Még mindig az minapi kirándulás hatása alatt vagyunk.Olyan fokon brutál klassz volt a Monostori erőd,hogy nem igazán megy ki a fejünkből.A hatalmas erőd a komáromi erődrendszernek csupán egyik tagja,hiszen itt van még az Igmándi és a Csillag erőd,valamint az Új és az Öregvár.Ezeket együttesen nevezik a Duna Gibraltájának.Méltán.Valószinű elfogunk jönni jövőre a további erődöket is megnézni,hogy mikor ez függ majd a Csillag erőd új megnyitásától,hisz jelenleg éppen felújítás zajlik ott,2020 közepe felé tervezik megnyitását.
 |
| Az Igmándi erőd Komáromban |
A komáromi vár építészeti bravúrjától csak a méretei impozánsabbak. A 19. század legfejlettebb haditechnikáját vetették be az építéséhez. Több mint két évtizeden át készült, több ezer ember dolgozott rajta. Soha nem derült ki, mire képes éles helyzetben, mivel nem támadta meg senki. 2007-ben Szlovákia és Magyarország közösen kérelmezte a komáromi erődrendszer felvételét a világörökség megmaradt műemlékei közé.
Komárom és környéke, fekvésének köszönhetően már a római korban is stratégiai jelentőségű helynek számított. A ma már Komáromhoz tartozó Szőny helyén terült el egykor a római Brigetio, Pannónia egyik legfontosabb légióstábora.
 |
| Csillag erőd |
Komárom a 15. században élte fénykorát, amikor fontos szerepet töltött be az uralkodók és így az ország életében is. Itt született például V. László király, majd ezt követően négy hónapig itt tartózkodott az egész királyi udvar. Mátyás király is kedvelte a várost, a csallóközi erdőkbe járt vadászni és palotát is építtetett a Vág és a Duna összefolyásánál, a stratégiailag fontos vár területén. Uralkodása idején itt állomásozott dunai flottájának nagy része.
Akár 200 ezren is állomásozhattak benne
A Komáromot körülölelő erődrendszer egyes elemei már a 16. században is álltak, de csak a 19. század legelején, a napóleoni háborúk során épültek ki igazán. 1809-ben ugyanis Napóleon seregei elfoglalták Bécset, I. Ferenc császár pedig Komáromba menekült. A nagy ijedségben a császár elhatározta, hogy Komáromban a birodalom legerősebb erődrendszerét fogja megépíteni, ahol – szükség esetén – akár 200 ezer katona is állomásozhat.
 |
| Lenyügöző a Csillag erőd is |
„Sem csellel, sem erővel”
A fenti idézet olvasható az Újvár nyugati bástyáján álló Kőszűz, a közel életnagyságú nőalak talpazatán. A „Nec arte, nec marte (sem csellel, sem erővel) mottó arra utal, hogy a komáromi erődöt fegyverekkel, ostrommal soha nem tudta bevenni az ellenség. 1848-ban a komáromi vár magyar kézre került. A védők, Klapka György vezetésével, még a világosi fegyverletétel után is tartották magukat egy ideig, ellentétben a hasonló módszerekkel épített Péterváradi várhoz, amely védői, illetve parancsnokuk Kiss Pál 1849. szeptember 7-én – egy meg nem érkezett levél miatt – feltétel nélkül kapitulált. A szintúgy sáncvár jellegű, alatta kazamaták hosszú kilométerével behálózott Péterváradi vár tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.
 |
| Öregvár-Újvár Komárnoban |
Közép-Európa legnagyobb újkori erődje
1850-ben újra megkezdődött az erődrendszer építése, amelynek legnagyobb vállalása a Monostori erőd volt. A munkálatok 21 évig tartottak, az építkezésben 1800 kőműves és tízezer segédmunkás vett részt. Közép-Európa legnagyobb újkori erődjének méretei tényleg lenyűgözőek. Az erőd 25 hektárt foglal el, 640 helyiség van benne, előfordult, hogy egyszerre nyolcezer katona állomásozott itt.
A föld alá építették
A tervezők alaposan átgondolták a Monostori erőd építését, minden lehetséges hadi szituációra felkészültek. Az erőd kőfalaiból meglehetősen kevés látszik csak, ugyanis a föld alá süllyesztett épületek tetejét két-három méter vastag földréteggel fedték be, ezzel is csökkentve a lehetséges támadási felületeket. A Komáromot védő erődrendszer 1877-ben vált teljessé, amikor a város déli bejáratánál álló Igmándi erőd is elkészült.
 |
| Öregvár |
A teljes védelmi rendszer építését 1890-ban fejezték be. Mire elkészült, addigra olyan mértékben változott meg a hadászati technika – köszönhetően a ballisztikus fegyverek megjelenésének–, hogy az erőd védelmi szempontból elavult. Annak ellenére, hogy katonai célokra folyamatosan használták, hadászati támadás sosem érte a komáromi erődrendszert.
Szolgált a magyar hadsereg kiképzőbázisaként (1869 és 1943 között), majd a II. világháború alatt előbb lengyel és francia menekültek átmeneti tábora volt, majd a német csapatok megszállása alatt a deportált áldozatok átmeneti börtöneként. 1946 és 1990 között pedig a szovjet hadsereg legnagyobb lőszeraktára volt itt. Olyan titkos volt a bázis, hogy még a térképekről is kitörölték a jelölését. Nem létezett a hétköznapi emberek számára, ezért igényelt nagy energiát az erődrendszer újbóli bevezetése a köztudatban, hiszen a közel ötven évi rejtőzködés alatt, szinte teljesen elfelejtették az emberek a létezését.
 |
| Monostori erőd |
A komáromi erődrendszer mind építészeti, mind kultúrtörténeti szempontból különleges, egyedülálló műemléke a világnak. Egyszerre emléke az Osztrák-Magyar Monarchiának, egy olyan kornak, amikor több nemzet élt együtt, itt Európa közepén, és a 19. század második fele építészeti-hadászati kultúrájának. Az erődrendszert az akkori legfejlettebb technikai és építészeti ismeretek szerint építették fel, részben ennek is köszönhető, hogy szinte sértetlen állapotban maradtak fenn az építmények.
Tehát a komáromi erődrendszer nem egy mindennapi látvány és élmény.
Mint írtam jövőre mindenképp azon leszünk,hogy eljöjjünk a többi erődöt is megnézni.Az Igmándi és a Csillag erődnél erre jóesély van.Az Újvárnál kérdéses,hogy mennyire látogatható...
Mindenesetre a Duna Gibraltárja mindenkinek kivételes élmény lehet.
Elég ha csak belepillantasz az elöző bejegyzésembe...
