2018. március 27., kedd

Az erdő legyen veled!

2012 végén, az ENSZ március 21.-ét az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította, ezzel az erdők fontosságát kívánták hírül adni a világnak.

Végy egy nagy levegőt!
Az erdők kibocsájtják az oxigént, és elnyelik a szén-dioxidot, amit kilégzünk, ezzel állandóan frissítik levegőnket, ami lehetővé teszi, hogy a Földön élni tudjunk. Egy „nagyra nőtt” lombos fa képes annyi oxigént termelni egy évszakban, amennyit 10 ember belélegez egy év alatt.

Az erdőnél aligha van kellemesebb hely,legyen az bármely évszakban....
Több mint fák
Az összes ismert élőlény közel fele az erdőkben él. Erre a sokszínűségre rendkívül jó példa az esőerdő világa, amely a ritka papagáj fajoktól kezdve az emberszabásúakig rengeteg állatfajt vonultat fel. A lombhullató erdők szintén az élettől bővelkednek: a bogarak, giliszták és különböző férgek a tápanyagban gazdag talajért felelősek, a madarak szórják szerteszét a magokat az erdőben és a kulcsfontosságú fajok, mint a farkasok vagy a nagymacskák (hiúz, puma) tartják kordában a növényevők túlzott elszaporodását.

Világszerte több százmillió ember él az erdőkben, ebbe a számba beletartoznak az őslakosok is, akiknek életük teljes mértékben az erdőtől függ, de további milliók élnek az erdők mellett, távol a zajos városoktól.

Lombkoronájuk segítségével létfontosságú „árnyékoázisokat” képesek létrehozni a közvetlen közelükben, emellett a városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet. A fáknak megvan a módszerük a hő megfékezésére, a globális felmelegedésben nagy szerepet játszó szén-dioxid elnyelésére. A növényeknek szükségük van egy kis szén-dioxidra a fotoszintetizálásukhoz.

Az őszi erdőnél nem alkotott nagyszerűbb dolgot a Mindenható...
A nagyobb kiterjedésű erdők befolyásolni tudják az időjárást és sajátos mikroklímát alakítanak ki. Remek példa az Amazonas mentén elterülő erdők, amelyek a rendszeres esőzéseket segítik elő a környéken.

A fák földben elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagymennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő vidékeken, mint például a folyóvölgyekben. Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását.

Az erdők hatalmas szivacsok módjára működnek.  A leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Ez alapján pótolja a felszín alatti vízkészletet, amely fontos az ivóvíz és öntözés szempontjából.

Természetes előnyben részesülnek azok a mezőgazdaságok, amelyek az erdő mellett fekszenek: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják a földekről. A környéken lévő fák szolgálhatnak szélfogóként, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, illetve a méhek beporzásában is segítségükre lehetnek azzal, ha lefogják a nagy szeleket.

Hát kell ennél szebb?
Az erdők Nagymértékben képesek megtisztítani a levegőt a szennyeződésektől, és nemcsak a fentebb említett szén-dioxidtól, hiszen ide tartozik a szén-monoxid, kén-dioxid és a nitrogén-dioxid.

Az erdőben a hangok eltompulnak, ugyanis a fák természetes zajvédők. A tompító hatás nagyban köszönhető a susogó faleveleknek – ide tartozik más erdei fehér zaj, mint a madárcsicsergés- és csak néhány jól elhelyezett fa tudja a háttérzajt 5-10 decibelre csökkenteni, ami körülbelül az 50 százaléka annak, amit az ember képes meghallani.

A fák nemcsak a gyümölcsöket, dióféléket, magvakat és nedveket képesek nyújtani, hanem termékennyé teszik az erdő talaját, az ehető gombáktól, bogyóktól és bogaraktól egészen a nagyobb vadakig, mint a szarvas, vaddisznó, fácán és nyúl.

Az erdők biztosítják a természetes gyógyszerek gazdagságát.

Nem hiszem,hogy ehhez a képhez kell bármiféle kommentár...
Hol lennénk mi emberek a faanyag nélkül? Régóta használjuk a fát, mint megújuló forrást, hogy mindent előállítsunk a papírtól a ruházaton át egészen az otthonainkig. A történelem során tapasztaltuk, hogy túlzásba estünk a használatával, ami túlhasználathoz és elerdőtlenítéshez vezetett. Napjainkra, köszönhetően a fásításnak és az erdészet munkájának, az őrült folyamat megállni látszik.

A természetes szépség lehet a legnyilvánvalóbb és mégis a legkevésbé kézzelfogható előnye az erdőnek. Elvont keveréke az árnynak, a zöldnek, az aktivitásnak és nyugalomnak. Pompájával emlékeztet minket, hogy értékeljük és őrizzük a régi erdőket az eljövendő generációknak.

Az erdők iránti vonzódásunk velünk született, amely a biofília – az élő rendszerek, maga az élet szeretete – nevezetű jelenséggel magyarázható. A biofília vonzza az embereket a vízhez, az erdőkhöz és más természetes tájakhoz. Kimutatták, hogy az erdőnek kitett állapot erősíti a kreativitást, felgyorsítja a felépülést és elősegíti a meditációt és a figyelmességet.

A legrondább erdő is szebb a legszebb városnál...
Sokszor nem értékeljük az erdőket, míg el nem tűnnek. Mi, emberek bizonyára nélkülük nem tudnánk létezni, így rajtunk áll, hogy a nélkülük való életet soha meg ne tapasztaljuk! Minél jobban megértjük az erdőket, annál kevésbé lesz igaz, hogy nem látjuk a fától az erdőt.

Március 21. az erdők napja.
Javaslom,főleg a városba bepunnyadó ostoba népségnek,menjetek ki az erdőbe.
Menj ki a hozzád legközelebbi erdőbe,de ne csak ezen a napon!
Nem fogsz csalódni!

Az erdő legyen veled!

Az erdő legyen veled!
Ez a bejegyzés Kovács Ádám írása alapján készült!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése