Véget érni látszik lassan a tél,a mi túranaptárunkban március elseje már a tavasz.Mivel több túránk a télen már nem lesz,gondoltam elkezdem összefoglalni a tél eseményeit,hiszen lehetnek egyéb dolgaim a napokban,nem bizti,hogy pont az utolsó nap lenne rá lehetőségem.Úgy vágtunk neki a télnek,hogy az anyagi helyzetünk az elmúlt évek kínlódásai után kicsit javulni látszodótt.Így is lett,ez tart még most is,de benne van a pakliban tavasz vége felé a visszaesés lehetősége is.Az anyagi javulásnak hála úgy gondoltuk,hogy talán több túrát összehozhatunk a télen az átlagosnál.Minimum elvárás a hat volt.Nos a hat jött össze nem több,de ennek most nem anyagi okai voltak.A hat túrán kivül még összejött azért három,pontosabban három és fél buli,így pedig a kilenc kiruccanással már nem lehetünk elégedhetetlenek.Menjük akkor sorjában a tél eseményivel.Egy szentendrei kirándulással kezdtünk december elején.
 |
| Szentendre utcáin |
A beteg Móni egy kívánságát teljesítettük és Zolikával karöltve hárman vágtunk neki a szentendrei kirándulásnak.A buli azonban több szempontból is csalódást okozott.Először is kellemetlenül hideg volt (bár ez hol volt még a februári hidegekhez képest...).Másfelől aztán Szentendre csalódást okozott.Nagyon,sőt pokolian drága volt minden,drágább mint a Balatonnál bárhol bármi...nem igazán volt a városban olyan vendéglátóhely ami tűrhető árakkal münködött,ami meg volt abban olyan szűk volt a hely,hogy alig lehetett elférni.Az esernyős utca sem volt akkora eresztés,mint amit vártunk tőle,ráadásul hosszú perceket kellett várni,hogy úgy tudjunk ott fotózni,hogy nincs ott senki,mert zavaró tömeg volt a városban.Harmadrészt meg Móni hamar megunta.Ehhez hozzájárult persze a kellemetlen idő és az,hogy nem volt egy hely sem ahová letudott volna ülni.Szóval nem kis csalódás volt Szentendre,a Duna túloldalán fekvő Vác szerintem klasszisokkal jobb hely.Ennek ellenére úgy döntöttünk Zolikával,hogy majd a közelgő Apátkúti-völgyes túrából hazafelé jövet megállunk itt és megnézzük az Adventi forgatagot.Na,de ne szaladjunk még annyira előre.
 |
| Az esernyős résztől is többet vártunk |
December közepén engedtem Zolika invitálásának és elmentünk Ercsibe Shíva menedékébe az Árva kutyák karácsonyára.Nem nagy kedvem volt hozzá,de az esemény elinditott aztán valamit bennem,méghozzá a kutyák iránti és megmentői iránti nagyobb tiszteletet.Óriási hatással volt rám az esemény Ercsiben,rengeteg kiszolgáltatott szeretettel teli állattal találkoztam és sokszor a könnyeim is kijöttek.Vittünk persze mi is adományokat.Itt is kellemetlenül hideg volt,de az egész annyira lekötött,hogy erre nem figyeltem annyira.Megválasztották az ország kutyáját majd belehetett járni a menedéket és akár sétálni is lehetett elvinni a kutyákat.Nagyszerű kedves esemény volt ahová a jövőben is igyekszünk vissza-visszatérni.
 |
| Találkozás Shívával a menedék névadójával |
Karácsony előtt kerülhetett végre sor a tél első túrájára.Egész télre jellemző volt amúgy a szokottnál keményebb hideg,persze mikor máskor legyen hideg,ha nem télen.Csak az elmúlt idők telei után ez szokatlan volt.Talán éppen a tél első túráján volt a legjobb időnk.Nagy kedvencünkbe a Visegrádi-hegységbe tértünk vissza.Ugye ezzel zárult az ősz.Most pedig ezzel nyitott a tél a túrák terén.Méghozzá ugyanott.Pilisszentlászlón.Az ősszel a Spartacus ösvényt jártuk be,most adósak voltunk az alsó résszel az Apátkúti-völggyel.Most ezen mentünk végig.Csodálatosan szép volt a völgy a túra pedig remek.A viszonylag jó túra időben fantasztikus túrát tettünk Visegrádig.Onnan mentünk busszal vissza,amelyről Szentendrén leszálltunk és megnéztük az Adventi forgatagot.Ha lehet ez még a szentendrei kirándulásnál is nagyobb csalódást okozott.Szó szerint akkora tömeg volt,hogy egy gombostűt sem tudtunk volna leejteni és már vendéglátóhely sem akadt ahová betudtunk volna ülni.Menekültünk is onnan gyorsan.Szentendréból most évekre elég is.Az Apátkúti-völgy viszont szenzációs volt!
 |
| Az Apátkúti-völgy |
Az évet szokásunktól eltérően most a Mecsekkel zártuk.Pécsre érkeztünk Zolikán kivül,Manó és a Tizedes is csatlakozott hozzánk.A 2013-ban megtett Kilátós túrát kívántam megismételni,viszont hozzáraktam a kilátókhoz még a Flóra pihenőt is,valamint úgy terveztem,hogy túra végén elmegyünk egészen Mecsekszentkútra a haranglábig.Ám több minden közbeszólt.Napfényes jó idő köszöntött ugyan ránk a Mecsekben,de hó lepte el a hegységet amely megfagyott,pontosabban lefagyott.Így aztán nem kis problémát okozott a túrázás a jeges útakon.Négyünk közül legjobban én szenvedtem mert a bakancsom nem erre az időjárásra való volt.Kész küszködés volt az egész túra.Ugyan a kilátókat láttuk és mindegyikbe fel is mentünk,de Mecsekszentkútra már nem sikerült eljutni.A Remeterétnél befejeztük a túrát,nem lehetett haladni a jeges terepen.Pécsen még jól bekajáltunk és ezzel zárult a 2024-es év.
 |
| Nem volt egyszerű az évzáró túra |
A januárunk halálra volt ítélve.Móninak három hétre kórházba kellett mennie,én meg nem tudtam kire hagyni a kutyámat,így nem tudtunk elmenni túrázni.Túra nélkül kezdődött tehát az év.Azonban a február mindenért kárpótolt.Az utóbbi évek leghidegebb februárja köszöntött ránk,ki a fene gondolta,hogy túrázásilag talán ez lesz az elmúlt évtized legjobb hónapja.Azon ritka hónap volt amikor minden hétvégére jutott egy túra.Sőt pluszba még összejött egy hétközi kiruccanás is.De valóban nagyon hideg volt ebbena hónapban és bizony volt,hogy fáztam a túrákon.Régen fáztam már túrán,de most az első hármon,de főleg az első kettőn bizony volt,hogy reszkedtem.
 |
| Végre a Marsra is eljutottam! |
Évek óta halasztódott a gánti túra.A "marsi" mezőket akartuk látni,egy idevezető túrát pedig már Gergővel is tervezgettünk 2017-18 táján.Most döntöttem úgy,hogy végre ideje belevágni.A Gántról induló túrán a Gánti Bányatelepig mentünk némi kerülővel,ott mentünk be a bauxitföldtani parkba.A túra jó volt,nem volt maradéktalanul jó az időnk,de túrázni alkalmas volt.Mentünk látványos hegygerincen és kissé unalmas ingerszegény erdei úton is.Maga a park és a bányamúzeum klassz volt,hiányoltunk viszont egy nyitva tartó büfét.Összeségében jó buli volt és remekül elvoltunk.
Február második hétvégéjén is egy olyan túra került sorra,amely már több mint egy éve tolodott.A Balaton-felvidékre érkeztünk a Szent György-hegyet bejárni.Itt sem volt valami jó időnk,itt volt az,hogy egyes helyeken nagyon fáztam.Ettől függetlenül pazar túra volt a Szent György-hegy pedig szenzációs.Az itteni bazalorgonák az egyik legszebb dolog volt amit valaha láttam!Remek túra volt,de hideg miatt már négy óra előtt indultunk haza.Érdekes,hogy az utolsó pillanatokban sütött ki a nap és lett egy kicsivel jobb az idő.
 |
| A Szent György-hegy csodálatos volt! |
 |
| Nagyon sok csoda van itt! |
Február harmadik hétvégéjén meg a Mátrába vettük az irányt!Szeptemberben fedeztem fel az elfeledett síugrósáncot és határoztam el,hogy ide majd eljövök és felmegyek rá.Zolikán kivül még a Tizedes barátom is velünk tartott.Kékestetőre szokatlanul kellemes volt az utazás.Onnan indult a túra.Kemény hideg volt az ország csúcsán,de minden gyönyörű volt.Meglepett,hogy szinte senki nem volt itt.Innen persze végig lefelé vezetett a túránk és olyan 700 méteres magasságig hó is akadt,ez most nem volt olyan jeges mint a Mecsekben így tudtunk haladni.A nagyon szuper túrán Mátraháza közelében értük el a sáncot amelyre részben úgy kellett felmászni,de megcsináltam és feljutottam a Tizedessel együtt.Fantasztikus volt az egész,a túra hangulata és kellemes volt,két kilátót is érintettünk még a végén pedig tudtunk enni egy kitűnő bablevest is.Jó kis nap volt!
 |
| Zolikával a legmagasabb pontnál |
 |
| Az elfeledett síugrósánc |
 |
| Ez nagyon állat volt! |
Egy hétközi kiruccanás következett Siófokra.Zolika a fejébe vette,hogy menjünk le nézzük meg a jeges Balatont.Kemény fagyos éjszakák voltak,esélyes volt,hogy vannak jeges részek a Balatonnál.Beöltöztünk mint a fene a várható hideg miatt és úgy vágtunk neki a Balatonnak.Nos itt kellemes időt fogtunk ki napsütéssel.Jég persze nem volt és igazán hideg sem.Felesleges volt túlöltözni.Jártunk egyet a Balatonnál és a városban is,a helyi plázában kajáltunk is egy jót,de az egész buli szerintem felesleges volt és túl sok értelme sem volt.
 |
| Siófoki moló,életem egyik legszebb napjai fűznek ide,jó volt visszatérni |
Az immár szokásossá váló Dunán innen,Dunán túl teljesítménytúrával zártuk a telet.Kemény hidegben indult reggel a túra a Szent Mihály erdőtől Kulcstól északra,de aztán lett fokozatosan kellemesebb az idő.A túrát a 22km ellenére könnyen abszolváltuk és különösebb probléma nélkül teljesítettük.Ide is eljött Tizedes barátunk.Volt minden,kellemes erdei és kellemetlen falusi szakasz a túrában,volt alma,süti,pálinka,zsíroskenyér.Csalódás a kivágott ártéri erdő miatt,öröm a végére jó idővé váló időjárás végett.Elvoltunk itt is.Ezzel zárult tehát a tél.
 |
| Zajlik a teljesítménytúra! |
Minden túráról készült természetesen film,ezeknek majd szentelek egy külön bejegyzést.A télen tehát hoztuk a minimálisan elvárt szintet a hat túrát.Ehhez jött még három egyéb buli is.Egy átlagos decemberünk volt,majd egy halálra ítélt januárunk,végül pedig egy remek februárunk.A hat túrán öt hegységben voltunk és a Duna völgyében.A kilenc buliból mind a kilencen velem volt Zolika.A Tizedes háromszor jött velünk,míg a Manó és Móni egyszer-egyszer.Nem panaszkodhatunk a télre,elvoltunk.Jön a tavasz.Részletes tervek majd a márciusi első bejegyzésemben!
 |
| A tél utolsó momentuma |
