Hát úgy áll a dolog,hogy egészségi állapotom nem teszi lehetővé most a további túrázásokat.Olyan fokon elment rossz irányba a dolog,hogy úgy döntöttem holnap meglátogatom az orvost,mert ez így már nem mehet tovább. Ez nem jelenti azt,hogy holnaputánra már jól is leszek.Az is lehet már sohasem leszek jól,de reménykedem benne,hogy a jövő hétvégi balatonlellei meccstúrára legalább már el tudok menni.Ez van mos,így túrabeszámoló egyelőre nem várható.A túraterveket még nem veszem le,bízom benne,hogy nem is kell majd.De a jelenlegi állapot nem jó.
Elmúlt hétvégi túránk érintette a nevezetes sziklát,amelynek létezéséről korábban nem tudtam.Pedig anno...ha pár évvel korábban felfedezem,egész biztosan eljöttünk volna ide Gergővel is... Hiszen már a neve sem mindennapi.Vajon mitől doktor egy szikla?Gyógyít tán,vagy valami másról van szó? Ugye sokszor írtam már,hogy előzetes túraterveinknek betesz a koronavírus és az ez hozta korlátozások,így az eredeti tervekhez képest új túrákat kellett keresni,elsősorban olyanokat ahová vonattal eltudunk menni és arról vonattal haza is tudunk jönni.Ezen keresgélés közben akadtam rá a Doktor-sziklára.Ilyen nevezetű helynek pedig utána néz az ember fia mit is takar...
A Doktor-szikla lentről
Nos a megoldást ezúttal nem a szikla varázs vagy gyógyító erejében kell keresni.Hanem annak legendája vezet a megoldáshoz,hogy miről is kapta a nevét a hely.Bár a Bakony peremvidékén találjuk meg ezt a neves helyet,hegyet.
A hegytől mindenesetre messze van.A leírások csupán 163 méter magasságúnak írják le,én ott ezt ennél azért magasabbnak éreztem.Legalább kétszáz méteresnek,de higyjünk a leírásoknak.A lényeg nem ez.A hely ugyanis különös legendát rejt magában...
A szikla fent
A nevét onnan kapta, hogy állítólag a világháború ideje alatt egy orvos a mélybe vetette magát a szikláról. Bár nem foglalták bele a hely nevébe, a történet szerint a kutyája is utánaugrott. A szóbeszéd úgy tartja, az öngyilkosság oka az lehetett, hogy a férfi nem akart megszálló németeket gyógyítani. Mindenesetre az orvos egészen romantikus helyszínt választott a végzetes tetthez, bár ő még nem láthatta például a nyugati irányban fekvő vizes területet, amely 2010 környékén alakult ki, és azóta a vízimadarak (kócsagok, récék) is belakták.
Más leírások szerint a kutya nem ugrott az orvos után,sőt nem is volt ott kutya.
A szikláról amúgy pazar kilátás nyillik a Bakony vonulatára a Futóné csúcsaira és a Baglyas-hegyre is.Látni a Péti nitrogénműveket,Öskűt.Éles szemmel észrevenni Várpalotát is.
A kilátás egy szelete a Doktor szikláról
A hely fiilingje,aurája,életérzése elnyerte tetszésemet.Őszintén sajnálom,hogy Gergővel nem jutottunk el ide,bár valahol mélyen most is azt érzem,hogy ő vezetett,irányított ide,hogy lássam ezt a csodát is.Nem tudom,hogy alakul a jövő,de szívem szerint szívesen visszatérnék még ide egyszer...
A mi videónkon kivül csupán ezt a pár másodperces videót találtam róla a videómegosztón.Ez is inkább a kilátásra fókuszál:
Váratlan rosszullétem miatt elkell halasztanunk a Sándor emléktúrát.
Az éjszaka közepén erős mellkasi fájdalmakat éreztem,már - már azthittem,hogy eljött értem maga a kaszás.Ám úgy tünik nem infarktusom van,hanem alighanem megfázás okozhatta a fájdalmakat amik jelenleg is tartanak.Úgy döntöttünk a holnapra betervezett túrát egyenlöre holnaputánra halasztjuk.Amennyiben holnap sem áll be javulás az állapotomban,akkor a túrát egyenlöre sajnos töröljük én pedig meglátogatom az orvosomat.
Inkább az Iharos-kútat szeretném látni mint az orvosomat
A közelmúltban újra eljutottam egyik kedvenc helyemre Somoskőre.Az erről készült bejegyzésem ezen a helyen olvasható.Jártam már itt többször az elmúlt évtizedben és a sok élmény mellett ami itt ért,mindig figyelmes lettem egy táblára amely ott áll a Somoskői vár alatt a Petőfi ligetben és a hazatérés napjáról emlékezik meg.Mindig is jobban utána akartam nézni a történetnek,de valahogy mindig elmaradt.Most erőt vettem magamon és utána néztem a dolgoknak.Megérte.A végére mire összeszedtem minden infot,már nem tudtam könnyek nélkül végignézni a Somoskőújfalu hazatérése videót,amely a bejegyzésem alján látható...
A felemelő eseményre emlékeztető tábla Somoskőn
Nehéz elindulni vele,hogy hol is kezdödjön ez a lebilincselő történet.Főhösünk Dr.Krepuska Géza 1861 szeptember 5-én született.E blog kevés hozzá,hogy ennek a fantasztikus embernek a teljes életművét leírjam.Próbálom a lényeget kiemelni: 1888-ban végezte el az egyetem orvosi karát.A fülgyógyászatra specializálta magát, 1898-ban a magántanári képesítést is megszerezte.Szakmai munkáját elismerve ún. „fő” tanszékké (belgyógyászat, sebészet rangjára) léptették elő a fülészetet, őt nevezve ki Magyarország első fülészeti tanszékvezető egyetemi tanárává. (Egyben ő volt az utolsó fülész klinikavezető is, mert őt már orr-, fül-, gégész tanszékvezetők követték.).A magyar Otológiai Szakosztálynak alapító tagja, majd évtizedekig elnöke, később örökös, tiszteletbeli elnöke volt.Előadásai, több mint 100 dolgozata nagyon nagy mértékben visszaszorították a füleredetű halálozást és a süketséget.Több fülbetegséget ő írt le a világon először,több mint 100.000 beteget gyógyított, 6000 agyműtétet hajtott végre.1932-ben munkásságát a legnagyobb magyar orvosi kitüntetéssel – a magyar orvosi „Nobel Díjnak” emlegetett –Balassa emlékéremmel jutalmazták.Nyugdíjazásakor pedig Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az államfői elismerés kifejezése-ként aSignum Laudis érdemrenddel tüntette ki.Az 1936-ban írtFülgyógyászat című tankönyve ma is keresett.
Mindez csak töredéke életének,hiszen sok más területen is maradandót alkotott!
A hösök köztünk éltek...Dr.Krepuska Géza
Az ő nevéhez füzödik pl. a Cabernet bor magyarországi elterjedése.
Pestszentimrén felépítette Magyarország első beton épületét,ez a Krepuska kastény,ipartörténeti emlék.Kiválóan hegedült és brácsázott.Kilenc (!) gyermeket nevelt.
Rengeteg minden fűzödik még hozzá,ám élete fő műve mégis az lehetett,hogy két magyar falut Somoskőt és Somoskőújfalut "hazahozta".Erről az egészen elképesztő és szívetmelengető történetről szól a mai bejegyzésem amely ezúttal nem (csak) orvosi munkásságáról,polihisztori tevékenységéről ír,hanem emberi nagyságáról mely előtt fejet hajthat a ma embere,s példaképe lehet a ma ifjúságának...
Emlékműve Somoskőn a vár alatt
Az 1920-as trianoni békediktátum a Karancs-Medves-vidéken, Salgótarjántól északra, Somoskő és Somoskőújfalutól délre húzta meg Magyarország új határát. Tehát a döntés értelmében Somoskő és Somoskőújfalu is Csehszlovákiához került, a környék számos, jelentős szén- és bazaltbányájával együtt. Egy különleges, egészen egyedülálló eset folytán azonban e két falu sorsa ezután kivételesen szerencsés módon alakult.
Dr. Krepuska Géza, a polihisztor fülészorvos, akkoriban egyedülálló műtéti technikájával nem csupán számos betege hallását mentette meg, de a sokat átkozott trianoni határokon is igazított egyet.
A várat nem sikerült megmenteni...de így is nagy szó,hogy az a határ nem
kilométerekkel délebbre került....
Történt ugyanis a következő évben, hogy a budapesti antantbizottság egyik angol tagját, amikor (valami életveszélyes fül- vagy gégeproblémával) megbetegedett, a legjobb pesti szakemberhez, dr. Krepuska Gézához, a Rókus kórház fül-orr-gégész professzorához ajánlották be. Krepuska Géza pedig nem csak hogy Nógrád vármegyében töltötte gyermekkorát, de történetesen éppen azon fővárosi befektetők közé tartozott, akiknek birtoka volt (egy kis bányával együtt) Somoskő-Somoskőújfalu környékén, ahol szerény, virágzó gazdaságot létesített, valamint ahol ásvány- és kőzetgyűjtői szenvedélyének is hódolhatott. Ezért Krepuskát érthető módon nagyon megviselte, mikor a tragikus trianoni döntés következtében még személyes sérelem is érte, hiszen ezáltal „külföldre” került kedves somoskőújfalui birtoka és kedves ismerősei is…
Igazi hösök...
