívünkbe maradt...
Ugyanarra mentünk legalábbis Dunavecséig mint néhány héttel korábban az Ösök napjára Révbérpusztára.Dunaújvárosból szinte végig jól kiépitett bicikliút vitt ki át az ipartelepeken is.Kiérve a városból egy enyhén beton,egyhén salakos,enyhén földút vitt tovább az M8-as autópályáig,ahol ismét egy jó minőségű bicikliút vitt rá a Pentele-hídra.Itt tekerni sem kellett,hisz maga az út enyhén leejtett Dunavecse irányába,így hamar átsuhantunk a hídon.A túloldalon már Dunavecsén a híd alatt tartottuk első pihenőnket.
Pihi a Pentele-híd alatt
Innen betekertünk a nagyon közeli Dunavecsére,megnéztünk pár nevezetességet a kedves kis alföldi városkában.Kicsit elmentünk a település olyan részeire is,ahova gyalogtúráink során nem jutottunk el,pl. a vasútállomásra ahol vonat már nem jár.Megnéztük a templomokat és az emlékműveket is.Mindig is szerettük ezt a kisvárost,mindig jó volt itt lenni.Ám aztán Csabony felé nem vezett út...nem volt más választásunk a vasúton tolva a bicikliket tudtunk egy jó darabig menni.Félni nem kellett,talán 20 éve is annak,hogy utoljára járt erre vonat...
A trianoni emlékműnél Dunavecsén
Csabony félúton van Dunavecse és Szalkszentmárton között,mindkettőtöl kb.5km-re.Igazából egy külterület ami közigazgatásilag Szalkszentmártonhoz tartozik.Még állandó lakosai is vannak,de ez kevesebb mint tíz fő.Mi meg csak toltuk a bringákat a síneken.Szerencsére nem kellett sokáig ezzel szenvednünk,mert a sín mellett egyszercsak feltűnt egy földút.Az a bizonyos földút amelyen kimúlt Sanyi a ló a film egyik legmulatságosabb jelenetében!Ezt sem hagyhattuk ki.Eljátszottuk a jelenetet Gergővel,a bicikli volt Sanyi a ló.Én voltam a patás,Gergő pedig Bendegúz.A jelenetet vette mobiltelefonnal Gergő.El orditotta magát mint a filmben Bendegúz: - "Ugorjon le rúla!"- erre én elterültem a biciklivel és elkezdtem sírdogálni,hogy: "Sanyiiii,Sanyikáám..." jót mulattunk a kisfiammal....A videó az évek során valahol elveszett.Abban bizom,hogy a facebookon megosztottam és elöbb-utóbb felhozza majd azt emlékként.Ha így lesz utólag beteszem ide.
Itt szaladgált Regős Bendegúz
Maga az út eléggé poros volt nehezen gyűrtük a bringákkal,aztán egyszer kereszteztük a Szalkszentmárton-Dunavecse vasútvonalat,amelyen korábban toltuk a kerékpárokat.Itt volt a sorompós jelenet a filmben,mikor a paraszt kiabált a bakternek miután elment a vonat,hogy: -"Nyissa má fő kend azt a sorompót!"- Úgy tudom azonban itt sohasem volt sorompó,ezt kizárólag csak a film kedvéért hozták akkor ide.Szóval átmentünk a sínen ahol egykor maga a csabonyi állomás is volt.A sín túloldalán pedig valóban ott volt maga a Bakterház!
Balra a pajta,jobbra a bakterház
Persze az isten sem mondta volna meg róla,hogy ez a bakterház.Hogy mi honnan tudtuk?Hát onnan,hogy a túrát megelőzöen,minden dokumentumot,képet begyüjtöttük róla.Nem akartunk zsákbamacskát árulni.A ház és mellette a pajta a síntől,hát mennyire is...emlékezetem szerint olyan hetven méterre lehetett.Itt már nem volt poros az út amely mellette vezetett el.Közelebb mentünk hát.Itt-ott fedeztünk csak fel ismerös jeleket,amely igazolta,hogy valóban ez a bakterház.Amúgy tényleg semmi nem utalt rá,hogy az lenne...de az volt!
A Bakterház 2013-ban
Közelebb menve láttuk,hogy az ajtó nyitva volt!Azon pedig egy függönyt lebegtetett a szél...Úgy gondoltam ezt lakják jelenleg is,valószinűleg valami hajléktalan verhetett itt tanyát.Az akkor tizenhárom éves gyerekkel nem kockáztattam meg,hogy bemegyünk megnézni..így mondhatni három lépés távolságból vettük szemügyre az épületet és környékét.Semmi nem utalt rá,hogy itt valaha filmet forgattak.Az udvart teljesen benőtte a növényzet,a ház pedig roskadozott.Körbejártuk megnéztük,így adóztunk Bendegúz emlékének.Bárki is lakott itt,nem mutatta meg magát,mi meg egy idő után jobbnak láttuk visszafordulni.Ugyanarra jöttünk haza amerre mentünk.Ez volt tehát a Regős Bendegúz emléktúránk 2013 nyarán,ha jól emlékszem egy héttel annak halála után...
Remek élmény volt ez is,amely örökre itt maradt a szívemben...
Biciklitúrára indultunk a Duna hozzánk képest túlpartjára Szalkszentmártonba.
Úgy készültünk menni ahogy szoktunk: végig a dunaújvárosi ipartelepen,majd át a Pentele-hídon,innen le Dunavecsére.Innen aztán Csabonyon át megyünk majd be Szalkszentmártonba,majd onnan ki a Dunához és ha ott megtaláljuk a töltést azon jövünk vissza a hídig.Ám ember tervez,isten végez... korábban már írtam,hogy bringatúráink nagy része balul sült el,nos ez egy ilyen túra volt.
A híd alatt,a híd alatt a Pentele-híd alatt...
A Pentele-hídig nem volt semmi problémánk,repültek a kerók.A városból az erdőket érintve jöttünk ki,majd az ipartelepen a bicikliúton,így e téren különösebb veszély nem leselkedett ránk.Sima utunk volt a hídig amelynek túloldalán tartottuk első pihenönket a híd alatt.Kajáltunk egyet és élveztük a híd alatti árnyékot,hisz kezdett igen meleg lenni.Ezután bementünk az utunkba eső Dunavecsére,részben a töltésen részben a város fő utcáján haladva.Itt megnéztük az érdekességeket,látnivalókat.
Meglepetésre elég sok látnivaló akadt a kisvárosban.
Dunavecsén a Trianon emlékműnél
Trianoni emlékműnél
Megnézve a város érdekességeit választhattunk a Szalkszentmártonba vezető utak közül,vagy megyünk a forgalmas 51-es főúton,vagy választjuk a biztonságos földútat ami az egykori Dunavecse-Szalkszentmárton vasútvonal mellett haladt.Ezzel csak az volt a baj,hogy lényegesen rosszabb minöségü volt mint a főút természetesen.De... itt volt a bakterház!Igen az a bizonyos bakterház az Indul a bakterházból.Ugyanis a film egyes jeleneteit itt forgatták.Ezt csak az itteniek elbeszéléséböl tudom,erre irányuló semmilyen leírást nem találtam soha sehol,igaz nem is nagyon kerestem.
A bakterházból ami megmaradt
Az állítólagos bakterház abszolúlt nem hasonlított a filmben látott bakterházra,de legyen: elhiszem néhány erre élő ismerösöm elbeszélését.Mondjuk a vasútvonal hasonlított arra ami a filmben volt,valóban itt szaladgálhatott egykor Regős Bendegúz... A földút nagyon száraz volt és kemény,de jól járható.Azért éreztem,hogy nem fog használni a bicikliknek.Reméltem azért nem ér baj minket,nem vagyok egy zseni bicikli szerelés terén.
Itt szaladgált Regős Bendegúz
Hamarosan elértük Szalkszentmártont az Alföldi falucskát,tetszetős utcáin tekertünk.Persze első utam itt a kocsmához vezetett.Meleg volt,úgy gondoltam egy sör nem fog megártani.Leparkoltuk,lezártuk a kerékpárokat a kocsma előtt és bementünk szomjunkat oltani.Gergő persze üditözött.Jó félórát pihenhettünk,aztán kiérve ért a kellemetlen meglepetés.Biciklim hátsó kereke lapos volt.Leengedték volna?Ugyan..voltak itt más bicajok is,miért pont az enyémet?Valószinü valami lassú defektet kaphattam...
Gergő arcán már a gondok Szalkszentmártonban
Nem igazán tudtam mi tévők legyünk,Dunaújváros innen 30km... én meg a biciklikhez nem igazán értek,meg szerszámom sincsen.Hát úgy döntöttünk elindulunk gyalog az 51-esen,útközben ha akad egy bezinkút ott majd probálunk segitséget kérni,legalábbis a felpumpálom a gumit azt hátha egy darabon eldöcögünk...azonban egész úton egy benzinkút sem akadt.
Azért egy fotót megeresztettük ha már itt jártunk
Hétköznap lévén az 51-es út elképesztően forgalmas volt és sehol egy járda,földút vagy ösvény az út mellett nem volt.Szemben a forgalommal az út szélén toltuk a kerékpárokat Dunavecse irányába.Félelmetes volt...és belegondolni is rossz volt milyen messze is van még Dunaújváros...Aztán úgy gondoltam,megeresztek egy telefont próbálok segitséget kérni.Ez sikerült is,így azzal a tudattal toltuk tovább a bicikliket,hogy hamarosan ide ér a segítség.
Forgalmas volt az 51-es (a kép illusztráció)
Dunavecséig mindenestre eljutottunk,ez sem volt így közel.Dunavecsén aztán megérkezett a segitség.A rossz kerékpárt az autóba raktuk,Gergő pedig beült és elvitték haza.Én meg a jó biciklivel hazatekertem.Hát így esett meg az egyik balul elsült túránk.Biciklitúrákkal nem voltunk valami szerencsések,idővel végleg fel is hagytunk velük és csak a gyalogtúrákra álltunk rá.Ez persze nem zárja ki egy esetleges jövőbeli biciklitúra lehetőségét.
Túránk útvonala,szagatottal az a rész ahol már toltuk
