Nagyon régóta toltuk már magunk előtt a hollókői várhoz vezető túra tervét.Eljött végre az idő,hogy megvalósítsuk.Ám rendre visszatartott az enyhén szólva is pocsék tömegközlekedés erre a vidékre.Vicc,hogy csak fél 11-re tudunk ide érni,miközben a jóval távolabbi Sárospatakra már kilenc után oda lehet érni...Hétközben egy kicsit jobb volt a helyzet,volt egy busz Pestről ami már fél kilenc előtt ide ér.El is határoztuk Zolikával,hogy akkor pénteken jövünk.Még szabit is vettünk ki,de nagy esőt jósoltak péntekre az időjósok,így nem jöttünk.Maradt a szombat és a fél 11-es ide érkezés.Pontosabban az ide az Felsőtold volt,mert innen indult a túra.A késői megérkezés ellenére sima útunk volt,leszámítva,hogy a busz még késett tíz percet amit nem tudom hol szedett össze,mert probléma nélkül jött Pestről.Lényeg itt voltunk és indulhatott a túra.
Felsőtoldról indultunk
A parányi faluból induló túra terve az volt,hogy innen felkapaszkodunk a közeli Szár-hegyre a Kéz kilátóhoz,majd onnan a hegyen át elmegyünk a hollókői várhoz,onnan pedig le Hollókőre.Ez nem ígért túl nagy távot,de nem is a nagy távért jöttünk.Borúlt,de kellemes időnk volt.Örültünk neki,hogy nincs már a nyári hőség.A kék4 jelzés hamar beért az országos kékbe,ez vitt fel a Szár-hegyre.Enyhe emelekedő volt eleinte,mögöttünk fokozatosan nyílt ki a csodaszép táj.Különféle erdőkbe értünk,mígnem beértünk egy tipikus cserháti erdőbe végre.Egy csendtábor mellett haladtunk el,majd kemény emelkedésbe kezdett az út.A kéz kilátó 375 méter magasan volt.Oda érve láttuk,hogy vannak már ott,egy agyoniskolázott a kilátón terített meg magának és ott falatozott,mit sem tőrődve,hogy mások esetleg fotózni szerettek volna.De ez csak a kezdet volt...
Cserháti erdő
Próbáltunk várni kicsit hátha arébb áll ez a megtévedt vándor,erre egy ötven fős csapat érkezett...Félő volt,hogy ma itt nem tudunk fotózni.Jó gondoltam akkor falatozok addig is egy jót,hátha oszladoznak majd.Csesztek oszladozni,sőt jött egy húsz fős csak férfiből álló csoport is.Már biztos voltam benne,hogy többen vannak a kilátónál mint egy MTK meccsen.Ezeken kivül is jött boldog boldogtalan...Lehet mégis jobb lett volna a pénteki esőben jönni...Végeztem a kajával,alig-alig oszladozott a tömeg.Nem várhattuk tovább mert az már a mi túránk rovására ment volna.Valahogy oda-oda mentünk a kiátóhoz és csináltunk pár képet,de úgy egyszer sem tudtunk,hogy valaki ne legyen ott.Szörnyű volt komolyan mondom!
Nehéz volt úgy fotózni a kilátónál,hogy ne legyen ott senki,ez még egy viszonylag jó pillanat volt
A kéz kilátó
Távozóban
Nem gondoltam volna,hogy ennyire népszerű ez a kilátó,ami amúgy kezdett egyre rosszabb állapotba kerülni.2020-ba csinálták,de csoda lesz ha megéri a 2030-at.Mentünk tovább mert a tömeg elviselhetetlen volt.Az út a Szár-hegy gerincén vezetett és még mindig ez volt az országos kék.Az út hol szinten ment a szép erdőben,hol emelkedett.Máshol a gerincről fantasztikus kilátásaink akadtak a Cserhát vonulatára.Sokan jöttek szembe,valószinűleg a kilátóhoz igyekeztek ők is.Nagyon szép útvonal volt.Egy pontot aztán megkezdte az ereszkedését az út,hol meredeken,hol szelídebben.Végül kiértünk egy betonútra a kék jelzés arra jobbra ment tovább Hollókőre,mi pedig mentünk tovább egyenesen immár a kék L jelzésen.Azaz csak mentünk volna,mert csodás rálátásunk volt a hollókői várra!Ettől pedig legyökerezett a lábunk...
A gerincről a Cserhát egy szelete
Alattunk Hollókő a távolban a Karancs,erősen rázoomolva
Feltűnik a vár
Közeledve várhoz ami a szemközti hegyen volt egyre fantasztikusabb rálátásunk volt magára a várra és a tájra is.Minden csodaszép volt!Sokáig bámultuk a fantasztikus tájat,mígnem lereszkedtünk a várhoz.Itt nem volt az a tömeg ami a kilátónál.Végül behatoltunk a várba.Leszurkoltuk a belépő árát ami most 26 szeptemberében 3000 forint volt.A várat aztán végigjártuk keresztül-kasul.A több emeletes vár fantasztikus volt,csodás járatokkal,termekkel,kiállításokkal,kilátásokkal.Nem nagyon részletezem,majd a kedvenc váraink sorozatomban részletesen is foglalkozom a várral.Jó két órát voltunk benn a várban és maradandó élmény volt.Végül annyira elbámészkodtunk,hogy el is vesztettük egymást Zolikával.Ő már kinn volt amikor én még valahol a várban kevertem.Nagyon jó volt,ami a legnagyobb hatással volt rám,az az,hogy az egyik kilátóteraszról igaz távcsővel,de felfedeztem a messzeségben a Salgó várát! Ez megrázó élmény volt a szó legpozitívabb értelmében.
Én a várral
Valahol a várban
Csodás helyek bent is
Zolika a páncélossal
A kék L levezetett Hollókőre.A csodás faluban nem voltak sokan.Itt viszont nagyobb tömegre számítottam,igaz pont azoknál a dolgoknál gyűltek össze amit fotózni szerettem volna.Járkáltunk az utcákon a fantasztikus portákat csodálva.Végül egy kellemes étteremre akadtunk ahol nem hagyhattuk ki a messze földön híres palóclevest.A kaja után még kicsit járkáltunk,majd elkellett dönteni melyik busszal megyünk el.Az ötórással több az átszállás és zavarosabb,a hatórással csak egyszer kell átszállni,de ott csak öt percünk van rá.Ha valami okból késünk akkor Szécsényben éjszakázunk...Az öt órásat választottunk,így viszont nem nagyon maradt több időnk sétálgatni.Mentünk a buszmegállóba.
Hollókőre érve
Csodás település!
A legismertebb hollókői kép
Úgy döntöttünk Zolikával,ide még visszajövünk amikor is majd csak a falut és a várat járjuk be jobban.Majd alakalom adtán.A hazaút nem volt egyszerű.A busz Pásztóra ment,ott viszont az állomásról nem mentünk ki a bejárati úthoz átszállni a másik buszra ami Pestre ment,hanem vonattal lementünk Hatvanba.Onnan pedig az Agria IR vonattal a Keletibe tudtunk menni.Metróval át Kelenföldre,onnan indult a dunaújvárosi vonat.Ötkor indultunk és fél 11-re értünk haza.Hollókő és környéke nem tartozik tehát a tömegközlekedéssel legjobban elérhető helyek közé.És akkor még finom voltam...
Hollókő nagyon szép volt!
Az őszi szezon második túrája az év tizenegyedik túrája volt már.Mint írtam ez most nem volt nagy táv,de nem is akarunk nagy távokat menni.Jobb a kis táv,több látnivalóval és ez egy ilyen túra volt.Most mentünk tíz kilométert ami összesítésben idén 145 kilométert jelent.13,18 km/túra átlagot jelent. Ez egy szép túra volt ami borongós időben indult,de napsütésben ért véget.Rendkivül zavaró volt a kéz kilátónál tapasztalható tömeg,de a várnál és a faluban kevesebben voltak mint amire számítottunk.Szóval Hollókőre még visszatérünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése