A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felejthetetlen. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felejthetetlen. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. június 15., szerda

Mert vannak...

 ...meccsek amiket nem lehet elfelejteni.Minden olyan ember szívében aki szereti a sportot,egészen biztosan van 5-10 olyan meccs amit ha történjék is bármi sohasem felejt el.Nálam is van 5-10 ilyen meccs,ami nem csak fociból tevődik össze,hanem kézilabda és jégkorong is akad.Ezekre mindig jó visszaemlékezni,ha évek múlva véletlen felvillan egy kép vagy videó róla az ember szívét jó érzések öntik el.Ilyen volt a tegnap esti Anglia-Magyarország Nemzetek Ligája mérkőzés is.Aki látta sohasem fogja elfelejteni.Magyarország volt az a múlt évszázad mérkőzésén amely kilencven éves hazai veretlenségétől fosztotta meg Angliát és győzte le őket 6-3-ra.És tegnap este Magyarország volt az aki úgy elverte Angliát saját pályáján mint még soha senki.Elképzelhető,hogy évek évtizedek múlva ezt a mérkőzést fogják az új évszázad mérkőzésének hívni.

Angliát 60 éve nem vertük meg,most tíz napon belül kétszer is!

Angliába utoljára 1953 november 25-én győztük.Akkor 6-3-ra.Most 4-0-ra!

Angliát még soha senki nem verte még így meg Angliában!

Nem hiszem,hogy ezt a meccset valaha is elfogjuk felejteni.

Jó volt részese lenni a történelemnek!


2019. december 5., csütörtök

Felejthető szezon,felejethetetlen zárással

Véget rét a futballidény,szokás szerint ilyenkor erről is szoktam tartani egy összefoglalót.Most is így teszek.Ugye mióta 2016-ban kiestünk az NB II.-ből kivétel nélkül mindig a negyedik helyen végeztünk a bajnokság végén.Voltak ugyan fellángolásaink egy-egy szezonban,volt olyan is,hogy az első helyen is álltunk,de rendre a negyedik helyen fejeztük be a szezont.Bíztam abban,hogy mostmár eljön a változás ideje és sikerül majd egy kicsit előrébb lépni és dobogós helyen befejezni az őszi szezont.Nos az ötödikek lettünk.Ez volt NB III.-as 2016 óta tartó tagságunk leggyengébb teljesítménye.
Ám mégsem lehet teljesen keserű a szánk íze.Na de lássuk a részleteket.

A megújult arénán most sem múlt semmi
Ugye aki ismer,vagy olvassa a blogomat időnként,az már tudja,hogy 42 éve a Dunaújvárosnak drukkolok.Nevezzék bárhogy,játszon bármelyik bajnokságban,szerepeljünk akárhogy én nem tágítok és nem szurkolok soha másnak.A már több mint négy évtized alatt mindenki elhiheti,hogy itt szinte mindent megértünk már,mindent láttunk.Fürödtünk a sikerekben,porba hulltunk a kudarcok idején.Szóval volt minden.Aztán elindult a 2019/20-as idény és mi minden idők egyik leggyengébb szezon kezdetével startoltunk a bajnokságban.
Rögtön az első meccsen a szomszédvár a parányi kis falu az Iváncsa csapatával játszottunk rangadót.A kis település csapata rendre megleckéztet minket,még soha nem sikerült őket legyőzni!Bíztam benne majd most.
Ám hiába vezettünk 1-0-ra a vége egy 1-2-es vereség lett.Bosszantó volt!

Csepelen a Kelen ellen
Nekem még ugye szoknom kellett Gergő hiányát a meccseken is.Persze ezt megszokni soha nem lehet,de szerencsére az esetek 90%-ban volt velem valaki.Így aztán amiről már végleg lemondtam,mert úgy gondoltam Gergő nélkül ennek már nem lesz értelme,többször is eljutottam idegenbeli meccsekre!Így a második fodulóban eljutottam Csepelre ahol az újonc Kelen SC-t sikerült legyőzni.Így bíztam benne az Iváncsa elleni zakó csak egy kisiklás volt.Ám vesszőfutásunknak nem volt vége... A következő fordulóban ismét egy hazai vereség köszönt be,ismét úgy,hogy vezettünk,ráadásul 2-0-ra,aztán a vége 2-3 lett...ezúttal a Szentlörinc leckéztetett meg.Ekkor már éreztem nem minden teljesen kerek.Hiába igazoltunk viszonylag jól,nem akartak jönni az eredmények.Hab volt a tortán,hogy a következő fordulóban súlyos 4-1-es vereséget szenvedtünk Szekszárdon ami után már a 13-ik helyen álltunk!Meglibbentett minket a kiesés szele....

A Szabadkikötőbe is sikerült eljutni és győztesen hazatérni
Innentől aztán megtörtént a pálfordulás és egy nyolc hetes veretlenségi sorozatba fogtunk.Főleg idegenben remekeltünk inkább,mert a hazai meccsek még egy ideig nyögvenyelősek voltak.De aztán már idehaza is tudtunk győzni.A tizenkettedik fordulóban pedig felléptünk oda ahová vártam a csapatot a dobogóra!A harmadik helyről vártuk a nagy rangadót az éllovas Pécs ellen ami idehaza került sorra.

A szezon egyik pozítivuma volt,hogy hála az NB III.-as csoportnak több más szurkolótáborokkal,szurkolókkal kerültem jó viszonyba,néhányukkal már-már haveri szinten.Ennek két kicsúcsosodása is volt a szezon során,az első a Nagykanizsa elleni hazai kupameccs volt amelyet 2-1-re megnyertünk.Ekkor a nagykanizsai szurkolók közé álltam és velük néztem végig a meccset.Persze kommunikálva is velük.

A másik ilyen pedig a Pécs elleni hazai mérközés előtt volt amikor az egyik fő pécsi szurkolóval Anti bácsival ittunk egy jót a stadion melletti kocsmában és beszélgettünk is.
Több pécsi is betért oda akikket kedvesen üdvözöltük egymást,fotók készültek stb....
Hát így is lehet...

Anti bácsival a kocsmában...

....és a kocsma előtt is lefotózoztattuk magunkat (háttérben a stadion)
Aztán a bombaerős Pécs megleckéztetett minket Dunaújvárosban és elvitte a három pontot.Mi pedig egy újabb vesszőfutásba kezdtünk,vereségek,döntetlenek sora,győzelmek nélkül...Az utolsó fordulóra visszaestünk a hatodik helyre.Szerencsére ekkot a Kelent-t hazai pályán is legyőzve legalább az ötödik helyre visszajöttünk és itt állunk most a tavaszi folytatásra várva.Ám a szezonnak még nem volt vége.
Hátra volt egy kupameccs amely nem mindennapi élményeket tartogatott!

Gólöröm!2-0-ra vezetünk a Siófok ellen!
Az NB II. élmezőnyéhez tartozó Siófokot kaptuk ellenfelül a Magyar kupa 16 közé jutásáért vivott mérközésre.A meccs az utóbbi évek legszínvonalasabb találkozóját hozta.Elképesztő izgalmakat,óriási szurkolást és továbbjutást!Bár a Siófok nekünk esett,a mieink a szezon legelszántabb teljesitményével állták a sarat,sőt a vezetést is megszerezték!A siófokiak nem adták fel szorongattak,de a kapusunknak ezen a márközésen nem lehetett gólt lőni.Mindent megfogott és egy ellentámadás során egy szépségdíjas góllal növeltük előnyünket!Fantasztikus volt a hangulat a szokásosnál többen is kijöttek a meccsre a nagy hideg ellenére is.A vége felé kapott egy ajándék tizenegyest a Siófok amelyből szépíteni tudott.Óriási izgalmakat hoztak az utolsó percek a vendégek kapunk elé szorítottak minket,de álltuk a sarat elsősorban remek kapusunknak köszönhetően.Aztán vége lett!Győztünk 2-1-e és továbbjutottunk.Fantasztikus élmény volt ez a meccs!Így aztán az ötödik hely ellenére kellemes szájízzel vonulhatunk téli pihenőre.

A csapatunk.A kupagyőzelem után.Ez legyen a végszó....
Tehát az ötödik helyen telelünk,végül is gyengébb a vártnál,de jó érzésekkel ért véget a szezon,egy olyan meccsel amely bevonult a felejthetetlen kategóriába.Sok élmény ért ebben a szezonban is,nagyon jó lett volna mindezt Gergővel megélni....remélem látta és ott volt ő is.... Folytatás a szokásosnál majd hamarabban,hiszen a továbbjutás feladatokat is szül.Már február közepén megmérközünk a kupában a nagy nevű MTK-val a nyolc közé jutásért.Ez már oda-visszavágós derby lesz.Nem mi vagyunk az esélyesek,de hát most sem mi voltunk.Így a szezoninditó bejegyzésem majd valamikor február tizedike felé kerül sorra.
A csapatunk a vártnál gyengébb szereplés ellenére is úgy érzem szerethető,én ott leszek továbbra is minden meccsen!

Innen folytatjuk.Látható ötödik a Dunaújváros,17 meccsből 8 győzelem,három dönttelen,hat vereség.
25 rúgott,26 kapott gól összesen.Jelenleg 27 pontunk van.