A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Balatonkenese. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Balatonkenese. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. május 19., csütörtök

Kedvenc kilátónk (28.) - Soós-hegyi kilátó

 A kilátós sorozatom következő alanyát a balatonkenesei Soós-hegyen találjuk meg,ahonnan tiszta időben pazar panoráma tárul elénk a Balatonra.Ám nem mindig van errefelé tiszta idő.Nekünk is visszakellett jönnünk,mert első alkalomkor nemhogy kilátásunk nem volt,de akkori túratársaim rajtam kivül,el sem érték a kilátót!Na erről is,meg a részletese ismertetőről alább találtok összefoglalót.

Maga a Soós-hegyi kilátó

A Soós-hegyi kilátót Balatonkenesén magán a Soós-hegyen találjuk meg ami nem más mint egy löszdomb a Balaton felett.Hegyek nevezni botorság végül is.A kilátó a Tartorján-tanösvény egyik állomása.A tanösvény Balatonkenese központjából indul,így azt követve könnyen elérhetjük a kilátót,azaz elérhetnénk...de a turistajelek felfestése enyhén hiányos,sőt inkább katasztrófálisan hiányos!Tehát nem árt valami megfelelő telefonos alkalmazás,külömben könnyen ellehet tévedni!

Szép vagy nem szép.Többfunkciós!

Az egyszintes fa kilátóval voltaképp egy kevésbé szép adótornyot rejtettek el, vettek körbe, így a kellemesség és hasznosság összeadódott. Aki végigjárja a tanösvényt és felmegy a 175 méter magas dombra, majd fellépcsőzik a kilátóba, egyedülálló panorámát kap, ami a Fűzfői-öböltől Tihanyon át Siófok környékéig nyúlik. Ha végignéztük az öböl panorámáját, ne felejtsünk el anélkül lemenni a hegyről, hogy elolvassuk Soós rávésett költeményét,amit a kilátó közelében lévő obeliszknél találunk meg.

A kilátó egy betontalapzaton álló faszerkezetű egyszintes építmény,amelyre fémszerkezetű csigalépcső vezet fel.A kilátószint a talajtól kb. 8 méteres magasságban van.A kilátószint kicsit szűk,de körbe lehet járni,így teljes körpanoráma élvezhető a toronyból.

A lépcső

A kilátószint

Nem csak a Balaton felé látunk tehát ki,hanem a távolban felfedezhető a Bakony vonulata illetve a Balaton-felvidék és a Mezőföld találkozása.Alattunk északra és keletre pedig maga Balatonkenese pompázik.

A kilátónál mint írtam kétszer jártunk,első alkalommal télen ónos eső után.Szinte lehetetlenség volt nem csak felmenni a kilátóba,de el is érni.Akkori túratársaim kudarcot is vallottak,én azonban a Gergővel megtett túrákon nevelkedtem és nem adtam fel.Elértem akkor is a kilátót.A téli szürkeségben azonban nem volt élvezhető a kilátás.Most áprilisban tértünk vissza Zolikával,simábban elértük a kilátót és most valamennyire már a kilátás is élvezhető volt.

A kilátó ha nem is szuper,de megfelelő állapotú volt 2022 áprilisában.

Kilátás Balatonkenesére

A kilátó elérhető mint írtam a tanösvényen,vagy Balatonfüzfő felöl a piros jelzésen amelyről szintén lekell térni a tanösvényre.Figyelem a jelek felfestései nem csak hiányosak,de kifejezetten rosszak!

Végül magáról a névadóról:Soós Lajos költó 1856-ban született Csajágon.A Pápai Református Kollégium jogi fakultásán tanult, az önképzőkörben kezdett verseket írni. Ígéretes tehetségnek indult, verseit rendszeresen közölték a megyei és dunántúli lapok.

Csajágon nevelkedett, de már fiatal korában átjárt a nagybátyjához Balatonkenesére és szabadideje nagy részét ott töltötte. A költészetnél már csak édesanyját szerette jobban akik férjével Csajágon maradtak. Soós Lajos édesapja halála után az édesanyjával Kenesére költözött.Azonban, miután 1901. május 23-án, 83 évesen az édesanya is meghalt,Soós Lajos nem találta már meg a nyugalmat Kenesén sem, így felment Pestre, mondván hogy a nagy nyüzsgés majd eltereli a gondolatait és sikerül kilábalnia a fájdalomból.

Kilátás a Balaton felé

Nem élt már Pesten sokat, mert nem bírta a magányt, és öngyilkos lett, majd kívánsága szerint Balatonkenesén temették el 1927-ben a Balatoni Szövetség a balatonkenesei Magas parton obeliszket állított emlékére. Nevét viseli a település körüli hegyek egyike, a Soós-hegy.Sírmlékét pedig megtaláljuk a kilátóhoz közeli temetőben.

Talán nem ez a legszebb kilátó amit az ember lát túrázásai alatt,de egy olyan vándornak aki sokat útra kél,annak mondhatni "kötelező tananyag".

Filmünkben nagyjából 26,30'-nál érünk el a kilátóhoz

2022. április 24., vasárnap

Visszatérés a Soós-hegyre

 Talán vannak akik emlékeznek rá,hogy a tavalyi évet a Balaton-felvidéken zártuk,pontosabban ott ahol a Balaton felvidék kezdődött.Ám akkor cefet időt fogtunk ki,ónos eső után voltunk,ködös párás,hideg szar idő volt.A túra akkor alig-alig volt élvezhető,csak csúszkáltunk és hiába voltunk akkor négyen a két kilátó közül egyikbe sem tudtunk felmenni.Pontosabban én az egyikbe felmentem,de túratársaim egyikbe sem.Már akkor megfogadtuk,hogy visszatérünk.Igaz most nem négyen hanem csak ketten Zolikával vágtunk neki az útnak,de mindenképp potólni akartuk a két elmaradt kilátót,így a túra ismétlésre várt.Annyi változást eszközöltünk,hogy most ellenkező irányból csináltuk meg a túrát.Tehát Balatonfűzfőről mentünk el Balatonkenesére.Az utazás sima volt,három óra alatt oda is értünk Balatonfűzfőre.Az idő még borult volt és szemerkélt az eső,de ahogy haladt előre a nap úgy lett egyre jobb és jobb az idő.

Megérkezés Balatonfűzfőre,de Zolika rossz vonat felé mutat,mi a kékkel jöttünk

Ugyanaz volt tehát az útvonal mint a téli túrán csak ellenkezőleg.Mondjuk most a fűzfői állomás melletti parkba is felmentünk,nagyon szép zöld volt már itt minden és akadt egy szobor amit nem sikerült megfejtenünk mit ábrázol.Ezután álltunk rá a zöld jelzésre ez vitt fel a Bob parkba,itt volt az első kilátó.Ebbe télen azért nem engedtek fel mert csúszos és síkos volt a lépcsője...A Bob parkig a helyi kertvárosi utcákon vitt fel az út,majd egy rövidke erdei szakasz következett,A sín melett egy padnál közben megreggeliztünk.A Bob parkhoz érve még nem volt annyira jó az idő,de tisztult.A kilátóba most sem engedtek fel...igaz csak 20 percig,azt nem tudom miért kellett várni,de utána felengedtek.Addig meg körbenéztünk a parkban ahol egy nyári bobpálya volt és üzemelt is.

A fűzfői kilátó és a bobpálya

A kilátó tökéletesen jó állapotban volt.Kifogástalan volt,teljesen fa szerkezetből készült,a lépcsőfokok és a szintek is tágasak voltak.A kilátószinten bőven ellehetett férni,de szerencsére csak ketten voltunk.A kilátás a lassan tisztuló időben jó volt.Alattunk láttuk magát a bob pakot,mellettünk a kalandparkot.Odalenn és szemközt a hegyeken elterülve magát Balatonfűzfőt.Láttuk azt ahol a Balaton-felvidék kezdödött.Kelet - dél-kelet felé a Balaton mutatta magát főleg a Fűzfői-öböl.Dél - délnyugatra pedig a Balaton-felvidék vonulata bontakozott ki.Nagyon szép volt minden.Jó 20 percet bohóckodtunk a kilátóba,jöttek is fel így nem volt értelme tovább maradni.Indultunk tovább.

Jómagam a kilátóba,apró bibi,hogy a kilátásról elfelejtettem képet csinálni...

Gyorsan visszaértünk Balatonfűzfő belterületére,elhaladva a helyi uszoda és stadion mellett.Innen aztán már a piros jelzést kellett követni.Visszaértünk a vasútállomáshoz,tehát itt egy közel 3,5km-es kört mentünk,lényegébe most következett a túra maga.Itt sütött ki a nap először és kezdett meleg lenni.Kicsit letértünk a pirosról és kimentünk a Balaton partjára egy kicsi de szép parkon keresztül.A Balaton az ébredező tavaszban nagyon szép arcát mutatta felénk.Meseszép volt a fűzfői öböl.Nem jártak sokan a környéken,de egy srác a barátnőjével ahogy sétáltak,gondolt egyet és megmártozott a szerintem még elég hideg vízben!Az egyik szabadstrandon megettük a kaja maradékát,azért siettünk vele,mert majd Balatonkenesén szándékoztunk egy jót kajálni majd egy étteremben.

Csendélet a Balatonon

Szép arcú Balaton

A part után kiértünk Balatonfűzfő végéhez és innen már valóban a piroson haladtunk tovább amely itt együtt ment a Balatont körül ölelő bringaúttal.Kicsit mérgelődtem,hogy miért nem lehetett feljebb valahol a hegy oldalában elvezetni egy jelzett utat,annál is inkább mert pár méterre volt csak a hegy.Aztán amire végképp nem számítottunk: egyre több medvehagyma köszönt szembe!Virágzó medvehagymák!Noha persze az a mennyiség ami a Mecsekben szok lenni nem volt,de egyre több és több medvehagymát láttunk!Ennek igazán örültem.

Medvehagymák itt?

Közben elértük az Árpád-kútat.Itt ittunk télen is,most is megnéztük.Édes,de jó víze volt.Frissitettem a készletet,bár ezen a túrán nem fenyegetett a veszély,hogy elfogy.Főleg,hogy ide már nem is volt messze Balatonkenese.Valahogy rövidebbnek tűnt a túra mint a télen.El is értük könnyen és hamar a parányi balatoni városkát.Itt volt a Soós-hegy is,amin a másik kilátó volt.Lentről már fel is lehetett fedezni.A jelzések erre elég gyengék voltak,csak nehezen találtuk meg a hegyre felvezető utat.Ezen csúszkáltunk lefelé télen.Most megmásznunk kellett és esős időszak után voltunk éppen...

Az Árpád-kút

A kilátó lentről

Az út felfelé

Eleinte minden rendben volt a felfelé vezető úttal.Aztán elértük a Tatárlikakat (majd egyszer ezekkel is részletesen foglalkozom).Kilenc ilyen lyuk van a hegy oldalában,ezek mesterséges barlanghoz hasonlító üregek.Egykor szegény családok is laktak bennünk.A kilencből három megközelíthetetlen,de itt az út mentén volt egy a hármas számú.Kicsit felkellett ugyan hozzá kapaszkodni.A télen nem sikerült mert annyira csúszott.Gondoltam majd most megnézem.Közben Zolika mögöttem elkezdett csúszkálni és a túrabotját meg nem tudta kinyítni,ez okozott nála némi feszültséget.Én meg ahogy kapaszkodtam fel a Tatárlikhoz így rá figyeltem és....megcsúsztam az itteni csúszos talajon és hárta estem egy hatalmasat,egy fa fogott meg,hogy ne zuhanjak lejebb a hegy oldalán.Nem ütöttem meg magam,de sáros lettem...

A Tatárlik,ezen a kis emelkedőn volt lehetetlenség felmenni,mert annyira csúszott

Zolika is abbahagyta a káromkodást mert megijedt,hogy valami bajom történt,de csak nevettem,erre aztán megnyugodott.Kicsit a telefonom is sáros lett azt pucolgattam még fekve a földön.Aztán valahogy egymást segítbe üggyel-bajjal de felmentünk a nem igazán magas hegyre,sajna az út helyenként sunyin sáros volt és ezt most főleg én szívtam meg.Felérve egyre szebb és szebb kilátás nyílt a Balaton irányba elsősorban,hát télen ebből se sok látszodott.Odafenn pedig kicsit letakarítottam magam a sártól.Zoli addig megpihent az egyik padon.

Pad és kilátás,na és ez még nem is a csúcson!

Odafenn az fogadott ami decemberben is: padok,kilátás a Soós obeliszk és a Soós-hegyi kilátó,csak most sokkal jobb volt az idő.Megnéztük a kilátást a Soós Lajos költő emlékére emelt obeliszket és természetesen a kilátót.Most minden különösebb probléma nélkül feltudtuk menni.Fentről teljes körpanoráma volt élvezhető,persze a látképet uralta a Balaton látványa,a másik irányba meg a Balaton-felvidék - Mezőföld találkozási táját csodálhattuk,kicsit arébb feltűnt a Bakony vonulata is.Szép volt ez is és végre élvezhető!

A Soós-hegyi kilátó

Kilátás keletnek

Kilátás nyugatnak

A küldetést tehát teljesítettük!Mindkét kilátóba sikerült feljutnunk.Más nagyon nem maradt,mint keresni egy éttermet.Úgy gondoltuk kicsit körülnézünk Balatonkenesén is.Így is lett,bár olyan nagyon különösebb látnivaló nem akadt,voltak szép részei a kis városkának,de annyira nem fogott meg.A városnézés után lementünk a part közelbe éttermet keresni,több is akadt,végül egy kisvendéglő mellett döntöttünk.Egy jó gulyást és egy brassóit nyomtunk le itt,üditővel és kávéval fűszerezve.Végül is jó volt.

A kis vendéglő

Ezután még sétáltunk egy kicsit majd beültünk még egy fröccsre egy helyre,aztán a vasútállomás felé vettük az irányt.A hazaúttal sem volt különösebb probléma,fél kilencre itthon voltunk.Sikerült hár a túra a két újabb balatoni kilátó kipipálva.Voltak szép helyek ezen a túrán,de talán nem ez volt a legszebb túránk.15km-et mentünk,ez volt ebben az évben a hetedik túránk.Összesen tartunk 126,3km-nél ami 18,04-es átlagot jelent. Ez a nap is egy jó buli volt.

2021. december 28., kedd

Ahol a Balaton-felvidék kezdődik

 Az ide év jó része a Balaton környéki túrákról szólt.Így úgy gondoltuk Zolikával a legméltóbban úgy búcsúztatnánk ezt az évet,ha a Balatonnál túráznánk még egyet.Amikor elkezdtük tevezgetni anno ezeket a Balatoni túrákat,úgy volt,hogy ez a túra lesz az első,hiszen mégiscsak itt valahol kezdődik maga a Balaton-felvidék,itt valahol Balatonkenese és Balatonfűzfő környékén.Ám akkor úgy ítéltük meg,ez a túra olyan sok látványosságot nem tartogat,így kezdtük anno aztán Balatonalmádinál a sztorit.Ám most mégis eljöttünk ide,ha már nem ezzel kezdtük,hát fejezzük be ezzel.A túrára december 28-án került sor.Tavaly ilyenkor pompás idő volt.Most reggel már meglehetősen hülye időnek nézett ki.Zolikán kivül eljött a túrára újra Judit és egy vadiúj túratársunk Erika.Autóval indultunk és Balatonkenesén az állomás melletti parkolóban állítottuk le a kocsit.Terveink szerint innen feltúrázunk a Sós-hegyre,majd el Balatonfűzfőre,ott teszünk egy kört,majd valahol megkajálunk.Onnan egy megállót vonattal visszajövünk ide ahol a kocsi áll.A túra azonban nem indult jól.

Parkolás Kenesén a vasútállomás mellett

Kiszállva az autóból Zolika hatalmasat esett.Nem hiába tiszta jég volt minden.Hasonló volt a szitu mint 2017 utolsó túráján amikor szegény Gergő esett hatalmasat.Kiderült a településen ónos eső esett az éjjel/hajnalban így a járás elég nehézkes volt.Mindegy elindultunk.Zolikának a kabátja szakadt ki,szerencsére különösebben nem ütötte meg magát.Rámentünk Tártorián tanösvényre,amelyen turistajel semmi nem volt.A település utcáin vezetett a tanösvény,a betonos utak továbbra is csúsztak.Elhaladtunk a református temető és az Arborétum mellett,utóbbi zárva volt.Majd odaértünk a Sós-hegyhez,a betonút megszünt,de a lefagyott földút is ugyanúgy csúszott.Szürke,ködös párás idő volt,nagyjából nulla fokkal.

Az Arborétumnál

Szenvedés felfelé

Elhaladtunk a Mária Lélekemelő Emlékhely mellett,innen már jó kilátás volt a Balatonra és az alattunk elterülő Balatonkenese ezen részeire.Azaz csak jó kilátás lett volna ha...nem ilyen szürke,ködös,párás az idő...Az út közben emelkedni kezdett a hegynek fel,ám továbbra is rendkivül csúszott.Nagyon megszenvendtünk felfelé menet.Pedig odafönn volt túránk fő látnivalója a kilátó és a Soós Lajos emlékoszlop.Egy idő múlva aztán Zolika és Erika feladta,nem tudtak tovább jönni.Zoli elsősorban a rosszul megválasztott cipője miatt,Erika nem tudom miért.Mi Judittal viszont felkapaszkodtunk.Zoliék mondták addig megvárnak míg odafenn leszünk...

Felérve a Soós-hegyre

Judit a Soós Lajos emlékoszlopnál

A kilátó

Felértünk a kemény 175 méter magas Soós-hegyre Judittal.Egy fensík volt itt,egy paddal,az emlékoszloppal és a kilátóval.Engem főleg a kilátó érdekelt.A 11.-ik balatoni kilátó az idén...ami most Zolika életéből kimaradt.Odaérve az alsó szint is csupa jég volt.Judit itt adta fel.Én viszont nem adom fel soha!Nem azért jöttem,hogy kimaradjon a kilátó!Óvatosan odamenve a lépcsőhöz,szépen lassan felmentem.Fenn már nem volt olyan gáz a helyzet.Jó állapotú,jó időben pompás 100%-os körpanorámával.Most ennek az egésznek kb. a 15%-át tudtam élvezni,de legalább nem volt fenn senki,nem zavart senki.Így viszont csak egy szelfire futotta na és persze lefotóztam a panorámából amit lehetett.

Négyünk közül egyedüliként értem el a kilátót...

Nem nagyon volt élvezhető a kilátás...

Judit megvárt lenn,majd indultunk vissza.Lefelé sem volt egyszerű a menet,piszkosul csúszott.De lementünk valahogy a Mária Lélekemelő helyig amivel ilyen körülmények közepette nem tudtam most nagyon foglakozni,pedig valami nagyon különleges hely lehet...Itt volt Zoli és Erika,mentünk velük immár tovább lefelé.A temető másik oldalán haladva elöször jó volt az út ezen a túrán,de nem tartott sokáig.Újabb meredekebb lejtő jött ami immár a sártól csúszott.A csajok gond nélkül lementek,én is lementem volna,de Zolika szenvedett lefelé is,őt kellett tartanom,illetve segítenem neki.Rendkivüli nehézségek árán,de lejutott.Elhaladtunk a Tataárlikak mellett,amelyekre szintén a jelen körülmények közepette nem nagyon volt idő és mód.

Tatárlik

A Tatárlikakkal majd egyszer részletesebben foglalkozom.Most nem térek ki rájuk.Elég annyi,hogy kilenc van itt a kenesei domboldalban.Leértünk és megszünt a csúszásveszély.Lenn már nem csúszak az utak.Innen a piros jelzésen kellett tovább menni Balatonfűzfőre,de a jelzések felfestése enyhén szólva is gyalázatos volt.Telefonos alkalmazási segítséget kellett időnként igénybe venni,de az út nagy része a 71-es út melletti kerékpárúton haladt.Különösebb látnivalót itt az Árpád-kút jelentette.Meglepetésünkre a forrás münködött!

Az Árpád-kútnál

Hamar átértünk Balatonfűzfőre.Itt módunk nyílt lemenni magához a Balatonhoz.Kilencedik alkalommal voltunk idén a tónál,mégis ilyennek még nem láttuk.Teljesen más volt mint nyáron.Szürkés,zöldes,fehéres színe volt,Judit mondta olyan mint a tenger.Itt csináltunk pár fotót majd az egyik strand játszóterén ökörködtünk egy sort.Ezekután hatoltunk egyre beljebb Balatonfűzfő belterületére.A jelzések továbbra is kritikán aluliak voltak!

Part menti fotó

Legújabb túratársaimmal

Ökörködés

Kimentünk még a Parti sétányra de a nádastól itt nem sokat lehetett látni.Átmentünk a vasúton és innen újra a sárga jelzésen mentünk.Már a fűzfői körön voltunk.Jelzések továbbra is elégtelenül voltak csak felfestve.A Balatoni Bob parkba igyekeztünk,itt állt a fűzfői kilátó.A rossz jelzések ellenére viszonylag egyszerűen odataláltunk.Balatonfűzfőnél amúgy már hegyes a táj,tényleg mondhatjuk,hogy itt kezdődik a Balaton-felvidék.A bob park szép volt és látványos.Egy látogatóközpont féle épülettel a központban.Ez mellett vitt fel a járólapos út és lépcső a kilátóhoz.A bobpálya felett mutatós híd vitt át,fából volt és rávolt fagyva az ónos eső...ez ismét nagyon csúszott.Nem volt itt senki.Illetve egy hölgy.

A fűzfői kilátó

Megkérdeztem tőle nyitva van-e a kilátó.Azt mondta nincs,de a kedvünkért kinyitja.Mondta igazából ilyen időjárási körülmények között nem nyithatja ki.De odament,hogy majd kinyitja,ám látva a jeges lépcsőket meggondolta magát és mondta nem meri kinyitni,mert az ő felelőssége ha minket valami baj ér a kilátón.Nem volt mit tennünk megértettük a dolgot.Ekkor döntöttük el Zolikával,hogy majd jó időben egyszer ezt a túrát megismételjük mert most nagyon nem jöttek össze a dolgok...

Mindenki nyugodjon le a picsába,visszajövünk majd!

Innen tovább mentünk a zöld jelzésen és most először túra során úgy ahogy de türhetően felvoltak festve a jelzések.Egy rövid ideig erdei szakaszon is mentünk.Majd újra telefonos alkalmazási segítségre szorultunk.Kereszteztük a 71-es útat,majd leérve a fűzfői utcákon újra a kerékpárúton voltunk.Ez pedig visszavitt oda ahol átkeltünk a vasúton korábban.Teljes volt tehát a kör.Átmentünk a szemközti Kék Öböl étterembe.

Erdei szakasz végre!

Itt ettünk,ittunk és jókat dumálgattunk a csajokkal.Majd elballagtunk a közeli vasútállomásra ahol megvárva a vonatot egy megállót mentünk és Balatonkenesén szálltunk le.Az autó ott volt a parkolóban.Nagyjából a túra 15-16 km-es volt.Rendkivül kellemetlen időjárásban volt részünk és sokminden nem a terveknek megfelelően sikerült.Mégis jól éreztük magunkat,végül is eljutottunk oda ahol a Balaton-felvidék kezdődik.Az út haza a nyírkosság és a köd ellenére sima volt.Ötre hazaértünk.Ezzel bezárult a 2021-es túraidény,amelyről december 31-i bejegyzésemben lesz összafoglaló.