Visszatérve az antantbizottság tagjára: a beteg eljutott Krepuskához, aki sikeresen meggyógyította az angol tisztet; közben pedig elpanaszolta neki is somoskőújfalui birtoka elvesztésének sajnálatos történetét, és rábeszélte páciensét, hogy jöjjön el vele a korábbi birtokra. Az angol tiszt elfogadta a meghívást és egy antantbizottsággal együtt Somoskőújfalura látogatott, ahol Krepuska, valamint a Rimamurányi Vasmű igazgatója (Lipthay B. Jenő) és egy jogi szakértő (dr. Auer Pál) kísérték őket körbe a faluban. Ők javasolták a bizottság tagjainak azt is, hogy próbáljanak meg bárkivel is szóba elegyedni az utcán szlovákul. Meg is próbálták, és bizony nem jártak sikerrel, mivel a lakosok közül senki nem tudott szlovákul. Az antant-bizottság tagjai ekkor döbbentek rá, hogy az elcsatolt település, melyen járnak, egy színtiszta magyar falu!
Szintiszta magyar falu...
A látottak, no meg a korábbi kezelésért érzett hála, meggyőzték az antant tisztet és társait, hogy az előbb említett személyek bevonásával tárgyalásokat kezdeményezzenek az elcsatolt Somoskő és Somoskőújfalu helyzetének felülvizsgálatára. Amilyen felelőtlenül, indokolatlan és meggondolatlan hirtelenséggel csatolták el hazánk nagy részét, nos, azzal szemben e pici területdarabka kérdésének tisztázása viszont annál tovább tartott. A szakértői vizsgálatok, tárgyalások és jogi procedúrák évekig elhúzódtak, de ami a lényeg: 1923-ban megszületett a sokak által elképzelhetetlennek gondolt döntés, miszerint Somoskőt és Somoskőújfalut, valamint a környékbéli bányákat, 1924. február 15-i hatállyal, visszacsatolták Magyarországhoz!
A hazatérés emlékműve Somoskőújfaluban
Somoskő és Somoskőújfalu települése bár visszakerült Magyarországhoz, a somoskői vár viszont Csehszlovákia birtokában maradt. Így állt elő az a hosszú évtizedekig tartó abszurd helyzet, hogy ha valaki Somoskőről föl akart menni a falu szélső házától alig ötven méterre lévő várba, annak a legközelebbi határátkelőn át, hatalmas és nehézkes kerülőt kellett tennie ehhez. Azt viszont sikerült még elérniük Krepuskáéknak, hogy a többi, korábban magyar tulajdonú, „csehszlovák oldalon” ragadt bazaltbányákba továbbra is átjárhassanak a magyar bányászok és vámmentesen szállíthassák Magyarországra a kitermelt követ – mindezt azzal az ügyes állítással tudták elérni, miszerint Budapest kövezésére kizárólag a határ túloldalán maradt bányák bazaltköve alkalmas…
Azért volt amit vámolni is kellett...
Az egykori vámház a bánya és Somoskő között
1924 február 15-én megtörtént Somoskőújfalu, Somoskő és a Medves-fennsík egy részének ünnepélyes átadása. A történelem fintora, hogy a hivatalos átadási jegyzőkönyvet a napnak éppen abban a szakában (délután fél ötkor) írták alá, mint 1920. június 4-én a trianoni békediktátumot… Persze a Trianonban az újonnan létrejött csehszlovák államnak juttatott 61 631 négyzetkilométernyi magyar területhez képest ez a kb. 15 négyzetkilométer, amit e két községgel visszaadtak Magyarországnak, igazán csekélységnek tűnik. Ám e falvak esete mégis szívet melengető, és a leleményesség, amellyel sikerült visszatérniük, megtanít minket az ilyen piciny elégtételek s örömök megbecsülésére, és arra, hogy sose veszítsük el a jövőbe vetett hitünket, amivel akár hihetetlennek tűnő célokat is elérhetünk…
Tábla őrzi a hős emlékét...
Dr.Krepuska Géza 1949 október 15-én hunyt el.
Budapesten, a Reviczky utca 4. szám alatt, Krepuska Géza egykori lakhelyén, márványtábla őrzi a doktor emlékét, Pestszentimrén – ahol szintén birtoka volt - sétányt neveztek el róla. Emlékoszlopa pedig a Somoskő Váralja Emlékparkban található. Kőbevésett emlékeztetőként, hogy a trianoni határokat nem vésték kőbe…
