A legismertebb és talán a legközkedveltebb magyar költő nekünk is nagy kedvencünk volt Gergővel,de nekünk nem elsősorban a nagyszerű versei miatt!Mi főleg azért kedveltük,mert nagy utazó volt,sok helyen járt egy olyan korban amikor nem lehetett egyszerű az utazás.Túráinkon rendre szembeköszönönt egy-egy vele kapcsolatos dolog,ennek lett az a vége,hogy nagy-nagy kedvencünkké vált és persze óriási tisztelettel gondoltunk rá,vagy beszéltünk róla bárhol is akadtunk a nyomára.
 |
| Sok helyen Szabadszállást jelölik meg Petőfi születési helyének! |
Teljesen mást keresve véletlen akadtam erre a sztorira.Ahogy a nagy költő halála és sírhelye a mai napig sem egyértelmű,úgy a születése kürülményei sem teljesen tiszták.
A mai blogbejegyzésemben ennek eredek tehát a nyomába.
1857-ben alakult ki először vita Petőfi szülőhelyével kapcsolatban, addig Szabadszállást fogadták el,Ferenczy-Danielik 1856-os Magyar írók életrajz-gyűjteményében is ez szerepel. Kiskőrös csak ekkor merült fel először.Később szóba került Félegyháza, Kunszentmiklós és Dunavecse is.A kortársak is különbözőképpen jelölik meg a költő születési helyét.Ferenczi Zoltán szerint Félegyházán született,Gyulai Pál 1854-ben szintén úgy nyilatkozott, hogy Petőfi Félegyházán látta meg a napvilágot.Jókai Mór a költő barátja hol Szabadszállást, hol Kiskőröst emlegette.Petőfi színésztársa,Szuper Károly tudomása szerint félegyházi születésű volt a költő.Barátai és tanulótársai Szabadszállást és Félegyházát emlegették.Arany János tudomása szerint Petőfit csak keresztelték Kiskőrösön, de nem ott született.Petőfi István 1867-ben nem zárta ki, hogy bátyja akár Félegyházán is születhetett.Várady Antal 1872-ben úgy emlékezett vissza, hogy Petőfi többször is említette neki, hogy Kiskőrösön született, hozzátéve, hogy a költő „Soha még tréfából sem hazudott […] születéshelyéül folyvást Kis-kőröst állította” Gyulai Pál szerint Kiskőrös mellett szóltak azon okmányok, melyek azt bizonyították, hogy Petrovics István a helyi mészárszéket bérelte, a szülők pedig 1821 és 1824 között ott laktak. Ennek ellentmond, hogy az 1823-as összeíráskor Petrovics Istvánt Szabadszálláson vették lajstromba. 1922-ben Katona Géza nyugalmazott pécsi tanügyi főtanácsos Hol született Petőfi? című cikkében Szabadszállás mellett állt ki. Az irodalomtörténet Kiskőröst fogadta el Petőfi születési helyeként.Kiskőrös mellett szól az a feltételezés is, hogy nem szerencsés 45 km-t megtenni a havas rónán egy újszülöttel, ezért a szülők a szülést megelőző pár napban már Kiskőrösre mehettek át.
 |
| Dunavecse,Kunszentmiklós és Félegyháza is szóba került sokszor mint Petőfi szülöhelye |
Petőfi maga különböző helyeket jelölt meg a saját maga által kitöltött okmányokban, így a selmeci líceumba való beiratkozásnál Kiskőröst vallotta szülőhelyének míg a selmecbányai Magyar Társaság könyvébe szabadszállásiként írta be magát. Amikor 1839 szeptemberében Sopronban jelentkezett katonának, öregítette magát, 1821-es születési évet diktált be, hogy felvegyék, születési helyeként pedig Kiskőrös szerepel.
A szabadszállási születést erősítik meg a költő rokonai is, köztük Baky Józsefné Herpai Zsuzsanna (1852–1947), és az ő testvére, Herpai János (1856–1942), akiknek Petőfi unokabátyjuk volt. Szüleik és nagyszüleik azt mondták nekik, hogy Petőfi Szabadszálláson született az Izsáki úton.Herpai János elmondta, hogy csak később jelölték meg Kiskőröst szülőhelyként. A rokonok felmenőinek visszaemlékezései alapján Petőfit csak keresztelni vitték Szabadszállásról Kiskőrösre. Berta Sándorné bábaasszony maradt Petrovicsnéval otthon és Höss Józsefné bábaasszony vitte magával a gyermeket, Pandur József későbbi főbíró hajtotta a lovakat. A költő dajkája Pőcze Györgyné volt.Némelyek úgy emlékeznek, hogy a kisdedet gyenge fizikuma miatt kellett sürgősen megkeresztelni, míg más beszámolók szerint a vallási viszályok miatt a református pap nem volt hajlandó evangélikus gyereket keresztelni. A harmadik magyarázat szerint azért vitték Kiskőrösre Martiny Mihályhoz, mert Petrovicsné korábban nála szolgált Maglódon.
 |
| Petőfi szülőháza Kiskörösön |
1857-ben Petőfi István levelet küldött Brünnből, melyben az alábbiakat írta: "Sárkány János úrnak tökéletes igaza van, minthogy a keresztelési anyakönyv nem hibázhatik. Sándor Kiskőrösön született 1822. év december 31-én, pontosan éjféli 12 órakor." Az a feltételezés, hogy a keresztszülők meghívásához is időre volt szükség, szintén arra utal, hogy a költő 1822 decemberének végén születhetett.
Kiss Béla tanító 1935-ben száztíz éves okiratok között talált egy Kiskörös tanácsa által 1823. január 5-én Mihalik György mészároslegény számára kiállított papírt, aki segédként dolgozott ekkor Petrovics Istvánnál. Arra is rábukkant, hogy Kiskörös 1824. évi kiadási könyvében az szerepel, hogy a három évre szóló székbérletet Petrovics 1822-től 1824-ig bírta. Kiss szerint ezzel bizonyítást nyert, hogy a költő születésének idején Kiskőrösön lakott a család.
 |
| Egy a sok közül amiért annyira szerettük Petőfit.Ő is járt Bátorkő váránál,már 174 évvel elöttünk... |
