2025. október 24., péntek

Győzni jöttünk Szekszárdra!

 A meccstúrák évében egy újabb meccstúra következett.Szekszárd felé vettük az irányt Zolikával.Itt játszotta következő bajnoki mérkőzését a csapatunk.Mivel meglehetősen korán kezdődött a meccs,délután egykor,így egy valamire való túra előtte szóba sem jöhetett.Azért úgy voltunk vele,egy kis városnézést beiktatunk és még felmegyünk a szekszárdi kilátóba is,a szőlőfürtösbe.Bár nem olyan rég voltunk ott,ez minket nem érdekelt.Amúgy sem akartam túrázni,hiszen előtte lévő nap volt Gergő emléktúrája,annyira nem jó a lábam sem,hogy egymás utáni két nap túrázzak.Nem a legkorábbi busszal mentünk,hanem a fél nyolckor indulóval.Kevéssel kilenc után ott is voltunk.Rögtön a belváros felé vettük az irányt.

Szépen bontogatja szárnyait az ősz Szekszárdon

Nem volt más dolgunk mint pont a buszpályaudvarról kiinduló piros jelzést követni,hiszen ez a belvároson át visz fel a kilátóhoz.Szekszárd mindig is az egyik kedvenc városom,hiszen azmellett,hogy kicsi nagyon is kellemes és szép város.Az útközbeni látnivalókat fotózgattunk,már nagyon kezdte szárnyait bontogatni erre az igazi ősz.Sok-sok látnivaló akadt útközben,az én tudatlanságomnak tudható be,hogy nem mindegyikről tudtam,hogy mi vagy mi a neve.Sokadszorra jártam már Szekszárdon és tényleg nagyon kedvelem a városkát.Elhaladtunk a Prométeus park mellett,ide nagyon szép élmények fűznek,hiszen itt csókoltam már meg nőt...na és Gergővel és a haverokkal is számtalanszor jártunk már itt.

Csodás ősz Szekszárdon

A Prometeus park híres szobra

A park

A belvárosban is sok látnivaló akadt,főleg a Garax tér környékén.Itt volt az a jó étterem ahol egyszer már alaposan bekajáltunk.Úgy döntöttünk Zolikával majd visszefelé betérünk most is.Eleve 11-kor nyitott most meg még fél tíz körül járt az idő.Előttünk volt még a kilátó.A tér és környéke nagyon szép volt,na és amit még nem mondtam,teljes napsütés volt és jó idő!Ezt hiányoltuk tegnap az emléktúrán.Itt is megnéztük az érdekességeket.Majd elindultunk fel a kilátóhoz.

Garay tér

Nem tudom,tán a főtér

Felfelé vitt az út az amúgy nem túl magasan lévő kilátóhoz.Kicsit küszködtem,melegem is volt mert túl öltöztem,felkészülve,hogy a meccsen majd hideg lesz...hát nem volt hideg.Na és persze a több mint tíz évvel fiatalabb Zolika trappolása mellett nem volt esélyem...Azért hösiesen gyűrtem a métereket.Amúgy a kilátó a buszpályaudvarhoz nem volt messze,jó három és fél kilométerre talán.A domboldali erdőbe kiérve az csodálatos volt,szinte a teljesen besárgult erdőben másztuk meg a dombot.Igen ám de kissé meredek út vagyis lépcsősor vezetett felfelé.Azért legyűrtem ezt is.

Felfelé az erdőben

A pillanat amikor megérkezünk a kilátóhoz

Végül felértünk.Talán ötödik alkalommal jártam itt.Voltunk itt Mónival meg Erikával 2000-ben,aztán Gergővel párszor és Vikiékkel is.Szóval ismerösként köszönt vissza a hely.A kilátó pontos nevét a mai napig nem tudom.Talán Kálvária kilátó...mi Szőlőfürt kilátónak hívjuk,hiszen szőlőfürtök lógnak le róla.Örvendetes volt,hogy nem volt itt senki,délelőtt tíz tájban.Így nyugodtan körülnézhettünk fotózkodhattunk meg minden.A kilátás jó a városra kelet felé és a másik oldalra is a dombságra nyugati irányba.Egy nő jött fel még körülnézni és képeket csinálni,de az ő jelenléte egyáltalán nem volt zavaró.Sőt...!

A kilátó

Pózolás a kilátóval

Na ezért szőlőfürt

Kilátás Szekszárdra

Elvoltunk jó majd félórát,mígnem arra lettünk figyelmesek,hogy egy autó érkezik fel.A hely dél felöl ugyanis autóval is elérhető...Aztán jött még egy,meg még egy,aztán jött még vagy harminc...Mi a bübánatos asszottmajom ez?Kik ezek a mümájerek?Kerülgetett az agyfasz rendesen...Jaguár tipusú kocsik voltak főleg,gondoltam valami autós találkozó résztvevői lehettek,akik gondoltak egyet és feljöttek ide.Rendkivül zavaró volt! Amúgy is hányok az ilyen mümájerektől,erre itt vannak harminc autóval vagy hatvanan legalább...Jobbnak láttuk odébb állni és így elindultunk lefelé vissza a városba.Szerencsére,hogy időben érkeztünk ide fel,mert ha telibekapjuk ezeket a müanyagokat,hülyét kaptam volna...

Zolika pózol,ezután jöttek a Jaguárok

Lefelé jóval egyszerűbb volt.Ugyanarra jöttünk mint amerre mentünk.Szekszárd kertesház részén úzközben fel is meg lefelé menet is váltottunk pár szót egy kedves helyi bácsikával.Na az ilyen embereket kedvelem,akinek mindig van egy-egy jó szava az arra tévedő vándoroknak..Az isten áldja meg a bácsit!Hamar leértünk,de még volt némi időnk az étterem nyitásáig,így körülnéztünk jobban az általunk főtérnek vélt téren.Szép házak voltak itt központban a templommal és rengeteg szobor,jó kis sétányok.Szekszárd valóban nagyon szép!

Vissza a városba

Séta valahol a belvárosban

Végül kinyitott az étterem,ahova beültünk.Ettünk egy jót és ittunk egy jó szekszárdi bort.Nem volt olcsó.Na,de elvoltunk.Egykor kezdődött a meccs és a stadiont még megkellett keresni,mert teljesen pontosan azt nem tudtam hol van.Így még dél előtt kijöttünk az étteremből is indultunk a meccsre.Pont ellenkező irányban volt a buszpályaudvartől mint a kilátó.Végül is könnyen megtaláltuk.Amikor kiértünk még volt húsz perc a kezdésig.Stadion volt nem egyszerű futballpálya,de rendkivül leromlott,elhagyagolt állapotú..Nehéz volt elképzelni,hogy itt rendezték az 1982-es Magyar kupa döntőjét 18 ezer néző előtt...Hogy fértek el itt annyian?Most jó ha voltunk 150-en...

Jó bor,jó áron...

A szekszárdi stadion

A meccs nem volt különösebben izgalmas.A mieink uralták szinte az egész mérkőzést,felvillanásai voltak csak a helyi csapatnak.Nagyon nem kellett feszülnünk az izgalomtól,hiszen magabiztos játékkal arattunk 4-0-ás győzelmet a helyi erők felett.Kellemes jó időben egyáltalán nem kellett fáznunk,így felesleges volt túlöltöznöm..Jó volt,hogy megint egy-két játékos kiintet,megismertek már minket.A klubigazgatónk is ott volt a meccsen,vele pedig lekezeltünk most is.

Zajlik a meccs

A piros-fehérek a mieink

Meccs után még elmentünk a közeli Intersparba egy kis harapnivalóért,majd vissza a buszpályaudvarra.Némi várakozás után pontosan jött a buszunk.Kényelmesen,nyugisan már hétre itthon is voltam.Jó kis nap volt ez is.

Idén ez már a sokadik meccstúra volt.Nem számoltam még össze,de valahol annyi lehet már mint a sima túrák.Na,de ha egyszer jó a csapatunk és érdemes eljárkálni idegenbeli mérkőzésekre is,akkor miért ne?

Az első gólunk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése