Kedvenc kilátóink (39.) - Szőlő kilátó

 A sorozat következő alanya az e sorok írásáig utoljára meglátogatott kilátó (feltéve ha a Somogyi-dombsági Almán-tető kilátót nem kilátónak vesszük,hanem egy egyszerű mászókának) a Szekszárd jelképének számító Szőlő-kilátó,amelyet én a filmünkben végig Szőlőfürt kilátónak neveztem,de akár ez is lehetne a neve,ha rápillantunk a első képre meg is értjük miért.A kilátót amúgy még Kálvária kilátónak is nevezik.Jómagam már többször is jártam itt,itt-ott talán szerepel is a blogomban elsősorban persze a Szekszárd környéki túraleírásoknál.

Igazán szépséges alkotás a szekszárdi kilátó!

Szekszárd jelképeiből hozta létre 1983-ban Kiss István a Szőlő-szobrot, ami a város felett magasodó  Bartina-hegyen állva kilátóként működik. A műalkotásnál csodálatos panoráma nyílik a városra.

A Szőlő-kilátó (vagy más néven Kálvária-kilátó) az elmúlt évek folyamán maga is Szekszárd egyik jelképe lett. Több mint 30 éve várja a látogatókat a város feletti hegyen, hogy innen élvezzék a gyönyörű panorámát.

A kilátó építésekor az alkotó (vélhetően nem önszántából) néhány szőlőlevélre felvéste az akkori tanácsi hivatalnokok nevét - emiatt a nem aratott osztatlan sikert a város polgárainak körében. Végül 'megmetszették' a szőlőt: így távolították el róla a vésett leveleket. Emiatt hiányos a kompozíció. A kő talapzatot eredetileg domborművekkel akarták díszíteni, ez viszont napjainkig nem készült el.

Erős kőből és betonból készült építmény,felette a szőlő szobor,így alkot kilátót!

Az építményből szinte az egész város belátható. Felkapaszkodni gyalogosan kicsit kaptatós, de a látvány kárpótol a fáradságért. Az egyik irányban Szekszárd városának házaiban, a másikban a környékbeli szőlőhegyek lankáinak panorámájában gyönyörködhetünk. A közelben található egy kálvária is (innen ered a kilátó másik neve) tetején három kőkereszttel, amelyek a 18. századból származnak. 

Alul átlehet bújni a kilátó alatt

A város a kilátóból

Túrázásaim történetében a gyakran látogatott kilátók közé tartozik,már amennyiben a négy alkalom gyakrant lehet.Tehát ha jól emlékszem akkor legalább négyszer voltam már itt (de lehet ötször).Amennyire feltudom idézni a régi időket akkor háromszor voltam itt Mónival,kétszer Erikával egy régi baráttal és túratárssal.Egyszer volt velem Gergő (de lehet kétszer),István Erika régi barátja (aki sajna már elhunyt),valamint Zolika,Viki és Tomi.Mivel ez egy jó és szép hely ha egészségem engedi,akkor boritékolható,hogy jövünk még ide!

Filmünkben a kilátót 41'40-nél érjük el.

Deindol

A Mecsekben szinte mindennek van valami legendája.Akárhová is megyünk nagyon -nagyon sok dolog van amihez valamilyen mecseki népmonda kötödik.A Mecseki népmondák sorozatom decemberi része a pécsi Deindolról mesél.

Deindol (vagy Daindol) Pécs egyik városrésze a Mecsekoldalban,a Bálicsvölgy,Donátus és a Kismélyvölgy által határolt,völgyekkel tagolt részen.Tengerszint feletti magassága kb. 250-400 méter.Évszázadokon át híres szőlőtermő vidék volt,majd a 20.század végére hétvégi házak és kertek váltották fel a szőlőtőkéket.

Nem emlékszem pontosan,de talán járhattam erre amikor a közeli Kismélyvölgyben túráztunk 2013-ban.Na ezek után nézzük mit mesél a helyről a legenda:

Pécs Deindol része

A szőlővel és gyümölcsfával borított Daindol valamikor egyetlen német emberé volt. Amikor halálát érezte közeledni, fölvitette magát a hegynek arra a részére, ahonnan egész birto­kát láthatta. Három fia is vele ment. Az ember fölosztotta kö­zöttük vagyonát. Nyugatról kezdte, rámutatott az első völgyre, és így szólt legidősebb fiához: Das ist dein Thal (svábosan: Dein Thol). Magyarul: Ez a te völgyed! Majd a középső fiá­hoz szólva rámutatott a másik völgyre, s megint mondta: dein Thol. Végül a legkisebbnek szintén: dein Thol. Innen ered en­nek a területnek a hármas felosztása: Nagy-, Közép- és Kis-Deindol.

Kilátás Deindolról