A váras sorozatomba csak olyan várak kerülhetnek be amelyeknél legalább egy alkalommal jártam.Nos a következő alanyunknál már kétszer is voltam,igaz az elsőre nem nagyon emlékszem,hiszen a vár pincéjében alaposan sikerült felönteni a garatra..
 |
| A vár az Öreg-tó partjáról |
 |
| A várnál |
Ha itt járunk, megéri beülni egy kávéra a teraszon kialakított presszóba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra. Érdemes meglátogatni az immár hatvan éve a várban működő Kuny Domonkos Múzeumot is, amely ideális választás, ha érdeklődsz a történelem iránt, de unod a kiállítótermek monoton, végeláthatatlan sorát. Kissé trükkös megtalálni a bejáratot: az udvarba lépve jobbra ajánlott menni, avagy balról kerülni. Belül elkalandozhatsz a középkori kőtárban leskelődő szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között, megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben pedig megcsodálhatod a reneszánsz bútorokat.
Jómagam a várban egy forró júniusi napon
A vár királyok és előkelőségek kedvelt üdülőhelye volt. Luxemburgi Zsigmond, Mátyás király, II. Ulászló, majd a gazdag Esterházy család birtokolta és szépítette falait. Az erődítmény „elődjét” valószínűleg a Lackfi család emeltette a XIV. században. Mindenkinek ismerős Arany János halhatatlan művének első énekében az a jelenet, amikor a hadsereg élén lovagló vitéz így szólítja meg Toldit: „Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?” Ő az a Lackfi nádor, aki a valóságban Tata birtokosa volt a XVI. században. Nevéhez nemcsak a tatai vár elődjének megépítése fűződik, hanem egy történelmi legenda is, amely szerint a nádor összeesküvést szervezett Zsigmond király ellen, de szerencsétlenségére az árulásra még idejében fény derült, a pártütőket pedig – így őt magát is – rövid úton lekaszabolták az uralkodó hűséges emberei.
Zsigmond annyira beleszeretett Tatába, hogy szembemenve a kor szokásával nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már teljes pompájában állt az előző alapjaira épített mai vár az Öreg-tó partján itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben, mint a mostani. A város ebben az időben élte a fénykorát.
A Mátyás király által hozzáépített teraszok, kerengők és kaputorony az épületet igazi reneszánsz várkastéllyá alakították.
 |
| Valahol a vár előterében |
A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, függetlenül attól, hogy hogy a XVI. században - a dunántúli végvári rendszer tagjaként - erődítést kapott. 1597-es nevezetes visszafoglalását a magyar furfangnak köszönhettük. Két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Amikor leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, amivel berobbantották a várkaput. Az óriási riadalmat és kavarodást kihasználva Pálffy Miklós főkapitány emberei diadalt arattak a törökök felett.
A XVI. század folyamán az épületen erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amit az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek a beavatkozásoknak köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. A tulajdonosait sűrűn cserélő, egy tűzvésznek is áldozatul eső, igencsak romos erődítmény a XVIII. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől - így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny.
 |
| Ott fenn van a presszó |
Bár több Esterházy is nyugati épületcsodákat álmodott a vár helyére, nagy volumenű változásokat nem sikerült véghezvinniük, inkább csak az építmény külsején végeztek simításokat; így kapott például gótikus stílusú ablakokat. A romantikus külső az ablakkeretekkel, kapubejáróval, híddal, a kápolnafalra felhúzott törönnyal nagyrészt nekik köszönhető. Kevesen tudják, de a Budavári Palota Hunyadi-udvarában található Mátyás kútja eredetileg Tatára készült: Stróbl Alajos Esterházy Miklós József gróf kérésére készítette, ám a megrendelő meghalt, mielőtt ki tudta volna fizetni a szoborkölteményt.
1964 és 1973 között zajlott az épület régészeti feltárása és műemléki helyreállítása; a következő nagyobb felújítás pedig 2017-ben vette kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül.
 |
| Kilátás az Öreg-tóra a teraszról |
Mint írtam fentebb a várnál egyszer kétszer jártam.Az első alkalom meglehetősen régre nyúlik vissza,egészen 1992 novemberéig.Ekkor régi barátaimmal Lajossal és Erikával voltunk itt.Tatabányától jöttünk túrázva és itt valahol egy pince vendéglőben alighanem a várnál igencsak felöntöttünk a garatra a túra végén.Így az sincs igazán meg,hogyan kerültünk haza,nemhogy az,hogy a várban mit néztünk meg...
A második alkalom 2019 júniusának elején volt.Ekkor kezdődött az a hőhullám amely a kutyámat és a tesómat is elvitte... ekkor Zolikával és Mónival voltunk itt,kifejezetten egy Tatai kirándulás volt csak,túra nélkül.Éppen egy fesztivál zajlott a városban,így a tömeg miatt szintén nem sikerült sok dolgot megnézni,de amit láttunk az szép volt.Emlékezetem szerint mindkét itteni látogatásomról van külön bejegyzés a blogban!
A "túlpartól"
A vár keddtől-vasárnapig 9 - 17 óra között tart nyitva.A belépő díjak folyton változhatnak,legutolsó infóm szerint (2024 február) 2000 forint koponyánként.
Nincs kizárva,hogy jövünk még ide,de jelenleg nincs tervben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése