A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gróf. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gróf. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. január 26., szerda

A Duzzogó

 Legutóbbi túránkon köszönt szembe a dolog.Előzetesen felmérve a terepet,olvastam egy bizonyos Duzzogóról.Ám sehol sem találtam róla infót,hogy pontosan hol is lehet ez a  bizonyos objetum.Aztán ahogy mentünk Iszkaszentgyörgyön a kastély mögötti erdőben,egyszer csak ott volt a Duzzogó.Megígértem részletesen utána járok miről is van szó,mi ez a Duzzogó.Nyilván nem a duzzogásra való hely,bár kétségtelen arra is alkalmas!

A Duzzogó fala

A Duzzogó-forrás századokon keresztül ontotta az állandóan 28°C-os, értékes ásványi sókat tartalmazó vizet. Az egzotikus környezetű fürdőt Pappenheim Siegfried gróf építtette az egykori Atya nevű falu felé vezető út mentén.


Ekkor még meleg vizű forrásokban bővelkedett a környék. A Forrófői és a Duzzogói források egy forrásrendszert képeztek, az erdőben több apró forrás tört fel szabadon az égerfák között. Télen szinte gőzölgött az erdő ezen a részen. A források hozamára jellemző, hogy három malmot is meghajtott a vizük.

Micsoda építmény lehetett!

A fürdőt másfél ölnyi magas, borostyánnal futtatott kőfal vette körül. Belül a fal mentén rózsalugas futott körbe. A déli oldalon kőből épült, vadszőlővel futtatott öltözők voltak. A falba és az egyik pihenőbe római köveket építettek.


Az ovális alakú medence 20-25 méter hosszú, 10-15 méter széles és 130-160 cm mély volt, amelynek alján sima folyami kavicsok közt tört fel a víz. Ez táplálta egy csövön keresztül a gyermekmedencét is, majd a felesleges víz egy zsilipen távozott egy halastóba. A fürdőt vadgesztenyék, fenyők, kőrisek, nyárfák, jegenyék tették árnyékossá.

Az 1960-as években az intenzív bányászat miatt a források sajnos elapadtak. A medencét azóta gyomok és bokrok nőtték be.

Vajon miért válnak az enyészetté az ilyen csodák?

Durván ennyi ami a világhálón fellelhető az egykori csodáról.Elképzelhető,hogy egy nagyobb nyomozás eseteg újabb infókat is tartalmazna,de ahhoz már alaposan belekell ásnunk magunkat a dolgokba.Mindenesetre nagyszerű építmény lehetett ez itt,az a sajnálatos,hogy az idő múlásával az enyészeté lett a dolog.Külön említést érdemel még Pappenheim gróf aki ezen a környéken egy igen érdekes figura lehetett,hisz jó pár dolog köthető hozzá.Alkalom adtán utána is itána nyomozok,hisz mindig érdekeltek a köztudatban nem igazán szereplő,de érdekes emberek.

Itt akár ki is duzzoghatjuk magunkat!

A Duzzogót mint írtam Iszkaszentgyörgyön a kastély mögötti erdőben találjuk meg a piros jelzésű turistaút mellett.Lassan ugyan teljesen magáévá teszi a természet,de azért még jól felfedezhető!Az egykori csoda megtekintése után javaslom mindenkinek maradjon a jelzésen és ne vissza a faluba menjen rajta,hanem beljebb az erdőbe.Köveztekezik ugyan egy jó kis emelkedő,de megéri a fáradtságot,mert odafenn a hegyen még akadnak csodák!


Filmünkben a Duzzogót 28.09 percnél érjük el!

2017. augusztus 25., péntek

A Zichy kápolna

A közelmúltban több túránk is érintette ezt a kis gyöngyszemet,hamar meg is kedveltük a kis kápolnát.Megérdemli,hogy külön is foglalkozzunk vele!A Csepel-sziget déli részén fekszik a Budapestről is könnyen megközelíthető Lórév falu. Az alig 300 lelkes, főleg szerb nemzetiségűek által lakott település határában a Dunaparton – az adonyi komp közelében – található Zichy emlékkápolna igazi történelmi és építészeti különlegesség. A vadregényes környezetben emelt templom előtörténete lebilincselően izgalmas.

