A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Soós-hegy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Soós-hegy. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. május 19., csütörtök

Kedvenc kilátónk (28.) - Soós-hegyi kilátó

 A kilátós sorozatom következő alanyát a balatonkenesei Soós-hegyen találjuk meg,ahonnan tiszta időben pazar panoráma tárul elénk a Balatonra.Ám nem mindig van errefelé tiszta idő.Nekünk is visszakellett jönnünk,mert első alkalomkor nemhogy kilátásunk nem volt,de akkori túratársaim rajtam kivül,el sem érték a kilátót!Na erről is,meg a részletese ismertetőről alább találtok összefoglalót.

Maga a Soós-hegyi kilátó

A Soós-hegyi kilátót Balatonkenesén magán a Soós-hegyen találjuk meg ami nem más mint egy löszdomb a Balaton felett.Hegyek nevezni botorság végül is.A kilátó a Tartorján-tanösvény egyik állomása.A tanösvény Balatonkenese központjából indul,így azt követve könnyen elérhetjük a kilátót,azaz elérhetnénk...de a turistajelek felfestése enyhén hiányos,sőt inkább katasztrófálisan hiányos!Tehát nem árt valami megfelelő telefonos alkalmazás,külömben könnyen ellehet tévedni!

Szép vagy nem szép.Többfunkciós!

Az egyszintes fa kilátóval voltaképp egy kevésbé szép adótornyot rejtettek el, vettek körbe, így a kellemesség és hasznosság összeadódott. Aki végigjárja a tanösvényt és felmegy a 175 méter magas dombra, majd fellépcsőzik a kilátóba, egyedülálló panorámát kap, ami a Fűzfői-öböltől Tihanyon át Siófok környékéig nyúlik. Ha végignéztük az öböl panorámáját, ne felejtsünk el anélkül lemenni a hegyről, hogy elolvassuk Soós rávésett költeményét,amit a kilátó közelében lévő obeliszknél találunk meg.

A kilátó egy betontalapzaton álló faszerkezetű egyszintes építmény,amelyre fémszerkezetű csigalépcső vezet fel.A kilátószint a talajtól kb. 8 méteres magasságban van.A kilátószint kicsit szűk,de körbe lehet járni,így teljes körpanoráma élvezhető a toronyból.

A lépcső

A kilátószint

Nem csak a Balaton felé látunk tehát ki,hanem a távolban felfedezhető a Bakony vonulata illetve a Balaton-felvidék és a Mezőföld találkozása.Alattunk északra és keletre pedig maga Balatonkenese pompázik.

A kilátónál mint írtam kétszer jártunk,első alkalommal télen ónos eső után.Szinte lehetetlenség volt nem csak felmenni a kilátóba,de el is érni.Akkori túratársaim kudarcot is vallottak,én azonban a Gergővel megtett túrákon nevelkedtem és nem adtam fel.Elértem akkor is a kilátót.A téli szürkeségben azonban nem volt élvezhető a kilátás.Most áprilisban tértünk vissza Zolikával,simábban elértük a kilátót és most valamennyire már a kilátás is élvezhető volt.

A kilátó ha nem is szuper,de megfelelő állapotú volt 2022 áprilisában.

Kilátás Balatonkenesére

A kilátó elérhető mint írtam a tanösvényen,vagy Balatonfüzfő felöl a piros jelzésen amelyről szintén lekell térni a tanösvényre.Figyelem a jelek felfestései nem csak hiányosak,de kifejezetten rosszak!

Végül magáról a névadóról:Soós Lajos költó 1856-ban született Csajágon.A Pápai Református Kollégium jogi fakultásán tanult, az önképzőkörben kezdett verseket írni. Ígéretes tehetségnek indult, verseit rendszeresen közölték a megyei és dunántúli lapok.

Csajágon nevelkedett, de már fiatal korában átjárt a nagybátyjához Balatonkenesére és szabadideje nagy részét ott töltötte. A költészetnél már csak édesanyját szerette jobban akik férjével Csajágon maradtak. Soós Lajos édesapja halála után az édesanyjával Kenesére költözött.Azonban, miután 1901. május 23-án, 83 évesen az édesanya is meghalt,Soós Lajos nem találta már meg a nyugalmat Kenesén sem, így felment Pestre, mondván hogy a nagy nyüzsgés majd eltereli a gondolatait és sikerül kilábalnia a fájdalomból.

Kilátás a Balaton felé

Nem élt már Pesten sokat, mert nem bírta a magányt, és öngyilkos lett, majd kívánsága szerint Balatonkenesén temették el 1927-ben a Balatoni Szövetség a balatonkenesei Magas parton obeliszket állított emlékére. Nevét viseli a település körüli hegyek egyike, a Soós-hegy.Sírmlékét pedig megtaláljuk a kilátóhoz közeli temetőben.

Talán nem ez a legszebb kilátó amit az ember lát túrázásai alatt,de egy olyan vándornak aki sokat útra kél,annak mondhatni "kötelező tananyag".

Filmünkben nagyjából 26,30'-nál érünk el a kilátóhoz

2021. december 28., kedd

Ahol a Balaton-felvidék kezdődik

 Az ide év jó része a Balaton környéki túrákról szólt.Így úgy gondoltuk Zolikával a legméltóbban úgy búcsúztatnánk ezt az évet,ha a Balatonnál túráznánk még egyet.Amikor elkezdtük tevezgetni anno ezeket a Balatoni túrákat,úgy volt,hogy ez a túra lesz az első,hiszen mégiscsak itt valahol kezdődik maga a Balaton-felvidék,itt valahol Balatonkenese és Balatonfűzfő környékén.Ám akkor úgy ítéltük meg,ez a túra olyan sok látványosságot nem tartogat,így kezdtük anno aztán Balatonalmádinál a sztorit.Ám most mégis eljöttünk ide,ha már nem ezzel kezdtük,hát fejezzük be ezzel.A túrára december 28-án került sor.Tavaly ilyenkor pompás idő volt.Most reggel már meglehetősen hülye időnek nézett ki.Zolikán kivül eljött a túrára újra Judit és egy vadiúj túratársunk Erika.Autóval indultunk és Balatonkenesén az állomás melletti parkolóban állítottuk le a kocsit.Terveink szerint innen feltúrázunk a Sós-hegyre,majd el Balatonfűzfőre,ott teszünk egy kört,majd valahol megkajálunk.Onnan egy megállót vonattal visszajövünk ide ahol a kocsi áll.A túra azonban nem indult jól.

Parkolás Kenesén a vasútállomás mellett

Kiszállva az autóból Zolika hatalmasat esett.Nem hiába tiszta jég volt minden.Hasonló volt a szitu mint 2017 utolsó túráján amikor szegény Gergő esett hatalmasat.Kiderült a településen ónos eső esett az éjjel/hajnalban így a járás elég nehézkes volt.Mindegy elindultunk.Zolikának a kabátja szakadt ki,szerencsére különösebben nem ütötte meg magát.Rámentünk Tártorián tanösvényre,amelyen turistajel semmi nem volt.A település utcáin vezetett a tanösvény,a betonos utak továbbra is csúsztak.Elhaladtunk a református temető és az Arborétum mellett,utóbbi zárva volt.Majd odaértünk a Sós-hegyhez,a betonút megszünt,de a lefagyott földút is ugyanúgy csúszott.Szürke,ködös párás idő volt,nagyjából nulla fokkal.

Az Arborétumnál

Szenvedés felfelé

Elhaladtunk a Mária Lélekemelő Emlékhely mellett,innen már jó kilátás volt a Balatonra és az alattunk elterülő Balatonkenese ezen részeire.Azaz csak jó kilátás lett volna ha...nem ilyen szürke,ködös,párás az idő...Az út közben emelkedni kezdett a hegynek fel,ám továbbra is rendkivül csúszott.Nagyon megszenvendtünk felfelé menet.Pedig odafönn volt túránk fő látnivalója a kilátó és a Soós Lajos emlékoszlop.Egy idő múlva aztán Zolika és Erika feladta,nem tudtak tovább jönni.Zoli elsősorban a rosszul megválasztott cipője miatt,Erika nem tudom miért.Mi Judittal viszont felkapaszkodtunk.Zoliék mondták addig megvárnak míg odafenn leszünk...

Felérve a Soós-hegyre

Judit a Soós Lajos emlékoszlopnál

A kilátó

Felértünk a kemény 175 méter magas Soós-hegyre Judittal.Egy fensík volt itt,egy paddal,az emlékoszloppal és a kilátóval.Engem főleg a kilátó érdekelt.A 11.-ik balatoni kilátó az idén...ami most Zolika életéből kimaradt.Odaérve az alsó szint is csupa jég volt.Judit itt adta fel.Én viszont nem adom fel soha!Nem azért jöttem,hogy kimaradjon a kilátó!Óvatosan odamenve a lépcsőhöz,szépen lassan felmentem.Fenn már nem volt olyan gáz a helyzet.Jó állapotú,jó időben pompás 100%-os körpanorámával.Most ennek az egésznek kb. a 15%-át tudtam élvezni,de legalább nem volt fenn senki,nem zavart senki.Így viszont csak egy szelfire futotta na és persze lefotóztam a panorámából amit lehetett.

Négyünk közül egyedüliként értem el a kilátót...

Nem nagyon volt élvezhető a kilátás...

Judit megvárt lenn,majd indultunk vissza.Lefelé sem volt egyszerű a menet,piszkosul csúszott.De lementünk valahogy a Mária Lélekemelő helyig amivel ilyen körülmények közepette nem tudtam most nagyon foglakozni,pedig valami nagyon különleges hely lehet...Itt volt Zoli és Erika,mentünk velük immár tovább lefelé.A temető másik oldalán haladva elöször jó volt az út ezen a túrán,de nem tartott sokáig.Újabb meredekebb lejtő jött ami immár a sártól csúszott.A csajok gond nélkül lementek,én is lementem volna,de Zolika szenvedett lefelé is,őt kellett tartanom,illetve segítenem neki.Rendkivüli nehézségek árán,de lejutott.Elhaladtunk a Tataárlikak mellett,amelyekre szintén a jelen körülmények közepette nem nagyon volt idő és mód.

Tatárlik

A Tatárlikakkal majd egyszer részletesebben foglalkozom.Most nem térek ki rájuk.Elég annyi,hogy kilenc van itt a kenesei domboldalban.Leértünk és megszünt a csúszásveszély.Lenn már nem csúszak az utak.Innen a piros jelzésen kellett tovább menni Balatonfűzfőre,de a jelzések felfestése enyhén szólva is gyalázatos volt.Telefonos alkalmazási segítséget kellett időnként igénybe venni,de az út nagy része a 71-es út melletti kerékpárúton haladt.Különösebb látnivalót itt az Árpád-kút jelentette.Meglepetésünkre a forrás münködött!

Az Árpád-kútnál

Hamar átértünk Balatonfűzfőre.Itt módunk nyílt lemenni magához a Balatonhoz.Kilencedik alkalommal voltunk idén a tónál,mégis ilyennek még nem láttuk.Teljesen más volt mint nyáron.Szürkés,zöldes,fehéres színe volt,Judit mondta olyan mint a tenger.Itt csináltunk pár fotót majd az egyik strand játszóterén ökörködtünk egy sort.Ezekután hatoltunk egyre beljebb Balatonfűzfő belterületére.A jelzések továbbra is kritikán aluliak voltak!

Part menti fotó

Legújabb túratársaimmal

Ökörködés

Kimentünk még a Parti sétányra de a nádastól itt nem sokat lehetett látni.Átmentünk a vasúton és innen újra a sárga jelzésen mentünk.Már a fűzfői körön voltunk.Jelzések továbbra is elégtelenül voltak csak felfestve.A Balatoni Bob parkba igyekeztünk,itt állt a fűzfői kilátó.A rossz jelzések ellenére viszonylag egyszerűen odataláltunk.Balatonfűzfőnél amúgy már hegyes a táj,tényleg mondhatjuk,hogy itt kezdődik a Balaton-felvidék.A bob park szép volt és látványos.Egy látogatóközpont féle épülettel a központban.Ez mellett vitt fel a járólapos út és lépcső a kilátóhoz.A bobpálya felett mutatós híd vitt át,fából volt és rávolt fagyva az ónos eső...ez ismét nagyon csúszott.Nem volt itt senki.Illetve egy hölgy.

A fűzfői kilátó

Megkérdeztem tőle nyitva van-e a kilátó.Azt mondta nincs,de a kedvünkért kinyitja.Mondta igazából ilyen időjárási körülmények között nem nyithatja ki.De odament,hogy majd kinyitja,ám látva a jeges lépcsőket meggondolta magát és mondta nem meri kinyitni,mert az ő felelőssége ha minket valami baj ér a kilátón.Nem volt mit tennünk megértettük a dolgot.Ekkor döntöttük el Zolikával,hogy majd jó időben egyszer ezt a túrát megismételjük mert most nagyon nem jöttek össze a dolgok...

Mindenki nyugodjon le a picsába,visszajövünk majd!

Innen tovább mentünk a zöld jelzésen és most először túra során úgy ahogy de türhetően felvoltak festve a jelzések.Egy rövid ideig erdei szakaszon is mentünk.Majd újra telefonos alkalmazási segítségre szorultunk.Kereszteztük a 71-es útat,majd leérve a fűzfői utcákon újra a kerékpárúton voltunk.Ez pedig visszavitt oda ahol átkeltünk a vasúton korábban.Teljes volt tehát a kör.Átmentünk a szemközti Kék Öböl étterembe.

Erdei szakasz végre!

Itt ettünk,ittunk és jókat dumálgattunk a csajokkal.Majd elballagtunk a közeli vasútállomásra ahol megvárva a vonatot egy megállót mentünk és Balatonkenesén szálltunk le.Az autó ott volt a parkolóban.Nagyjából a túra 15-16 km-es volt.Rendkivül kellemetlen időjárásban volt részünk és sokminden nem a terveknek megfelelően sikerült.Mégis jól éreztük magunkat,végül is eljutottunk oda ahol a Balaton-felvidék kezdődik.Az út haza a nyírkosság és a köd ellenére sima volt.Ötre hazaértünk.Ezzel bezárult a 2021-es túraidény,amelyről december 31-i bejegyzésemben lesz összafoglaló.