Nagyon régóta terveztük még Gergővel,hogy eljövünk egyszer a szigligeti várba.Sajnos aztán már vele ez nem válhatott valóra.Aztán a sors ( és ki tudja még mi,vagy ki) úgy hozta,hogy mégis eljutottam ide.Nagyon sok csodát láttam itt,majd egy egész napot eltöltöttünk a várban.Most sorozatom következő részében tehát ez a romjaiban is pompás vár kerül bemutatásra.
 |
| A vár bejárata |
A A pannonhalmi bencések a IV. Béla által nekik adományozott Balaton melléki szigeten - Szigligeten - 1260-ban kezdték el a várat építeni, a király várépítési programjának kereténben. A mocsarakból kiemelkedő bazaltcsúcs tetején épült fel az első vár, melynek magját a régészeti kutatások szerint a legmagasabb ponton álló két erős torony alkotta. 1262-ben IV. Bélának megtetszett a vár, ezért más birtokokért cserébe visszavette és kibővittette. Uralkodása végén a várat eladományozta a Móriczhidai-családnak, akik székhelyükké tették. Nekik köszönhető az erősség nagyszabású kiépítése, így az alsóvár emelése is. 1289-ben a Kőszegi családból származó Péter veszprémi püspök elfoglalta és kirabolta a várat. 1327-ben Károly Róbert legyőzte az ellene harcoló Kőszegi családot, így Szigliget ismét királyi vár lett. Ismét bővítették a várat: a meglévő elé egy újabb kaput építenek.
Nagy Lajos király 1344-ben visszaadta a várat a korábbi birtokos család leszármazottjának, Mórichidai Simonnak. A Mórichidaiak birlokolták 1440-ig, amikor Habsburg Albert halálát követő trónutódlási harcok során először a király özvegyének, Erzsébet királynénak a párthívei, majd l. Ulászló támogatói szerezték meg. 1445-ben az Újlaki család kapta meg, akiknek erőszakkal kellett kiűzniük az addigi lakókat, hogy elfoglalhassák új tulajdonukat. 1524-ig volt az újlaki család tulajdona, ebben az időszakban épül ki a főként gazdasági feladatokat ellátó, de a védhetőséget is növelő alsóvár.
 |
| A vár felső része |
Újlaki Lőrinc herceg halála után a leányági örökösök tiltakozása ellenére a vár a Tóti Lengyel család kezébe került. A mohácsi csatavesztés után a Tóti Lengyel család Szapolyai János táborába állt, ezért l. Ferdinánd a várat az akkor még hozzá hű Török Bálintnak adományozta. Török Bálint megkísérelte bevenni a várat, de a védők visszaverték. Másodszorra Martonfalvay Imrét küldte a vár ellen, aki felsorakoztatta harci szekereit közvetlenül a vár alatti sík területen, mire a védők megadták magukat. Martonfalvay Imre 1531-től 1540-ig volt a vár kapitánya. Az ő nevéhez fűződik a vár utolsó nagy, a kor katonai követelményeinek megfelelő átépítése, ennek legszebb fennmaradt emléke a rondella.
 |
| Felső várudvar |
1545-ben visszakapta a Tóti Lengyel család. 1547-től 1573-ig Lengyel Brigitta férjének, a híres végvári kapitánynak, Magyar Bálintnak a kezén volt. Magyar Bálint 1573-as halála után ismét a Tóti Lengyel családé lett. 1664-ben a szentgotthárdi csatából visszavonuló törökök augusztus 14.-én háromszor is eredménytelenül ostromolták a várat. Az 1683-as bécsi hadjárat során sikerült elfoglalniuk és 3 hónapig török kézen volt.
1697-ben a vár leégett és lakhatatlanná vált. Az amúgy is elavult erősséget, 1702-ben l. Lipót rendelete a lerombolandó várak közé sorolta, ezért birtokosai a várhegy lábánál építették fel a kúriájukat. A Rákóczi-szabadságharc idejen a kuruc csapatok szálláshelyéül szolgált, de csatára itt nem került sor.
 |
| A leglátógatotabb magyar várak közé tartózik |
1913-ban a Műemlékek Országos Bizottsága kisebb állagmegóvást végeztetett a romokon. Hosszú szünet után 1966 - 1968-ban kisebb ásatás történt, Kozák Károly régész vezetésével és kismértékű állagmagóvást végeztek, Erdei Ferenc tervei alapján. 1991-ben megalakult a szigligeti VÁRALAPÍTVÁNY, melynek célja, hogy a vár "műemléki helyreállítását és kultúrális, turisztikai célú hasznosítását" elősegítse. Az Alapítvány munkája eredményeképpen - döntően saját szervezéssel és anyagi forrásból, pályázati támogatásokból - egy közel teljes területén régészetileg feltárt, nagy részben állagmegóvott és helyreállított várat láthat a látogató. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság is jelentős saját beruházásokkal és különösen a Széchenyi Terv keretében elnyert állami támogatással segítette elő a jelenlegi műszaki állapot elérését.
 |
| A vár akkora,hogy órákat ellehet tőlteni benne |
Immáron 750 éves múltra tekint vissza Magyarország egyik leglátogatottabb és méltán népszerű vára, a Szigligeti vár, a Balaton északi partján. Délen a Balaton partja mossa, északon pedig a tapolcai tőzeges mezőség és hegyek határolják. Bárhonnan közeledünk Szigliget felé, a régi vár mindenhonnan szemünk elé tárul. A szigligeti vár egyike azon kevés várainknak, amely a török időkben sohasem hordozta tornyain az oszmán felségjelvényeket. Derék katonái megőrizték függetlenségét 150 éven keresztül. Csak a Habsburg-gyűlölet pusztította el, felrobbantván falait.
 |
| A várból pompás kilátásunk van mindenfelé |
A várat a szigligeti Várhegyen találjuk meg.Az építmény lényegében két részre osztható.Alsó és Felsővárra.A két részt jól járható lépcsők kötik össze a hegyen.A vár szinte minden részéről elképesztő panoráma tárul elénk.Teljes körpanorámát élvezhetünk főleg a vár felsőbb részeiről.Látni a Balaton,a Balaton-felvidék tanúhegyeit és a Keszthelyi-hegységet is.A vár az egyik legnépszerűbb magyar vár így szinte minden alkalommal felkell készülnünk a nagy tömegre.A várba a belépő a mi legutóbbi ott jártunkkor ezer forint volt.
A várba tehát Gergővel sajnos nem jutottam el.Zolikával voltam itt 2021 szeptemberében.Esélyes lehet a dolog,hogy valaha még jövünk erre,de ez valószínűleg nem a közeljövőben lesz.A vár és a környék maradandó élmény mindenki számára,felkeresését erősen ajánlom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése