Gergő utolsó évének egyik túrája volt amikor a Réka-völgyön mentünk végig Mecseknádasdról indulva Hosszúheténybe tartva.Remek túra volt,de különösebben nem hozott lázba egy esetleges visszatérés.Most mégis ki tudja miért vagy mi vett rá,de visszatértem.Ellenkező irányból mint akkor,most Hosszúhetényből indulva és Mecseknádasdra érkezve terveztem meg a túrát.Most is Zolikával vágtunk neki a bulinak és háromszori átszállással negyed tízre értünk Hosszúheténybe egy ősklasszikusnak számitó településre.Élénk szelünk volt,de amúgy jó idő volt.Neki is vágtunk szinte azonnal.Ismerös utak köszöntek szembe,ismerös tájak.Sokadszorra jártam erre,mégha magába a Réka-völgybe most készültem harmadszorra eljutni.
 |
| Start Hosszúhetényből Hetény vezér szobrától |
A Püspökszenlászlói-völgyben haladtunk Hosszúhetényt letudván.Nagyon sokszor jártam erre Gergővel is,Sándorral is.Az egyik legnagyobb ősklasszikusnak számít túrázásaim történetében.Most is jó volt itt lenni,de még jobb lehetett volna velük,Gergővel és Sándorral is ha valami csoda folytán itt lehetettek volna.Talán a lelkük ott volt velem...Szépen kezde bontogatni szárnyait az ősz,kezdtek színesedni a fák.Balról a Hármashegy,jobbról a Zengő óvott minket az erősebb szelektől.A Kömorzsoló szobra jelentett még látnivalót félúton Hosszúhetény és Püspökszentlászló között.Mások is túráztak erre,mert azért volt forgalom a völgyben.Hamarosan elértük Püspökszentlászlót.
 |
| Kőmorzsoló |
 |
| Alakul az ősz |
 |
| Püspökszentlászlóra érve |
Mondanom sem kell ez is egy ösklasszikus helyszín amit imádok.Mindig szeretek itt lenni,erre túrázni.A hangulatos falucskában most is a gyönyörű haranglábnál álltunk meg és a mellette lévő padnál megreggeliztünk.Majd kigyönyörködtük magunkat mindenben amiben itt lehet és folytattuk a túrát.Mint ismert,veszélyesen lábfájós időszak után vagyok,magam is kiváncsi vagyok,hogy bírom a túrákat mert azért 100%-os állapotban továbbra sem vagyok.Persze szándékosan könnyebb túrákat választok most,lehetőleg minél kevesebb hegymászással.Az arborétumhoz és a püspüki kastélyhoz értünk menet közben.Meglepetésünkre zárva volt! Sosem láttam még zárva amikor erre jártunk! Mindegy,most úgy sem akartunk bemenni,majd egy következő túrán ami erre vezet.Közben az egyik munkatársam másnap járt itt,ő azt mondta nyitva volt.Lehet csak mi jöttünk korán?Kivülről csodáltuk meg a kastélyt és a híres apáca temetőt.Majd Zolika javaslatára felkapaszkodtunk a hegyoldalra,ott volt a Szent László szobor.Gergővel volt fenn utoljára...
 |
| A harangláb Csak nem úsztam meg egy hegymászást,sőt Püspökszentlászlót elhagyva ahogy kerülte meg a kék4 jelzés a Zengőt,újabb emelkedő következett,na persze nem a durva fajtából és bírtam is jól.Együtt mentünk azzal a sárga jelzéssel,amely aztán letért és ment fel a Zengőre.Mentünk már rajta fel is,meg le is a múltban... Most a kék4-et követtünk,ezen jöttünk szemből Gergővel 2018-ban...Elértük a Zengő tövében azt a rétet ahol a híres kis Zengő-kő volt és egy erdei esőbeállós pihenő.Hát itt is jártunk már...Megnéztük a követ,pihentünk egy kicsit majd indultunk tovább.Az utolsó 4-500 méter erdei betonút volt amúgy,most viszont letértünk egy hangulatos tipikus mecseki erdőbe.Rendkivöl élvezetes volt ahogy a szél susogott a fák között.Egy forrás jel arra késztetett minket,hogy megnézzük.Jó 300 méterre vitt a jelzés,le egy patak szurdokba,de a forrást nem találtuk..  Jó kis erdei szakasz volt ez,a Bodzás-völgy felett a hegyoldalban néhol féloldalasan meredeken vitt a kék4 jelzés,jó kb. másfél kilométeres szakasz lehetett ez.Aztán elértük az a rétet ahol a Réka kunyhó is állt.Harmadszor voltam már itt,de most is bőven voltak a Réka kunyhónál,így esélytelennek tűnt odamenni.Dühítő volt,hogy kocsival jöttek erre a szép erdei rétre...De azért volt itt érdekesség még a kunyhón kivül is.Pl.az Etelka-forrás amely éppen csak csordogált,de a kulacsunkat azért megtudtuk tölteni.Na és volt egy erdei pihenő,amelyet éppen a kunyhótól helyeztek át pár méterre arébb.Itt nem volt senki,jó helynek tűnt megpihenni.Meg is ettük a maradék kajánkat és vagy félórát élveztük a természet eme remekművét ezt a csodás rétet.   A rét a Réka kunyhónál Innen indult ki a Réka-völgy,amelybe bekapcsolodott a Pécsvárad felöl jövő piros+ jelzést.Ez visz végig a völgyön.Neki vágtunk a Mecsek újabb szép völgyének.Ismért eszembe jutott a hét évvel ezelőtti túra...Szemből jöttünk Gergővel...a patakon 13-szor kellett átkelni és ez nem volt egyszerű mutatvány a bő vízmennyiség miatt...Most meg...szinte kivolt száradva a Réka-patak,átkelni gyerekjátér volt.Ébredezett itt is az ősz,de a teljes idillhez hiányzott a bő vízmennyiségű patak...Azért persze szép volt és kellemes.A nap hol kisütött,hol elborult.Egy ponton felvitt az út a völgy fölé,ott egy betonútas szakasz várt ami jó egy kilométeres volt,majd ezután vitt vissza az út a völgybe.A betonúton az őszi színbe öltözött hegyoldalak felülmúlhatatlan szépségűek voltak...    Jött néhány túrázó szembe,minket viszont nem előzött meg senki.Végül könnyedén a szintén ösklasszikusnak számító Stein malomnál értünk ki a völgyből.Jó volt meg minden,de valahogy nem adta azt az élményt mint hét éve és nem csak Gergő hiánya miatt...A Mecseknádasd-Óbánya országútra értünk ki és haladtunk Nádasdra.Jajj de nagyon sokszor voltam már ezen az úton...Kicsit azért már kezdtem fáradni,de azért még bírtam.Mecseknádasdra beérve még jó nagy távot kellett menni a falu utcáján míg elértük a Scholssberg vendéglőt.Itt végződött a túra és ide természetesen betértünk mert tudtuk,hogy itt áruljár a világ legjobb babgulyását!    Most sem csalódtunk,lerhatatlanul finom volt a babgulyás.Én még megfejeltem egy gesztenyepürével az sem volt semmi...Még kávéztunk és üditöztünk.Időben voltunk még így is volt másfél óránk a buszig.Úgy döntöttünk felmegyünk a Schlossbergi templomromhoz és a kilátóhoz.Itt is jártam már jó párszor,de a fene bánta,menjünk.Ez is egy kis kapaszkodó volt,de bírta a lábam.Odafenn megcsodáltuk a romot,a kilátót és a kilátást.Itt is mindig jó lenni.Még mindig maradt időnk így lassan lereszkedtünk a buszmegállóig.A túra véget ért.A busz meg hiába a közeli Pécsről jött,késett 18 percet.Aztán útközben ezt fokozatosan behozta és haza már pontosan érkeztünk.Kilencre lakáson voltam.  A romnál Nagyon levagyunk maradva,mert ez csak a tizenötödik túra volt ebben az évben,de hát ez van.A nyári lábfájós időszakban elveszett 3-4 túra...Most 16 kilométert gyalogoltunk,így az összesítésben idén tartunk 204 kilométernél,az átlag így egymást között 13.6 km/túra. Itt tartunk most.A cél az volt,hogy teszteljem a lábam mit bír a nehéz idők után,hát úgy fest az ehhez hasonló túrákat bírni fogja.Aztán majd megkell próbálni egy fokkal nehezebbet is. Folytatjuk! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése