Losa...

Nem először szembesülök azzal,hogy évek elteltével szerzek valaki távozásáról tudomást.Pedig itt van előttem az a kurva fészbúk és az illető amúgy is az ismerőseim között van.És mégis.Nem igazán járkálok be mások oldalára,lehet  be kéne?Előbb szembejönne a valóság? Ma ahogy átnéztem az ismerőseim listáját,hirtelen ötlettöl vezérelve,szembesültem a dologgal.

Volt nekünk egy kispályás focicsapatunk a kilencvenes években amely a helyi városi bajnokságba tudott benevezni a C azaz a harmadik csoportba,ide nevezhetnek be az új csapatok.Talán 91-ben,de lehet 92-ben történt ez meg.Haverok jöttünk össze és alapitottuk meg a kis focicsapatunkat.Persze nem voltunk elegen,be kellett szervezni a haver haverját stb...Így került a csapatunkba Losa is,aki aztán a kapusunk lett.Lehet voltak olyan mérkőzések amikor mezőnyjátékosként számítottunk rá,de az emlékek már nem olyan tiszták.

Talán hét vagy nyolc évet élt meg ez a csapat,legnagyobb sikerünk pedig az volt,hogy megnyertük a C ligát és feljutottunk a B csoportba,a bajnoki döntőre valamennyire emlékszem,nyertünk 3-1-re. Más kérdés,hogy aztán a B-ből egy év múlva kiestünk.De nem is ez a lényeg.

A kispályás focikapus,a kép csak illúsztráció és nem Losa van rajta!

Ma ahogy nézegettem az ismeröseim,hogy legalább képbe legyek ki ismerösöm és ki nem az,felfedeztem,hogy Losa profilképjén egy kutya van és egy évszám: 2018. Aztán leesett,hogy elég régóta nem osztott meg semmit.Mondom ideje akkor benézni hozzá.Az első ami fogadott,egy gyászjelentés volt amit a felesége tett ki borítóképnek.Ezekszerint Losa 2018 december másodikán hunyt el.Kilenc nappal Gergő előtt... Na és december 14-én helyezték nyugalomra Dunaharasztiban. Puff neki.Ismét szembejött a kegyetlen valóság! Losa mint Gergő is,már lassan nyolc éve nincs köztünk!

Itt döbbentem rá,amire már másoknál is,hogy néha nem árt benézni egy-egy ismerös profiljára.Ez nem kémkedés vagy ilyesmi,egyszerűen csak nem árt tudni róla,mégha az minimális dolog is.Ha meg olyan a helyzet egy üzenet megeresztése sincs tiltva...

Losával igazából a kilencvenes évek vége óta nem beszéltem és talán nem is találkoztam,bár ez nem biztos,lehet csak nem emlékszem rá.De él bennem a kép ahogy őrzi a csapatunk kapuját.Jó kapus volt! Sajnálom Losa,hogy ilyen messze kerültünk egymástól bár ezekszerint nem is volt egyikünknek sem rá szüksége,hogy ez a kötelék szorosabb legyen.Ettől függetlenül jó érzéssel gondolok rád és köszönöm amit értünk tettél.Remélem békére leltél.