Anna örök

 Amikor 2019 után már nem rendeztek több hazai rendezésű tenisztornát és a covid miatt a Fed kupa rendezést is elbuktuk,nem gondoltuk volna,hogy lesz még alkalmunk tenisz meccsekre jönni.Aztán idén újra volt nyáron tenisztorna és most szeptemberben ismét készülödhettünk egy újabbra!WTA tenisztornákról van szó,a nyáron egy 250-es torna megrendezését kapta meg Budapest,most szeptember vége felé pedig egy 125-ös tornának adhatott otthont a magyar főváros.A számokból is látszik,hogy ez egy kisebb torna,de ez kit érdekelt.Mehettünk újra!Ugye szeretjük a teniszt már évek óta Zolikával,az utóbbi egy évben meg van is kinek szurkolni úgy isten igazából.A magyar leányzó Anna révén.Azt nem tudhattuk,hogy most látjuk-e Annát.Bár elindult a tornán,de nem tudtuk továbbjut-e az első fordulóból.Mi szerdára néztük ki az időpontot,hogy felmegyünk a tornára,ez viszont már a második forduló napja volt.Mindig csak előző este lehetett tudni ki lép pályára másnap.Anna szerencsére továbbjutott!Szerdán pedig pályára lépett.Sőt kétszer is!Hiszen az egyéni meccse után párosban is indult.Mindkét meccse ezen a napon került megrendezésre.Így tehát jól sikerült a nap kiválasztása.

A belépőjegyünk

A reggeli fél nyolcas vonattal mentünk Dunaújvárosból,amely ahogy közeledett Pest felé,úgy lett rajta egyre nagyobb és nagyobb tömeg.Szerencsére volt ülőhelyünk.Kilencre értünk a Délibe.Gyalog mentünk el a Margit hídi hév megállóhoz,útközben vettünk reggelit.Kiérve Csillaghegyre még beültünk egy kávéra a hév megálló melletti bisztróba,majd elindultunk a jó 1km-re lévő Római Tenisz Akadémiára.Természetesen nem volt olyan meleg mint júliusban amikor itt jártunk.Olyan kellemes őszi idő volt,egy icipicit tán hűvős.Rendbe el is értük a stadiont.Megvettük a 2500 forintos belépőt,majd beültünk a lelátóra.A jegy a teljes napi program megtekintésére feljogosított.Már ment az első meccs.Anna a második meccsen lépett pályára és a negyediken párosban.Tehát a harmadik meccs ideje alatt tud majd pihenni.Az első meccs sok szót nem ér,rendben lezajlott,egy szlovák lány nyerte.A lelátón nem voltunk sokat,tán 30-40-en.Na,de érkeztek Annáék!

Jómagam a tenisz stadionban

Kezdenek Annáék.A jobb oldali a fehér ruhás Anna

Mondanom sem kell Anna nagyon jó nő...de persze nem ezért kedveltük meg,vagyis nem csak ezért.Játéktudása,intelligenciája,kedvessége,szemilyésége is magával ragadó.Persze,hogy drukkolunk neki szívből.Hab a tortán,hogy a mai napon sikerült az ő meccsén jelen lenni!Az első perctől egy igen színvonalas,izgalmas meccset láthattunk.Lassan gyűltek a nézők,a meccs derekára már lettünk talán százan is....Nem sok.Anna küzdött becsületesen az első játszmában,de ellenfele egy svájci lány ekkor még jobbnak bízonyult.Anna az első szettet elvesztette 5-7 arányban.Melegedett az idő,le is vetette a felső fehér pulcsiját,így még jobban nézett ki.Következhetett a második játszma.Ezt nyernie kellett Annának.Ha elveszíti akkor elveszti a meccset is.Ha nyeri akkor lesz még egy döntő játszma!

Anna cipőkötése a meccs előtt

Az első szett végén amit elvesztett,kicsit elbújva

A második játszma is öldölkő küzdelmet hozott és erős színvonalat.Anna kemény csatában végül is betudta húzni 6-4 arányban!Így a meccs 1-1-re állt,jöhetett a döntő játszma.Ugye aki nem tudja,ezeket a meccseket két győztes játszmáig kell játszani!Már a második játszma végénél közel két órája tartott a meccs!Micsoda kondi kell ehhez.Anna ennek nem volt hiányában!A harmadik játszma még nagyobb színvonalat és izgalmakat tartogatott.Óriási meccs kerekedett belőle...Gigászi csatában Anna ezt is behúzta 7-5 arányban,így megnyerte a mérkőzést!Továbbjutott a harmadik fordulóba.Ezen a kis tornán a nyertesnek öt fordulót kell amúgy megnyernie!A meccs három órát tartott és Annának még volt egy páros meccse is.Micsoda fizikai állapotban lehetett...megtapsoltuk persze és örültünk,hogy ma még látjuk őt!

Anna a meccsen

Meccs közben

Gyorsan követték egymást a meccsek a centerpályán,nem volt köztük nagy szünet mint a nyáron.Persze Annáék meccse három órás volt és volt hátra még itt két mérkőzés!Bár újabb magyar lány lépett pályára,de úgy döntöttünk Zolikával elmegyünk megebédelni.Három óra is elmúlt már,ideje volt.A Római partra mentünk ahhoz a büféhez ahol nyáron is ettünk.Közben kicsit nézelődtünk a Dunánál.Fenséges halászlét ettünk és itt is kávéztunk egyet.Kellemes volt minden,jó idő,jó környék,jó kaja...Ezt aztán még lejártuk,mielőtt visszatértünk volna a közeli stadionba.

A kajálda ahol isteni a halászlé

Zolikával a Római parton

Úgy döntöttünk Zolikával,hogy egyszer majd bejárjuk itt az egész Római partot,hiszen elég jónak tűnt.Mikor visszatértünk a stadionba,ott már zajlott a harmadik meccs.A magyar leány Natália és egy holland között.A mi lányunk állt ekkor nyerésre,hiszen hozta az első szettet,most épp a második zajlott.Nati küszködött ekkor,de hamar megkedveltük őt.Egy részt becsületesen küzdött,néha látványosan is.Másrészt elképesztően aranyos és vicces volt,mert jókat szólt be a küzdelem hevében. Pl. elrontott egy ütést,azt bekiabálta dühében az ellenfél szerencséjére utalva: "ez nem igaz mekkora mákja van".Hát döltünk a nevetéstől Zolival.A második szettet elvesztette és aztán a harmadikat is,de úgy,hogy 4-1-es vezetésről vesztett 6-4-re.Jó ő még csak 18 éves,még lesz hova fejlődnie.Amúgy ő is elég jó kis nő volt.

Nati a meccs előtt

Hamar a szívünkbe zártuk őt is!

Kezdtünk egyre jobban belemenni a délutánba,hiszen Natiék meccse is három szettes volt.Gondoltuk,majd ha besötétedik bekapcsolják a reflektorokat,hiszen villanyfényes a stadion.Ám a spiker közölte,hogy Annáék páros meccse nem itt lesz megtartva hanem az 1-es pályán (8 pálya van) és,hogy az már el is kezdödött....Hát ez meg milyen rendezés.Úgy volt ezután a meccs után következik a centerpályán.Ezekszerint mégsem.Átmentünk az 1-es pályára ahol még lelátó sem volt!Két pálya volt egymás mellett,gondolom az 1-es és a 2-es,de nézőtér nem volt (...) Így vagy rákellett menni a 2-es pályára,vagy a pálya végéből kellett nézni a meccset.Mi utóbbit választottuk.Hogy lehet nemzetközi tornát így megrendezni?De a feketeleves csak ezután következett.Mondjuk annyiból jó volt,hogy így Annát nagyon közelről láthattuk.Ő közben befont haját copfba bontotta ki és a szoknyát lecserélte rövidnadrágba.A fehér pulcsi volt rajta hiszen kezdett hűvős lenni.Nagyon csinos volt persze!

Az 1-es pályán...

Anna igen dőgös...

Anna egy belga csajjal párosozott.Kimberly is igen csinos teremtés volt.Ellenfelük nem tudom ki volt,ránézésre egy arab-néger páros,akik csúnyán meg is tréfálták őket az első szettben,hiszen Annáék 6-0-ra bukták az első szettet.Jöhetett a második szett.Kezdett egyre hűvősebb és sötétebb lenni.A második szett 3-3-nál tartott amikor is félbeszakították a mérkőzést!Méghozzá sötétedés miatt! Hát könyörgöm ott voltak a reflektorok itt is,meg a centerpályán...hát miért nem lehetett bekapcsolni?Persze a válasz egyértelmű...Orbán csodás Magyarországán már egy ilyen tornán is megfizethetetlen az áram... Persze a felcsúti stadionban ilyen gondok nincsenek...Szégyen!!!

Kimberly is jó dög!

A meccset ma folytatják 0-6,3-3 állásról.Nem volt mit tenni elkellett jönni.Anna ott ment el mellettünk,de sokan voltak körülötte,így egy esetleges közös fotóra nem volt esély...Hát nem valószínű,hogy látjuk még idén,hacsak be nem jut legalább az elődöntőbe és mi fel nem jövünk szombaton megnézni.Majd meglátjuk.Visszasétáltunk a hévig,majd a Margit hídtól a Déliig is gyalog mentünk.Útközben még kis vacsit vásárolva.Kilenc előtt indult a vonat amellyel negyed 11 után kényelmesen hazaértünk.

A lényeg,hogy ismét remekül elvoltunk,ráadásul vagy négy óra hosszat láthattuk Annát is,aki nagyon csinos volt ezen a napon is.Jövőre ha lesz torna visszajövünk!

A centerpálya kivülről

Hangulattalanul - Őszi összefoglaló

Azthiszem az őszre különösebb panaszom nem lehet.Hiszen tíz ilyen-olyan buli,túra,kirándulás jött össze és hosszú-hosszú idő után ez volt az első olyan évszak amikor nem ért semmilyen tragédia,nem vesztettem el senkit (csak maradjon is így)...Ám mégis ha egy szóval kellene jellemeznem az őszt akkor az a hangulattalanság lenne.A hangulatom valahol útközben ugyanis elveszett.Pedig rengeteg remek,jobbnál jobb helyre eljutottam most is,tele klasszabbnál,klasszabb élményekkel,ám mégis...Gergőt ugye amikor tavaly decemberben elvesztettem,fogalmam sem volt róla hogyan rakom magam újra össze.Aztán épp ezek a túrák,kirándulások (és persze a spirituális élmények) rángattak ki a mély letargiából és azt vettem észre,hogy újra van kedvem túrázgatni,útrakelni,mégha Gergő elvesztése pótolhatatlan űrt hagyott a szívembe úgyis...Aztán ahogy mentünk be az őszbe hiába a jó bulik,valahogy egyre inkább ment el a kedvem újra mindentől,az óraállítással járó korai sötétedés csak még jobban tetézte ezt.Talán a közelgő évforduló teszi,nem tudom...Na de nézzük az ősz részletesebb krónikáját.

Szeretett kunyhómnál,ezernyi emlékkel a szívemben...

Nyár végén összeállt egy őszi terv a fejembe,ezt részben sikerült megvalósítani is,sőt terven kivüli túrákat is sikerült összehozni.Szeptember elején végre valahára sikerült megvalósítani a Sándor emléktúrát,persze nem abban a formában ahogy eredetileg szerettem volna és a sors különös kegyetlensége lett,hogy ez már Gergő emléktúrának is minősült.Természetesen a legalapabb,legősklasszikusabb túrát választottam ennek,ami persze nekem volt csak az,velem tartó túratársaimnak nem.Ettől függetlenül teljes mellszélességel mellémálltak és egy kellemes élmény kerekedett ebből is.Szászvárról indulva a Nyárádi kunyhó és több klasszikus mecseki forrás érintésével jutottunk el a Máré várhoz,amelybe hat év után tudtam újra bemenni.Végül is remek kirándulás volt,fájt persze a szívem de azért jól éreztem magam.Nem javított kedélyállapotomon viszont szeretett kunyhóm a Nyárádi kunyhó állapota.Amely szinte az összedölés állapotára jutott...

Hat év után sikerült újra bejutni a Máré várba

Rá egy hétre mentünk ki a rácalmási Tökfesztiválra ahogy az elmúlt években szinte mindig (tavaly kivételével).Kapóra jött,hogy Zoli barátom örökölt itt egy házat egy kiskutyástul.Itt tettünk,vettünk egy darabig majd este jártuk be a kisvárost és mentünk el a helyi kúriába egy Rúzsa Magdi koncertre.Végül is elvoltunk,de itt is bennem volt Gergő hiányérzete.
A koncerten amúgy iszonyatos tömeg volt így csak a hátsó sorokba tudtunk beférközni ahonnan maga a színpad már messze volt,így inkább hallgattuk mint láttuk a produkciót.

Mindennap sírhatsz egy újabb folytót - Rúzsa Magdi koncert

Szeptember vége felé hirtelen ötlettől vezérelve elmentünk a közeli Ebédleső-hegyre.Ugye remek túrát tettünk ide tavaly februárban Gergővel,Zolival és még két taggal,így gondoltam visszanézek milyen nyár végén,ősz elején erre a táj.Hát lehet nem kellett volna...A télen jól járható utakat alaposan benőtte a növényzet,helyenként kínlódás volt a járás.Nagy nehezen értünk csak fel az Ebédleső-hegyre.Odafenn már jó volt a terep és a lefelé út is Soltra.Ám eltévedtünk,no nem nagyon,egy úttal elnéztük a dolgot.Persze így is sikerült Soltot elérni.Azért ez sem volt rossz buli...

Az Ebédleső-hegy csúcsán a kilátóval és a távolba füstölő Dunaújvárossal

Októberben hála az ismételt apadásnak eljutottam újra a helyi szigetvilágba.Elöször tudtam bemenni Gergő halála után arra a szigetre amelyet róla neveztem el.Itt is vele jártam utoljára... A medreken ezúttal nem lehetett teljesen végigmenni,csak az eleje volt kiszáradva,így a Macskalyukig ezúttal nem sikerült eljutni.Azért örültem,hogy végre betudtam menni Gergő-szigetére.Ugye tervezek ide majd valami táblácskát kirakni,hogy ez Gergő-szigete.Jövőre megpróbálom már megvalósítani.

Gergő szigetének partján

Már a tavaszi "sivatagi" túrán rájöttem,hogy az Alföld nem az aminek látszik az utakon,buszból,autóból,vonatból...hanem egy fantasztikus hely.Így aztán örültem Manó barátom invitálásának egy újabb alföldi túrára amely az ország legnagyobb mocsarához vezetett a Kolon-tóhoz.Összekombináltuk a kellemest a hasznossal,így a túrát Akasztóról inditottuk,megnéztük a Stadler stadiont és a közeli Csonka tornyot is.Zoli tartott még velünk.Fantasztikus Kiskunsági tájakon vezetett a túra remek hangulatban.Ám elméreteztük magunkat.A túrát elözetesen 18km-nek saccoltuk,ám az olyan 26 volt inkább.Így alaposan elfáradva értük el Izsákot és a vízkészletünk is elfogyott.Az Alföld volt az a hely amely valahogy nem került bele Gergővel való terveinkbe (hiba volt!),így ezen a túrán éreztem ugymondd legkevésbé a hiányát,persze ez így rossz szó rá,mert hiányzott ő most is,inkább úgy mondom most volt a legelviselhetőbb....

A Csonka torony

Egyenesen át...ennek a túrának már hagyományai vannak,így mi sem természetesebb mint,hogy ezt a túrát választottam Gergő "hivatalos" emléktúrájává.Ugye két éve voltunk elöször ezen a túrán akkor csak Gergővel.Meglepődve fedeztük fel,hogy ez a környék legremekebb túraútvonala.Nevezetesen a Nagyvenyimtől Perkátára vezető útszakasz 90%-ban egyenesen haladva szebbnél szebb mezőföldi tájakon vezet át.Ezért is neveztük el Egyenes át túrának.A következő évben,tavaly már elhívtuk Zolit és Gergő édesanyját is a túrára amelyből aztán a valaha volt legvidámabb túra kerekedett.Szinte végig nevettük az utat.Már akkor megbeszéltük Gergővel,hogy ezt a túrát minden év októberének derekán megcsináljuk,mert annyira tetszett.Azzal nem számoltam,hogy ez idén már emléktúra lesz...Elhívtam azokat akiket tavaly,így méltón emlékeztünk meg Gergőről ezen a túrán (is).Persze nem lehetett olyan vidámság mint egy éve,de elvoltunk azért.Jövőre is megcsináljuk.

Gergő emléktúráján,emlékezve rá...

A régi szép időkben mindig úgy csináltuk Gergővel a meccstúrákat,hogy már reggel útrakeltünk és az adott településen ahol játszott a csapatunk alaposan körülnéztünk,kirándultunk egyet.Most is így történt.A csapat most Csepelen játszott a Szabadkikötőben így ismét rávettem a többieket tartsanak velem.Úgy gondoltam bepótoljuk a nyáron elmaradt Sas-hegyi bulit,ám aztán az 1200Ft/koponya árat sajnáltuk egy 900 méteres túráért...mert a Sas-hegyen csak így lehet túrázni.Helyette a Gellért hegyre mentünk fel,ott kobászoltunk egy jót,majd elmentünk a Csepeli hévig,azzal húztunk ki Csepelre.Egészen a Kelenföldi vasútállomástól a csepeli hévig gyalog mentünk,így ez felért egy túrával úgy,hogy közben a Gellért hegyet is megmásztuk.A meccsen győztünk én örültem,hogy eljutottam már másodszor egy idegenbeli meccsre,mert azthittem Gergő távozása után ilyen már sosem lesz.

Lányok várnak ránk a Gellért hegyen

Az őszi finálé megtekintése is hagyomány volt már,nem akartam ezt elveszni hagyni...Eredetileg a többiekkel szerettem volna ezt megélni az Óbányai-völgyben,de ez idén nem jött össze.Így jobb híján egyedül mentem ki november 2.-án a Rácalmási-szigetre.Azt jártam körbe.Ez volt az a túra ahol a legjobban éreztem Gergő lelkének jelenlétét.Végig "simogatott" éreztem a kellemes bizsergést a hátamon egész túrán és beszéltem is hozzá,éreztem hallaja minden szavam,aztán még sírtam is....de ott volt Gergő ez egészen biztos!Sajnos a sziget déli részén alapos erdőírtás zajlott,így már nem akadályoztak a kilátásban a szigeti erdők,szabad kilátásom volt a Macskalyukra.A szigeti cölöphíd is kétségbeejtő állapotban volt,így nem távoztam túl jó élményekkel erről a túráról,de legalább a hagyomány megmaradt.

A cölöphíd ahogy a reményeim egyre inkább romokban...

Egy régi tervünket valósítottam meg.Gergővel évek óta elakartunk jutni a budafoki kamaraerdőbe és a Memento parkba.Ezt november közepén sikerült.Itt is túra elméretezés történt,de ez most kevesebb volt annál,mint ahogy saccoltuk.Az erdő szép volt és maradtak még itt utak amiket majd beakarok járni.A Memento park meg igen látványosnak bizonyúlt.Itt nem éreztem Gergő jelenlétét,de bízok benne ott volt velünk...A túra aztán a budatétényi utcákon vezetett le a Camponához,ahol egy jót kajáltunk.

A Memento park egy darabja

Az ősz utolsó bulija a Gemenci erdőbe vezetett.Ezt is régóta terveztük Gergővel,de eljutni nem sikerült ide.Ismét Manó barátom invitálására mondtam igent,ahova velünk tartott még Zoli barátom és Manó egy jó haverja a Tizedes,akit közvetlensége lévén hamar megkedveltünk.A túra Pörbölyről vezetett Bajára a Gemenci erdő déli részén át,dunai holtágakat érintve.Csodálatos volt,arra gondoltam milyen kár,hogy Gergővel nem jutottam el ide...Elvoltunk remekül a túra végén pedig Baja is megfogott,hiszen egy csodaszép várost ismertünk meg ahová határozottan vissza akarok majd még jönni!Ahogy a Gemenci erdőbe is.Hát ezzel zárult az ősz.

Haverokkal a Gemenci erdőben

Tehát összeségében mint írtam az őszre tulajdonképpen semmi panaszom nem lehet.Jobbnál jobb bulik kerekedtek mindenből,de én mégis olyan hangulattalan lettem a végére.Nem is tudom mi teszi ezt,valószinűleg Gergő halálának közelgő évfordulója lehet a lúdas...ahogy mentünk bele az őszbe egyre jobban rám talált a hiányérzete,amely persze eddig is megvolt,de ez a korai sötétedés csak fokozta ezt.Hát ez van...Az ősz mint mindig remek volt,persze nem lehetett olyan remek mint az elöző években....