Kedvenc váraink (20.) - Bory vár

 Bár a blogomban volt már szó részletesen a Bory várról,de nem ennek a sorozatomnak a keretein belül.Ugyanakkor a Bory vár méltó arra,hogy tagja legyen kedvenc várainknak,hiszen az egyik,ha nem a legszebb magyar várról van szó.Annyiból kilóg az eddig megismert várak sorából,hogy nem középkori várról van szó,hiszen az újkorban készült.Ismerkedjünk meg vele és lebilincselő történetével!

A Bory vár utcafrontja

A vár Székesfehérvár egyik külterületében, Öreghegyen található, és a Mária-völgy egyik gyöngyszeme.Az épület megtervezője, és építésze, Bory Jenő 1912-ben vásárolt itt egy egyholdnyi kis területet, ahol addig gyümölcsfák voltak nagyszámban, de szőlőt is termesztettek. Volt itt még borospince, de présház is, itt dolgozták fel a friss szüreteket. Bory elsőként beköltözött a présházba, miután lakásnak átalakította, és egy műtermet is épített fölé. Már ekkor bele akart kezdeni egy kastély építésébe, de ezzel okosan várt az első világháború végéig, amikor a megszaporodott rendelései miatt volt akkora vagyona, hogy bele tudjon kezdeni egy ekkora munkába.

Bory Jenő szobra a vár szomszédságában

A helyiek szkeptikusan fogadták a kezdeményezést, de az 1934-es megnyitáskor már az egész kerület Boryval együtt örült az országos sikernek. Hatalmas volt aztán az érdeklődés a vár körül, a kíváncsi embereket maga Bory vezette körbe, mesélve nekik a vár építéséről, annak stílusáról és egyéb stílusjegyi finomságokról.

A második világháború közben kisebb károk érték a kastélyt, a helyrehozási munkálatokkal pedig sokáig bajlódott utána. Bory Jenő 1959-es haláláig dolgozott kastélyán, bár különböző utómunkálatok egészen 1964-ig tartottak. A vár építése 41 éven keresztül zajlott. Kevesen tudják, bár sokan sejtik, hogy Bory általában mindig önmaga dolgozott, és a legritkább esetekben vett igénybe külső segítséget. Úgy tartotta, hogy minden nehéznek tűnő munka teljesítése azt bizonyítja, hogy márpedig lehetetlenek nincsenek. 

Homlokzat

A vár inkább tekinthető szobrászati műremeknek, mint építészeti mestermunkának, ennek az egyszerű ténynek a megállapításához elég csak megnézni egy képet az épületről. A kastély az akkori megszokott építőanyagok helyett betonból épült, aminek az egyik legnagyobb úttörője Bory Jenő volt, az akkor élt építészek többsége nem szívesen használta. A vár belsője is figyelemre méltó, gazdagon díszített helyiségekben sok-sok szobor, kép, régiség is műtárgy foglal helyet.

A 30 méter magas vár hét toronnyal és harminc szobával rendelkezik.A történet fentebb említi,hogy nem tekinthető építészeti mestermunkának,lehet szakszemmel ez így is van,de  az egyszerű turista szemével azt mondom igenis mestermunka!Számomra és a sok látogató számára igazi látványosság amelyet csak fokoz,hogy mindezt egyetlen ember építette négy évtizeden keresztül!Bátor szívvel ajánlom mindazoknak akik még nem voltak itt,hogy kerekedjenek útra és nézzék meg ez a fantasztikus mesevárat!

Fentről a belső udvar

Az udvar

Bent a belső terekben több kiállítás is van

A vár minden nap nyitva tart.Téli időszakban 15 óráig,nyáron tovább is.A belépők nem a legolcsóbbak,de mindenképp megéri legalább egyszer eljönni ide,mert ezt látni kell!

Jómagam a várban eddig mindössze egyszer jártam,noha mellette mentem már el,így kivülről láttam már.Zolikával voltunk itt 2020 májusában az első covid hullám levonulta után.Esélyes,hogy jövünk majd ide valamikor.

Filmünkben 24'40-nél érünk a várba

Kula torony

 A közeljövő egyik túrája fog elvezetni a Szabadbattyáni Kula toronyhoz.Talán már ebbe a hónapba sikerül ide eljutnunk,de ha mégsem akkor az aztkövetők egyikében mindenképpen eljövünk majd.Célpontokat,várakat keresgettünk a neten Zoli barátommal,mint lehetséges jövőbeli célpontokat,amikor is ráakadtunk a Kula toronyra.Már a neve is megkapó volt,így érdemesnek tartottam,hogy jobban utána is nézzek.Örömömre a torony nincs nagyon messze lakhelyemtől,így akármikor összehozható ide egy kis könnyed túra.Ismerkedjünk meg hát részletesen a toronnyal,amely megítélésem szerint impozáns látványt nyújt.

Ilyen a Kula torony Szabadbattyánban

A sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a 13. században – valószínűleg a tatárjárás után – a háromemeletes torony, amelyet 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. Jelenleg “A kiemeléstől a bemutatásig” – Késő római falfestmények című kiállítás látható a toronyban.

Hajdan a Sárvíz átkelőjét vigyázta – ma a vitézlő életformának állít emléket kiállításával a Szabadbattyánban álló őrtorony. Az épületet a XV. századra datálják. Alap-stílusa gótikus. Formája egyszerű, négyszögletes, sarkait és a falközepeket támpillérek erősítik. Az egyik támpillérbe figyelő-állást rejtettek, melybe szegmentíves, felső-záródású, kőkeretes ajtó vezet.

A párfőnyi őrségnek menedéket nyújtó őrtornyot a hódoltság idejében a törökök végvárként használták. Meg is erősítették amennyire lehetett. Kivonulásuk után az épségben megmaradt torony teljesen elveszítette katonai jelentőségét: kis átépítés után hosszú ideig magtárként szolgált. A műemlék-épületben, helyreállítása után, a török időt idéző kiállítás kapott helyet, mely tavasztól őszig ma is látogatható.

A torony a faluban

A tornyot 1967-ben Kralovánszky Alán kutatta. Az ásatás tisztázta a középkori eredetű torony építési periódusait, a tornyot körülvevő kis erődítés falait, árkait és ezek ismételt átalakításait. Kralovánszky Alán ásatása során kiderült, hogy a torony nyolcas alaprajzú két domb egyikén fekszik, feltöltés révén a két domb egyikét megnagyították és erre építették a 3 emeletes durván nagyolt kövekből két oldalról rakott, középen pedig öntött technikával készült tornyot. Két bejárata volt nyugatról egy a földszinten (ez ma is látszik a műút felől), egy pedig az emeleten, amelyre falépcsőn lehetett feljutni.

A laza talaj miatt a feltöltés helyétől és méretétől függően különböző vastagságú támpillérekkel támasztották meg. A toronytól 6—8 méterre, azzal párhuzamosan külső kőfal húzódott, déli oldalán bejárattal. A tornyot vizesárokkal vették körül. Ezt az erődítményt 1543-ban a törökök felgyújtották, a későbbiekben azonban kiszélesítették és támpillérekkel megerősítették a külső védfalat. A 17. századtól, a török kiűzése után a torony folyamatosan pusztult. Az ásatás során felszínre került kis leletek közül mázas és mázatlan szemeskályha maradványok és egy 16. századi bognárműhely teljes vas eszközanyaga, a törökkor mindennapi életének emlékei emelkednek ki.

A régészeti kutatások szerint már a 14. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a 16. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták. A nagyobb létszámú helyőrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott.

Egyszer látni kell!

Egy 1568-as zsoldlista szerint a védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlija Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor:

„E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.”

Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el. A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor.

Heteken belül felkeressük

Mivel még mindig tart ez az istenverte koronavírus,kevés az esély rá,hogy az épületbe betudunk menni.Ha igen,nem fogjuk kihagyni,de kivülről is megért annyit a dolog,hogy felkeressük a szép toronyot és Szabadbattyánt is,hiszen eddig meglehetősen kivül volt a túrázásilag számunkra érdekes településekből.Ezen is igyekszünk majd most javítani.

felhasznált forrás:epitettemlekek.hu