Szálloda lesz!

Régóta dédelgetett álmom volt,hogy turistaszállót nyissak valahol az országban,természetesen lehetőleg hegyvidéki környéken.Ehhez végre megfelelő partnereket is találtam,így kezdetét veheti és düböröghet a szálloda projekt.Elöször is a helyszínt kellett kiválasztani.Két azaz kettő helyszínt néztünk ki az országban,úgy gondoltuk mindkét helyen megvalósítjuk álmunkat és szállodákat nyitunk!Az egyik hely Salgótarján-Eresztvényben lenne,szándékaink szerint a régi Dornyai turistaház romos épületét képzeltük el projektünk megvalósításához.A kisértetházként is emlegetett házról már írtam amúgy egy korábbi bejegyzésemben ezt ide kattíntva meglehet nézni.A romosan is imponzáns épület megszerzéséről azonban sajnálatos módon lekéstünk.Megelőztek minket.Azóta már folyik is az épület felújítása,valakik tán pont szállodát képzelnek el ide.Nem maradt már mint a másik lehetőség kiaknázása a Mecsekben,Szászváron az egykori bányatelepen lévő egykori két emeletes bányaépület megszerzése.

Leendő szállodánk

Az épületben és a környékben óriási potenciál tetszik.Elöször is jó helyen van.A falu (Szászvár) közelében.Jó minőségű azfaltozott út vezet fel a faluból ami autóval és akár busszal is kitünően járható.A bányatelepet elhagyva pedig válik földúttá,jelzett turitaúttá amely bevezet a Mecsek legszebb látnivalóihoz.A ház előtt kialakítható egy parkoló,egy kicsi most is van,de nyilván ez egy szálloda igényeinek kevés.Másrészt valószinűleg a szállodát körbe is keritenénk,így az út nyomvonalát a szállodánál pár méterrel arébb tolnánk,ez maximum tíz métert jelent.Eleve van egy forduló is itt,ami ehetővé teszi egy nagyobb méretű autóbusz megfordulását is.

Hamarosan megkezdőthetnek a munkálatok

A közelmúltban eljöttünk ide leendő tulajdonos társammal Zoli barátommal,felmérni az épületet és környékét.Nagyon tetszett nekünk.Még beszállna úgy néz ki egy harmadik tag is a projektbe,de neve is kiléte egyenlőre nem publikus.Szóval a szállodánkat körülkémlelve el is döntöttük mik az elsődleges tennivalók.Elöször is egy statikussal felméressük az épület állagát,mi laikus szemmel azt láttuk,hogy az épületszerkezet maga megfelelő állapotban van.Így ha megkapjuk a szakjelentést róla neki állhatunk a tervezésnek.Ezzel is megtaláljuk természetesen a megfelelő személyeket.A képeken amúgy nem nagyon látszik,de az épület hátsó részén van egy egy emeletes kinyuló szárny az épületből,itt lennének az irodák és a szolgálati lakások,az alagsorban pedig a konyha és hasonló helységek.

Valahol itt lesz majd a recepció

A földszinten lenne természetesen a recepció,egy hall,valami vendéglátós hely,ez még a jövő titka,hogy mi legyen.Legyen-e melegkajás hely a szálló,vagy mivel eleve turistaszálló lesz,ezt maga a projekt nem igényli.Mindenesetre egy olyan hely lenne itt ahol letud ülni a kedves vendég eltud italozni,beszélgetni,ha úgy döntünk,hogy lesz melegkonyha is,akkor eltujda fogyasztani az ebédjét stb.Lehetőség szerint betennénk ide még akár egy biliárdasztalt meg ilyesmi...A fenti két emeleten lennének a szobák,szeretnénk úgy kialakitani,hogy ezek fördöszobásak legyenek.Annak a bizonyos kiugró szárnyak a tetején ami egy magasságban van a második emelettel,pedig lehetne egy terasz,ahol szintén lenne mód ital és esetleg étel rendelésre is.Napernyős asztalkákat képzelünk el ide.

Az emeletből ma még sok nem néz ki

Látva az épület adottságait úgy gondoljuk,hogy emeletenként tíz-tíz szoba lehetne.Valamint ha szükséges újabb szolgálati lakásokat is is betudnánk ide épiteni,hisz úgy képzeljük el,hogy lehetőség lesz a személyzetnek akár itt laknia is!Miután a szálloda meglesz,azt körbe szeretnénk keríteni és a szálloda északi végében kialakitható egy kis szállodaudvar is ahová elképzelünk egy medencét meg egy kisebb foci vagy teniszpályát.Hát ezek a leghirtelenebb átbeszélt tervek.A szálloda jellege turistaszálló lenne,tehát elsősorban a Mecsekben kirándulni kivánkozó embereket fogadnánk,de természetesen mindenkit szeretettel várnánk.Maga a szálloda néven még nem gondolkodtunk,nekem tetszik a Balinca turistaszálló név,hiszen itt vagyunk a Mecseknek a Balinca nevű része alatt.Viszont agyalok,Gergőnek ezzel is emléket állítva valami olyasmi néven ami erősen hozzáköthető.Ez majd még a jövő zenéje.

Ez lesz majd a lépcsőház

A szállodából annak elhelyezkedésének hála,az egész Mecsek könnyen bejárható.Akár gyalogosan túrázva,hiszen számtalan sok érdekesség van a közelben,mint pl.a Máré vára,a Cigány-hegyi kilátó,az Óbányai-völgy,Rockenbauer Pál sírja,a Zengő,de akár kerékpárosan is,vagy a korábban emlitett aszfaltozott útnak hála autóvan vagy busszal is bejárható a Mecsek.Gondoljunk csak bele utóbbi kettő esetében,közel vannak olyan látnivalók,mint Pécs,Abaliget,Orfű...Szóval azthiszem a lehetőségek adottak.Minden adva van egy dolgot kivéve,hogy ezt az álmot valóra lehessen váltani végre.Egyet sajnálok,hogy Gergő nem lehet itt velünk,neki szántuk pedig a túravezetői poszt ellátását is (sokminden más mellett).Úgy gondolom majd a szálloda udvarában állítatot egy szobrot neki,az emlékének...

Terepszemlén

Persze az épületet teljesen felújítjuk és megfeleő szintű szállodává alakitjuk át.Úgy gondolom mindenki aki olvassa ezeket a sorokat látja,hogy mekkora potenciál van ebben.Terveink szerint legrosszabb esetben öt éven belül kinyitunk,de lehetőség szerint négy,legjobb esetben pedig három éven belül.Mint mondtam egyetlen dolog hiányzik csupán az egészhez.Potom kb.200-250 millió forint.Szeretettel várom az érdeklödőket!

A Mecsek felöl jövet ilyen

Az évforduló és az egyetlen túra

December....hogy öszinte legyek nem igazán tartozik a kedvenc hónapjaim közé.Bár jókat szoktunk túrázni főleg év vége felé.Decemberi hónapban távozott az anyukám is néhány éve és most az évforduló kapcsán hirtelen azon kaptam magam,hogy elkezdtem gondolkodni,volt-e valaha is közös túrázási élményünk.Őt persze nem igazán ez a világ vonzotta,bár szerette a természetet,de ez a szeretet kimerült abban,hogy kijárkáltunk a hétvégi kertünkbe,vagy otthon ki-ki ült a parkba.Aztán mégis eszembe jutott,hogy bizony volt egy túránk.Az egyetlen egy közös túrám - anyámmal.

Ennek története a mai bejegyzésem témája.

A szálló Balatonszéplakon

Hát nem ma történt.Mégcsak nem is a közelmúltban...a történet az egyre távolodó gyerekkoromba nyúlik vissza.Nyolc éves voltam és 1978-at írtunk!Így persze alig-alig van meg bármi is az elmémben,de ahogy írom a dolgokat,úgy néhány dolog elöjön.

A Balatonon nyaraltunk a Dunai Vasmű Medicor szállóban Balatonszéplakon.Azóta sem jártam itt,így nem tudom azt sem,hogy meg-e van még a szálló.Arra sem emlékszem hányadik emeleten laktunk,de talán az ötödiken.Kellemes volt,azt a tényt leszámítva,hogy egyik nap majdnem belefulladtam a Balatonba.Ezt most nem részletezem,szerencsére vigyáztak rám az örangyalaim,így most itt lehetek és írhatom ezeket a sorokat.

Egyik nap szüleim egy kirándulást szerveztek Tihanyba,ahová hajóval szándékoztak elmenni.A szállótól gyalog mentünk a siófoki kikötőig és sokadjára és alig találtuk meg,de végül meglett.Fel is ültünk egy hajóra és kihajóztunk a Balaton nyílt vízére.

A Balaton Siófoknál

Nem elöször ültem akkor hajón,hiszen a Dunán már volt benne részem.Persze élveztem amennyire visszaemlékszem.Arra is emlékszem,hogy a hajó elöször nem Tihanyba ment,hanem kikötött Balatonfüreden is.Lerakta az ide induló utasokat és felvette a tovább indulókat,ezután elindult Tihany felé.Persze az apátság már szinte Siófoktól látszódott.Tetszett a dolog már nyolc évesen is...Azhiszem a szüleim is élvezték a kirándulást bár már nincs meg az arcuk erről a kirándulásról.A hajó kikötött a fenséges Tihanyi-félszigetnél,mi pedig kiszálltunk.

Ez a látvány sokaknak kedves lehet

Az nincs már meg,hogy esetleg evéssel vagy ivással inditottunk,az megvan,hogy nekivágtunk.Egy aszfaltozott út vitt fel,legalábbis amerre mi mentünk.Turistajelzésekre ekkor én még nem gondoltam.Nem emlékszem milyen dölésszögű kaptató volt felfelé,arra igen,hogy én kicsit kivoltam...és arra is,hogy szüleim viszont meglehetősen jól bírták!Nem tudom mennyi ideig tartott felmenni,de felértünk.Pompás volt a kilátás emlékezetem szerint és valami sétányra emlékszem az apátság mellett.Azóta nem voltam itt,így nem tudom igazolni valóban így van-e,de ilyesmire emlékszem.

Az apátság és környéke

Azthiszem bementünk a templomba,bár a részletek erről már nagyon homályosak az elmémben...talán itt valahol ehettünk és mintha elö-elö jönne,hogy sült halat.Az viszont már totál nincs már meg,hogy ezután mitcsináltunk.Ami még elöjön az az,hogy mentünk lefelé ugyanarra amerre felfelé jöttünk.Lent a kikötőben még kobászolhattunk kicsit vártunk a hajóra.Nyilván a menetrendre szüleim odafigyeltek.A hajó megérkezett és mi pedig búcsút vettünk Tihanytól.Arra persze ekkor nem gondoltam,hogy ez a séta fel és le,ez lesz az egyetlen egy közös túrám az édesanyámmal...és talán apámmal is(bár ezt meg majd végig kell még gondolnom):

Az apátság örzi egyetlen közös túránk emlékét...

A hajó visszafelé már nem ment be Balatonfüredre,egyenesen Siófok felé vette az irányt.Rendben meg is érkeztünk és úgy rémlik vissza Balatonszéplakra a kikötőtöl már valami helyi járatos busszal mentünk.Végül is a kirándulás rendben lezajlott.Az a furcsa,hogy az elmúlt immár közel negyven évben nem is nagyon gondoltam én erre,most jött elő a közeledö évforduló alkalmából...Az is fura,hogy még ennyi mindenre visszatudok emlékezni annyi év távlatából.

Hajó vissza Siófokra és a végtelenbe....

Azóta sem jártam Tihanyban (Siófokon igen).Agyalgatunk rajta,hogy elkéne már jönni ide is.Jövő évben maximum egy be nem tervezett túrára lehet lehetöség ide,de 19-ben belevesszük a bakancslistába mindenképpen.Addig is örzöm az emlékeket,főleg most,hogy újra elöjöttek...