A következő címkéjű bejegyzések mutatása: flakon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: flakon. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. február 8., péntek

Az utolsó séta

"Ha tudtam volna, hogy utoljára lép ki az ajtón, 
szorosan átöleltem volna, hogy ne hagyjon itt. 
Ha tudtam volna, hogy utoljára mosolyog én rám, 
visszamosolyogtam volna rá én is csendesen és némán. 
Ha tudtam volna, hogy utoljára hallom a hangját, 
figyeltem volna Rá, hogy halljam, ha érzem a hiányát. 
Ha tudtam volna, hogy utoljára kér lehetetlent, 
még ha tudom is, hogy hiába, megtettem volna mindent. 
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó álma, 
vigyáztam volna, hogy nyugodtan még tovább álmodja. 
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó napja, 
higgye és tudja, hogy szeretem, arra kértem volna."



Legeslegnagyobb rémálmaimban sem gondoltam volna,hogy ez lesz az utolsó sétánk...az utolsó közös sétánk.Szinte napra pontosan két hónappal ezelőtt 2018 december 9-én vasárnap...A sétáról legalábbis annak egy részéről készült is bejegyzés akkor, ezt itt olvashatod .Az egész sétán az erdőkben tapasztalható sok szemét idegesitett minket igazán,aztán bementünk a készülő stadionba,majd a Lidl áruházba virslit venni,onnan pedig az akkor még csak készülgető kilátóhoz,onnan pedig a helyi főtéren zajló adventi vásáron keresztül haza.Átlagos kellemes sétának tűnt,egy viszonylag kellemes decemberi időben.Nem tudtam,nem tudhattam,hogy ez lesz az utolsó közös sétánk a kisfiammal..Ennek tükrében persze már különös jelentőséggel bír,olyannyira,hogy hetente megteszem ugyanezt az utat,emlékezve a fiamra és síratva őt...
Hát akkor lássuk részletesen az utolsó séta eseményeit.

Beérve az erdőbe 2018 december 19.-én 14.17h-kor
Elindulva otthonról hamar a mellettünk lévő erdőbe értünk,ahová mindig rendszeresen lejártunk,álltalában ide hoztuk le a kutyust sétáltatni,hiszen ennél tökéletesebb hely nem is létezett erre.Itt kell elmenni,részben érintve az erdő szélét,ha pl.a helyi buszpályaudvara megyünk,vagy akár ha meccsre megyünk erre vezet a legrövidebb út a stadionhoz is.Örültünk mert frissen lesalakozták az erdő útjait így már teljesen jól járható volt,na és erre mifelénk még számottevő szemét sem volt.Itt haladva kb.egy kétszáz méteres szakaszon érinti az ember az erdőt.Nem is mentünk most beljebb,egy meredek lépcsősoron tudtuk kimenni az erdőből,vissza a város utcáira.Itt az utcán menve különösebb esemény nem történt,beszélgettünk Gergővel,hogy miről pontosan az már nincs meg elmémben...de álltalában túrákról,meccsekről,a csapatról,csajokról,filmekről szoktunk beszélgetni,szóval szinte mindenről.Hamar elértük a másik erdőt amely már a buszállomás mellett terült el.A másiktól ahonnan jöttünk nagyjából 5-600 méterre található.

Már a másik erdőben 14.33h-kor
Ennek az erdőnek a végén van az a bizonyos erdei géppark amely már többször is szerepelt a blogomban.Most azonban nem oda tartottunk,majd egy ponton kiértünk ebből az erdőből,jóval azelött,hogy még elérnénk a gépparkot.Itt sajnos már feltünő volt a sok szemét.Ezen aztán ki is akadtunk,a decemberi bejegyzésemben azthiszem ez olvasható is,meg képek is vannak róla.Mivel hetente egyszer eljövök erre azóta is,erről azt tudom mondani,hogy sokminen nem változott azóta...Erre is vezettek túráink,hisz erre kell jönni ha a Csövek-völgyébe megyünk,vagy ha a Pentele-hídhoz,Dunavecsére,stb...igy fájó volt az erdőt ilyen szemetesnek látni.Na és persze dühitő is.Balra tértünk aztán le,átmentünk egy újabb erdőbe.A két erdőt egy út választotta el egymástól.

A két erdőt elválasztó Hunyadi út.
Ez volt az Agyamentek erdeje amelyről szintén írtam már: itt olvasható .Itt sem változott semmi,szemét ugyan kevesebb volt mint az elöző erdőben,de a flakonok ugyanúgy felvoltak tűzve a kerítésre mint pár hete amikor itt jártunk (azóta is úgy van).Már nem csodálkoztunk rajta.Magában az erdőben aztán valóban kevesebb volt a szemét már,az út pedig jól járható volt.Ezen az úton is sokat mentünk amikor túrázni indultunk,persze ez még minden túra elejének volt tekinthető.Na és ez az út már a stadionnál végzödőtt.Ez volt az az út amelyről Gergő kirohant a stadionhoz mikor ott elöször világított a reflektor...

A flakonok..elöször dühítettek,ma már egy édes emlék...

Út az erdőben,ez végzödik a stadionnál
Kiérve az erdőből tehát a stadionnál lyukadtunk ki.A stadionnál ami Gergő mindene volt és amelyet éppen csináltak.Ugye erről is volt már pár bejegyzésem,a stadion amely soha nem készül el...hát most úgy tűnt végre elkészül.Mivel sokszor bementünk csak úgy spontán is a stadionba,mivel vasárnap volt és nem dolgoztak rajta éppen,úgy döntöttünk Gergővel most is bemegyünk megnézzük hol tart az építkezés.Nagyon örültünk,hogy végre elkészül szeretett arénánk.

A készülő aréna
Persze amilyen bolondok voltak a munkások,most is hagytak nyitva hagyó kapukat,réseket,így különösebb erőfeszitést nem igényelt,hogy bejussunk.Elöször felmentünk a lelátóra a vendégszektor felöl.Mindig jóleső érzés volt belülröl is megpillantani az arénát.Rémálmaimban sem gondoltam,hogy Gergő utoljára látja...

Körbementünk a készülő klubházhoz amelybe sikeresen be is mentünk.Készülö folyósokat,szobákat,irodákat,liftet láttunk.A klubház a nyugati lelátóból kinőve készült,így magából a házból kilehetett menni a nyugati lelátóra.Körülnéztünk még a klubházban aztán ki is mentünk a lelátóra.Gergő még egyszer utoljára körbenézett az ő várában...Aztán elmentünk....

Az Aréna pedig mindörökre megőrizte leghűségesebb barátjának lépteit...

A készülő stadion kivülről

Gergő arénája,ezt láttuk a stadionba belépve

A készülő klubházban
Lejöttünk a stadion mellé és a stadion és a helyi Aldi közötti részen mentünk ki az Eszperantó útra,amely a stadion utcája.Örültünk,hogy lépten-nyomon a készülő stadiont láttuk.Közel volt a Lidl,oda igyekeztünk virslit venni.Innen már nem fotóztam tovább,nem gondoltam,hogy most bármi érdekes lehet még,így az innentől felrakott fotók már nem ezen a sétán készültek!Csak illúsztrálom,hogy merre is mentünk.Szóval bementünk a Lidlbe,vettünk egy kiló baromfivirslit,mindig is úgy tartottuk,itt a Lidlbe kapható baromfivirsli a világ legjobb virslije,igy havi szinten egyszer el is jöttünk venni.Gergő halálakor a fele virsli még megvolt,nekem pedig már nem volt lelkierőm enni belőle...de öriztem még vagy egy hétig,aztán kikellett dobnom mert büdösödött.De ez volt az utolsó dolog amit közösen vettünk... na és persze a csoki meg a pogácsa amit a séta további részében elfogyasztottunk.

A dunaújvárosi Lidl,azóta nem volt lekierőm újra bemenni...(a felvétel nem ezen a sétán készült!)
Mivel közel volt a Dunapart,adta magát a dolog,hogy arrafelé megyünk haza.Mint álltalában mindig ha itt járunk.Ha pedig Dunapart akkor elmegyünk a készülő kilátóig,amely nem nagyon akart még ekkor készülni.A helyi Felső-Dunapart rendkivül szép hely,sétányokkal teli,ám kezdtünk kicsit aggódni mert kezdett "elmüanyagosodni"...lámpákat szereltek fel mindenhova,játszó-torna szereket,új betonozást kaptak a lépcsök stb...szerintünk ez a dolog kezdett sok lenni,olyannak kellett volna hagyni amilyen volt - részben érintetlennek...Nem soká elértük a kilátó helyét,örömmel láttuk,hogy egy kis gép éppen a terepet rendezte.Ezekszerint hamarosan készülni fog végre.(így is lett,sajna Gergő ezt már nem érhette meg).Örültünk neki,hogy ez az amúgy teljesen felesleges kilátó végre elkészül jó háromnegyed év késéssel...

A Felső Dunapart egy része (nem ezen a sétán készült felvétel!)

Ide épült a kilátó (már kész van azóta) (nem ezen a sétán készült kép!)
Készül a stadion,készül a kilátó,teljesen elégedettek voltunk,jóleső érzésekkel indultunk hazafelé.Még a Városháza téren belebotlottunk az Adventi vásárba,de túl érdekes nem volt.Majd jövünk 22-én az Ismerös Arcok koncertre ami itt lesz.Ezt is megbeszéltük...Aztán ballagtunk szépen haza,jól elvoltunk.Közeledett a karácsony,némi szabadság,túrázás hegyek,koncertek...elleszünk mint hal a vízben.Már sötétben értünk haza az utolsó sétáról.Otthon is jól elvoltunk mint mindig...Másnap hétfőn keveset taliztunk,Gergő reggel iskolába ment,én meg délutánra dolgozni,igy csak este futottunk össze.Gergő jókedvű volt mosolygos,örült mindennek szokása szerint.Szombaton szalagavató,vasárnap egy túra,remek hétnek nézett elébe.Jókedvűen feküdt le.
Nem ébredt fel soha többé....


  
A klubházban készült videó.Pár másodpercre
látható Gergő is,ezek az utolsó felvételek róla...

Az utolsó séta útvonala

2017. október 22., vasárnap

Ki szemetel itt?

Sok-sok szép helyen jártam,jártunk már.Szebbnél szebb tájakon,gyönyörü erdőkben,réteken,szigeteken stb.A természet szeretete a véremben van,amit úgy gondolom mára már sikeresen átadtam a fiamnak is.Soha sehol nem dobnánk el semmilyen szemetet.Így aztán nehéz szívvel tudjuk megérteni azt,hogy az emberek miért is szemetelnek a természetben?Mi visz rá egyeseket,hogy gyönyörü erdőkben,csodás vízpartokon,kilátók tövében és sok hasonló helyen hagyják a szemetüket?Sose fogom tudni megérteni....

Idilli kép a Rácalmási-sziget északi részéről,ám ha jobban megnézitek,itt középtájon a part mellett a
vízben az bizony egy forgószék(!) "fejjel" lefelé....

Közelebbről már nem olyan idilli a kép...
hemzseg a szeméttől a part...
Sok túránkon szembe köszön - a szemét.Most a legutóbbin már kiakadtam.A Rácalmási-sziget olyan részére jutottunk el ahol nem jár senki - gondoltam én...Maga a sziget ha úgy vesszük magyar viszonylatban hatalmas.Fut körbe rajta ugyan egy tanösvény,a teljes kör ezen tán 10km lehet.Ám az igazi csodák ezen a szigeten akkor várnak a vándorra ha letér a jelzett tanösvényről és betér jelzetlen utakra vagy akár a sűrű erdőkbe.Szóval a sziget legészakibb részén betévedtünk utak híján egy sűrű erdőbe...álmomban nem gondoltam,hogy erre járhat bárki is....
Ezzel szemben - nézzétek csak meg a következő képet:

Monitor az érintetlen erdőben
Egy monitor (!) vigyorgott ránk a sűrű érintetlen(?) erdő közepén...és ez csak az egyik szemét volt itt a sok közül...mert ezenkívül vagy 100-150 db műanyag flakon hevert szerteszét az erdőben... Láttam már érdekes dolgokat erdőkben: pl. kanapét,monoblokkos wc-t,bevásárlókocsit....ha úgy tetszik egy újabb tárgy a gyűjteménybe...Vajon ha már idáig eltudta hozni az illető a szarát,akkor a szeméttelepig miért nem sikerült?Pedig még az is lehet,hogy közelebb volt mint a szigeti erdő...Tényleg elcsodákozom meddig tud még süllyedni az embernek hívott szarházi lény....

A galyak alatt is hemzseg a szemét
Vajon ki tehette ezt ide?Na meg a 150 műanyag flakont és a 20-30 sörösdobozt?Erre nem nagyon túrázhatnak...talán ha évi 5-6-an ha megfordulnak itt olyanok akik a szigetet felfedezni jönnek egy kis kaland keretében.Nem valószinű,hogy ők dobáltak itt el ennyi szemetet.A horgászok?Belölük már kinézem ezt,annál is inkább mert voltunk olyan helyeken amelyek horgászhelyek és elég sok volt ott is a szemét körös-körül...bár a monitort nem ők hozzhatták ide.(a hely autóval megközelithetetlen amúgy)
A helyi kissebség?Ők nem hiszem,hogy hoznak,ők inkább visznek...
Gyerekek?Idáig elcipelték?Aligha...Lehet tán a szél fújta ide ezt a monitort?
Hát akkor ki?

A kövek között is akad szemét
Szóval nehéz megérteni ha már idáig elsétált az a monitor és a többi szemét,a szeméttelepig vagy akár a legközelebbi kukáig miért nem tudott?Vajon miért kell a gyönyörü környezetet ilyen formán is rombolni?Az a baj mindig lesznek ilyenek,az a szemét ha holnap ki is takaritják az erdőt,holnaputánra újra ott lesz...Az ember nem változik.Ugyanolyan szarházi marad mindig...akinek nem inge az persze ne vegye magára!