Csak néhány méternyire van a kompállomástól
1848. szeptember 30-án este “lámpa világnál” itt akasztották fel Zichy Ödön grófot. Zichy Ödön a kor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb Habsburg-hű főnemese volt. Fejér megyében, ahol a Zichy család impozáns kastélyai ma is megtalálhatók – például: Seregélyes, Soponya, Sárszentmihály, Káloz – , magyar szabadcsapatok tartóztatták fel, és a nála talált gyanús iratok miatt őrizetbe vették a pákozdi csata napján, szeptember 29-én.
Görgei Artúr, a fiatal, becsvágyó őrnagy hívta össze a rögtönítélő haditörvényszéket, mint a térség honvéd parancsnoka. Az ítélet egyértelműen fogalmazott: “ki Magyarország ellenségeivel cimboráskodott, azokat a magyar haza ellen indított pártütő hadban tettleg segítette, a magyar nemzet és szabadság eltiprására irányzott törvénytelen proclamátiókat terjesztő félben elfogatott, mint hazaáruló azonnal kötél által kivégeztessék.” A ráckevei Savoyai kastélyban kimondott büntetést rögtön végre is hajtották.
Nem Zichy gróf,"csak" Gergő a kápolnánál
A templom különös előtörténete az elbukott szabadságharc utóéletének egy sajátságos epizódja. Az 1850-es évek bécsi politikája igyekezett meghálálni azoknak a császári család iránti kiállást, akik ezért életükkel fizettek. Lamberg, Latour és Zichy hivatkozási alapja lett a Bach-korszak elnyomáson alapuló restaurációs politikájának.
Zichy gróf földi maradványait 1849. szeptember 19-én exhumálták, és a Fejér megyei, kálozi katolikus templomban helyezték végső nyugalomra. A kálozi templomban tábla örökíti meg az eseményt, hogy 1852. június 26-án itt esdeklett Ferenc József a “felséges haza iránti hűség itt nyugvó áldozata üdvéért”.
Hamar megkedveltük az impozáns kis kápolnát
1859-ben a kivégzés helyszínén szentelték fel a császári család által építettett emlékkápolnát. A kor építészeti stílusának jellemző emléke az épület. A romantikus, neogótikus építészet ismertetőjegye volt az 1850-es évek második felében a polikróm, nyerstéglás anyaghasználat. A megkapóan szép természeti környezetből kiemelkedik a neogótikus stílusú, vörös téglából emelt építmény.
Ennek, a korszellem emlékművek iránti vonzódásán és a mártír teremtő politikai szándékon kívül praktikus magyarázata is van. A kivégzés helye ártéri terület, és az árvíz ellen egy kis mesterséges domb alkotta alapzattal védekeztek a külföldi tervezők, amit a bejárat előtti lépcső megépítésével tettek még ünnepélyesebbé. A homlokzatot huszártorony, rózsaablak és szépen megmunkált kőfaragványok díszítik.
Sajnos be még nem jutottunk
A belül is egységes stílusú neogótikus kápolnát az egyszerűség jellemzi. Egyhajós belső terét csúcsíves boltozat zárja. Leírások alapján az oltár két központi alakja a fából kifaragott, keresztre feszített Mária és Magdolna volt. Ma már egy szépen megmunkált feszület az oltár központi eleme. A kis alapterületű kápolnát kétségkívül ünnepélyes, emelkedett hangulat uralja.Örvendetes,hogy a kápolnát 2009-ben,mielött végleg elnyelte volna az enyészet felújitották!

Egész biztosan jövünk még ide
A lórévi Zichy-emlékkápolna hazánk egyik kistérségének rejtett történelmi, építészeti kincse. Megóvása és megismerése közérdek.