A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sors. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sors. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. december 1., szerda

Amit enged a sors - Téli tervek

 Megérkezett a általam legjobban gyűlölt hónap a december.Minden hónapot szeretek valamennyire,de ezt kicsit sem... de majd erről a Régi decemberek bejegyzésemben.A telek amikor nem érnek bajok,jól szoktak sikerülni.Ezen a télen sem szeretnék túrák nélkül maradni,de annyit mint eddig valószínűleg nem sikerül majd összehozni.Móni még lábadozik és az esetek többségében rá kell vigyáznom,azért össze-össze jöhet egy-egy túra.Ennek megfelelően én hat túrát tervezek télire,ennél alább nem akarom adni,ha több lesz az viszont nem baj.Nézzük meg ennek a hatnak az elképzelését.Úgy írom ahogy időrendi sorrendben tervezem őket,de ez természetesen változhat.

Kisapostagi csónakkikötő

Először egy könnyed kis túrát tennénk a közeli Kisapostagra a részben már ismert útvonalon.Ez időben nem nagy túra,talán 5-6 órát venne igénybe,így még Mónit sem hagynám sokat egyedül,illetve az anyjával és mivel napról napra javul,később talán több időt igénylő túrákra is eltudnánk menni.Szóval ezért kezdünk ezzel a legegyszerűbb túrával.A Pentele-hídig az ismert útvonalon mennénk,majd egyenesen tovább a kék m jelzésen.Ott meg ami jön azt néznénk meg.

Még az ünnepek előttre vannak Tizedes barátoméknak egy terve,újra a Vértesben.A Haraszti-hegyi tanösvényt járnánk be ami Csákvár fölött magasodik.Talán még itt juthat idő a kastélypark meglátogatására is.Ezt azért is szeretném,mert itt Gergővel jártam utoljára (mondjuk ezen az előbb említett kisapostagi túrán is).

Remélhetőleg a Haraszti-hegyi tanösvényre eljutunk még az idén

Jó lenne még az ünnepek alatt megejteni egy túrát.Ez pedig az idei év valószínűleg utolsó túrája lenne (ha sikerül).Mivel ez az év főleg a Balaton-felvidékről szólt,így zárásként oda térnénk vissza.Mégpedig az elejére,oda ahol a Balaton-felvidék kezdőik,azaz egy Balatonkenese - Balatonfűzfő túrát néztünk ki.Méltó zárása lenne ez az évnek,de az sem baj,ha a jövő év elején tudjuk megvalósítani.Még azért is jó lenne ha összejönne ez a túra,mert télen még sosem jártunk a Balatonnál.

Balatonkenese Sós-hegy a Balatonnal

Egy nagy alföldi túrával indítanánk az új esztendőt.Kunszentmiklósról mennék Dunavecsére ami alighanem egy több mint 20 kilométeres túra lenne.Érintenénk Ágotafalván az új két tornyú templomot,valamint egy-két alföldi csatornát is.Erre nem túl jók a jelzések ezt már tapasztalatból tudom.Ha nem sikerülne,ha elakadnánk visszamennénk Kunszentmiklósra.Ez a túra már nagyon régóta várakozik,reméljük a télen összejöhet.

Ágotafalva

Pár hónapja jártunk a Csurgói víztárolónál.Ott néztem ki a tárolót ölelő hegyeket.A télen szeretnék erre egy túrát megejteni,összehozni.Itt természetesen az útvonal még nincs meg,ez majd menetközben eldől,hova és merre.Ami valószínű,hogy a túra Fehérvárcsurgóról indulna.A körülölelő hegyek pedig már a Bakony hegyei.A túra legjobban január közepe,vége felé esélyes,de persze ez változhat addig.

A csurgói víztároló az egyik hegyről nézve

Februárra terveznék egy nagyobb kaliberű túrát.Ekkora már hosszabodnak valamelyest a napok és talán Móni állapota is javulni fog a jelenleginél jobban.Ez a túra oda vezetne ahol a Bakony és a Balaton-felvidék találkozik.Persze elárulom,hogy a Balaton-felvidék is a Bakony része.Ösküre térnénk vissza és mennénk egy majdnem körtúrát.Nevezetesen az Öskű - Hajmáskér - Sóly - Pétfürdő útvonalon.Ez a túra február közepére illetve második felére esélyes.

Ösküre is visszatérhetünk

Nahát ez az a hat túra amit én tervezek,de természetesen majd a sors eldönti melyikeket engedi.Bármikor bármelyik túratársam előjöhet valami új ötlettel,ami ha jó sosem állok az útjába.A mi agyunkból is kipattanhat bármikor bármi,ami előzetesen nem voltak benne a tervekben.És hát én persze függök Móni állapotától is.Talán reményt ad,hogy a holtpontról elmozdultunk és remélem nem csak én érzem így.Hát akkor induljon a tél.Remélem elégedetten dőlhetek hátra a végén...

Menni akarunk!

Még annyi,hogy természetesen ez az intelligens covid felülírhatja a terveinket,kérdés majd ezek a moslék politikusok milyen korlátozásokat hoznak be,valamint mennyire fogják rövidre az egészséges embereket akik még nem oltakoztak...hiszen még mi sem oltakoztunk és nem is tervezzük,csak ha már más lehetőség nem fog maradni,de lehet még akkor sem.Szóval ez miatt benne van,hogy borúl minden...


2019. szeptember 12., csütörtök

A sors(csapások) útja....

Közel egy éve lesz,hogy elkezdődtek a borzalmak és kezdetét vette életem legsötétebb korszaka...Bár egy éve ilyenkor még a Pilis tetői túra varázsában éltünk és álmomban sem gondoltam milyen borzalmak várnak rám...de kezdetét vette egy olyan időszak amely tele volt tragédiák és sorscsapások sorozatával.Ezekből egy is sok egy embernek,nemhogy ennyi mint amin én keresztülmentem.Elmerülve a spirituális világban,azt írják,mondják minderről én tehetek,mert leszületésem előtt én vállaltam be ezt a sorsútat magamnak,de mert egy ilyent is megkellett élnem... Ha így van nincs rá szó mekkora hülye vagyok,de nyilván mindennek megvan az oka és ebbe most nem kívánok belemenni részletesen.A mai bejegyzés összefoglalja az elmúlt egy év sorscsapásait,nyilván nem mindenki van képbe aki betéved ide,hogy mi is időnként az elkeseredés,elkenődés oka.

2018 szeptember 22.
Délelőtt kilenc tájban kapjuk a hírt,hogy apósom elhunyt.Gergő itthon van ő is hallja...Nem ér váratlanul minket,hisz az öreg jó ideje szenved már és épül le fokozatosan.Igazából bármily kegyetlenül is hangzik,megváltás a halála mindenki számára a családban.Neki mert nem szenved tovább,a családnak meg sok anyagi és mentális részét felemésztette a két éve húzodó szenvedés.Gergőt igazából megviseli a dolog amely az októberi Bakonyi túrán éri el mélypontját,pont a túrán kerül Gergő nagyon maga alá...Ekkor szerencsére megtudom nyugtatni.Engem amellett,hogy persze nagyon sajnálom szegény öreget,annyira nem visel meg ekkor a halála.Nem volt ő annyira jó ember,hogy könnyet tudjak ejteni érte,de mint mondom ettől függetlenül tényleg sajnáltam végig betegsége alatt.

2018 december 11.
Gergő elöző este vidáman tér nyugovóra tele a közeljövő remek terveivel.
Ám reggel halva találom... Összeomlok teljesen,összeomlik minden,az életem a teveim az álmaim,minden...Teljesen váratlanul ér a tragédia,mert nem igazán volt előjele.Kis szúrást ugyan érzett a mellkasában az elöző hetekben,de ez nálam is volt,megfáztam és Gergőnél is annak tulajdonitottuk a dolgot...mint ezekszerint kiderül óriási hiba volt és azóta is okolom magam a haláláért...ha akkor egyből elviszem dokihoz...Itt megint előjön a spiritualitás amely útra éppen Gergő halála vezet rá,fokról-fokra és napról-napra.Ott azt mondják a halál időpontja fix,már a leszületés elött eldöntetik...ha így van sehogyan sem tudtam volna kivédeni...Ez engem persze nem ment fel.Nem tudom hogyan élem túl az eztkövető napokat.Teljes totális összeomlás és kétségbeesés uralkodik el rajtam ezekben a hetekben,mire úgy észbe kapok már azt veszem észre február vége van...Igazából sohasem tudom kiheverni a fiam elvesztését,segít ugyan pár dolog és pár ember azóta is,de ez nem jelenti azt,hogy kihevertem ezt a fokú fájdalmat...

Őrangyalaim...
2019 március 15.
A facebookot böngészve látom,hogy ifjú kori legjobb barátom aki annyi idős mint én hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt...nem térek magamhoz a hírtől.Gergő halálát követően meg különösen érzékenyebb vagyok a dolgokra így aztán azon hirtelenjében meg is síratom őt.Sajnos a feleségét nem ismerem és bárhogy figyelem nap mint nap,nem írja ki,hol és mikor lesz a temetés.Kerestem a barátom sírját azóta a mi temetőkben,de hát ez egy óriási temető és az sem biztos,hogy ide temették...Szóval a dolog megvisel a vártnál is jobban.

2019 június 12.
Elöző nap reggel kapom a hírt,hogy testvéremet hirtelen rosszullét után kórházba szállították.Ekkor még nem gondolok túl rossz dolgokra,éppen kérdem a feleségét,hogy mikor mehetek be látogatni.Mondja majd szól.Délután viszont már arról ad hírt,hogy a testvéremet lélegeztető gépek tartják életben.Azthiszem ekkor már tudom,hogy nincs tovább...Kedd van június 11.,napra pontosan félévvel Gergő halála után...Ugye véletlenek nincsenek,mondja a spiritualitás,minden elöre elvan tervezve.Úgy tűnik ez azonban durva módon van akkor eltervezve.Testvérem azonban túléli a keddi napot (anyánk is kedden halt meg),ám a szerda második órájában meghal...Reggel telefonon értesít a felesége...
Kezdek újra totálisan összeomlani...

2019 június 18.
Újra kedd,az átkozott kedd...A nyár első hőhulláma ami már június elsején beköszönt teljesen felemészti a kutyám erejét.Kap egy olyan hőgutát szerencsétlen állat amiből már nem tud kijönni.Én meg éppen tüdőgyulladással idehaza szenvedek ezért végig a kutya mellett tudok lenni.Utolsó napjain végig mellette vagyok amivel tudok még,segítek neki,vigasztalom,simogatom,a kezem egész éjjel a kis testén van...Éjszakákat szenved át,nem alszom szinte semmit.Aztán kedd reggel - mint Gergő - ő is elmegy...
Ez már sok,több mint amit eltudok viselni.Újra napokra összeomlok.
Azon vagyok,hogy ez már a vég....Mindenkit elvesztek akik szerettek...
Értelmetlennek érzem a további küzdést és szenvedést...

De az élet megy tovább.

Találkozunk!
Ezekben a napokban jutok el spirituális utam során arra a részre,hogy úgy érzem kapcsolatot tudok teremteni Gergő lekével!Minden,de minden ami zajlik körülöttem arról bíztosít,hogy valóban Gergő lelkével kommunikálok.Teljes 100%-os bizonyosság azóta sincs persze,de olyan 95%-os igen...Nem örültem meg (bár még az is meglehet),mindenesetre ez a dolog kimozdít a mélységes letargiából.
Erről az egészről nem kívánok (egyenlőre?) írni,mert valóban azthihetik,hogy megörültem,kivéve persze azokat akiknek mély a hitük vagy hasonló spirituális utat járnak vagy jártak be.Mindenesetre hatalmas tudás birtokába kerülök ami ad reményt,hitet és ígéret van rá,hogy majd teljes bizonyosságot is.

Na de ez egy túranapló.
Egyenlőre ezen az úton halad majd tovább a blog is.