Nagy igyekezetemben amikor is olyan nagyon-nagy dolgaim nem is voltak,elfelejtkeztem a blogom születésnapjáról,ami november 13.-án van.Bizony már három éve,hogy belekezdtem az írásba,noha maga az ötlet már korábban is megvolt.Aztán az élet írta a forgatókönyvet és bebizonyosodott,hogy életem egyik legjobb ötlete volt ennek a blognak a létrehozása.Még akkor is,hogy ma már néha úgy érzem,hogy semmi értelme az egésznek.Semmi,mert elvesztettem Gergőt,így némileg minden értelmét veszítette az életemben.Másfelöl viszont van egy hely,ahol a kalandjaink,élményeink dokumentálva vannak és mivel remélhetőleg a google nem fog soha becsődölni,így életem végéig visszatérhetek ide és újra elolvashatom szinte már-már átélhetem azokat....
A három év alatt közel ötvenezer látogatója volt a blognak,tehát örülök,hogy mások is belenéznek,noha eredetileg a saját szórakoztatás volt a célom.Remélem volt olyan eset is,amikor valaki e blognak köszönhetően keresett fel egy-egy helyet.
Gergő halálakor kis híján töröltem a blogot.De aztán úgy gondoltam,hogy ismertem annyira őt,hogy tudjam,hogy ő mit szeretne mit tegyek.Mégpedig azt,hogy folytassam.A túrázásokat is és a blogot is.Későbbiekben e hitemben meg is erősített!
Tehát folytatódik minden,noha semmi sem olyan mint azelőtt.
Gergő nyomában járok minden egyes túrán,szinte minden túra ilyen-olyan formában kötödik hozzá,én pedig ezzel is ápolom az emlékét.A blognak pedig továbbra is ő a legmeghatározóbb szereplője,hiszen majd minden bejegyzésben említésre kerül legalább egy mondtad erejéig.Szóval míg menni tudok a túráimra addig tovább robog a blog is a maga útján....
Előre tovább...! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése