Timiékkel 2024 tavaszán ismerkedtünk meg,amikor eljöttek a Dunaújváros-Érd bajnoki labdarúgó mérkőzésre,megnézni egyik kedvenc játékosukat,aki ekkor (és azóta is) a Dunaújvárosban játszott.Anti bával jöttek,akit már ismertem pár éve a focicsoportból.Ő írt rám,hogy van kedvem jöjjek ki a meccsre mert itt lesznek.Ebben az idényben annyit nem jártam meccsre mivel a csapatunk a kiesés ellen játszott,de most persze igent mondtam az invitálásra.Itt ismertem meg tehát Timit és Ferit a testvérpárt akik nagy PMFC drukkerek voltak és innen indult ki a ma is tartó barátság.Eljöttek nekünk szurkolni az osztályozóra is egy éve Dunaújvárosba is,meg a visszavágóra Szombathelyre. Timivel aztán napi kapcsolatban vagyok,vele beszéltük meg,hogy ha majd egyszer a Dunaújváros Pécsen játszik akkor eljövünk.
Hangolodás Simontornyán egy kávéval,az átszállásra várva
Bár a meccs csak este hatkor kezdődött és Timiékkel a találkozó is délután egy órára volt megbeszélve a pécsi buszállomáson,mi már Zolikával reggel ötkor nekivágtunk az útnak vonattal.Úgy terveztük a tali előtt kicsit sétálunk Komlón,majd elmegyünk Hosszúheténybe újra egy jó gulyásra.Már fél kilenckor Komlón voltunk,két órát csavarogtunk-Felmentünk abba a bányászparkba amelynél Gergővel jártam utoljára 2018 nyarán...Itt nézelődtünk kicsit,majd fél 11 után már Hosszúhetényben is voltunk,ahol beültünk arra a fenséges gulyásra amit csak itt készítenek.Tíz napja voltunk itt amúgy a Zengő túrán.Most is fenséges volt a gulyás,majd kicsit jártunk egyet a faluban is.Fél egykor indult a busz Pécsre.
Komlói bányászpark,fenn az emlékmű
A finom gulyás
Timiék rajtuk kivül álló okok miatt késtek egy picit,de fél kettő előtt így is sor került a találkozóra.Timi javaslatára mivel még bőven volt időnk a meccsig,elindultunk egy sétára a pécsi belvárosba.A főtéren aztá neki álltunk fotózkodni ezerrel a csapatunk sáljaival.A járó-kelők csak néztek,de mintha mindenkit jó érzéssel töltött volna el a dolog.A főtér után egy olyan kilátóhelyre vitt el minket Timi,amit még nem ismertem,mert amúgy jól ismerem Pécsnek ezt a részét.Az alagút és a kálvária felett voltunk és valóban pompás kilátásunk volt a városra és a távoli Villányi-hegységre.Áldtam Timit,hogy megmutatta nekünk ezt a jó helyet.Itt is készültek a képek ezerrel.
Timivel a pécsi főtéren.A sálak szerint ellenfelek vagyunk,de mégis barátok
Zolikával és Ferivel
A kilátóhelyen amit nem ismertem korábban
Innen lementünk aztán a Babarkánhoz és felmentünk a bástyára.Feri tériszonyos volt így alaposan szenvedett,de a lépcsőn lefelé Timinek sem ment jól a dolog.De itt is jól éreztük magunkat és persze kép itt is készült.Besétáltunk a székesegyházhoz,megnéztük alatta a szőkőkútat,majd a híres lakatfalat is.Ismerős helyek voltak,sokat jártam már erre.Újra a főtéren kötöttünk ki,majd a Király utcában beültünk fagyizni egyet.Végül is remekül elvoltunk,jó társaság volt.Közben az idő telt,így lassan elindultunk a meccsre.A pálya elég messze volt,de mindenki egyetértett abban,hogy menjünk gyalog.
A Barbakánon ökörködünk
A szőkőkútnál
Útközben csatlakozott hozzánk Timiék egyik haverja Béla.Hát köztudott,hogy Zolika szereti fosni a szót,de még ő is levolt maradva Bélához képest.Sebaj,jól elvoltunk.Timi amúgy adott egy PMFC sálat ajándékba,én meg adtam nekik még egy DPASE sálat és egy válogatott mezt.Hosszú séta vezetett ki a pécsi stadionhoz,sokára értünk ki.A nézőtéren aztán újabb ismerösökbe botlottunk.Anti bát üdvözöltük és rögtön közös fotóra kértük.Majd Niki köszöntött minket egy puszival.Őt is a csoportból illetve Timiék és Anti bá álltal ismertük,na és még Tibivel is aki eljött Timivel a tavalyi osztályozóra.A hazai szektorba mentünk Timiékkel,de senkit nem zavart a jelenlétünk.
Zolika,én,Anti bá,a szürke polós Béla,Feri és Timi.A fekete polósokat nem ismertem.
Szurkolás
Az ajándék sálak
A meccshez nem sok közünk volt,simán kikaptunk 2-0-ra,de békésen jó hangulatban szurkoltunk egymás mellett a pécsiekkel,jól elvoltunk.Meccs után helyijáratos busszal mentünk vissza a vasútállomás közeléig.Ott elbúcsúztunk Bélától,Timiék még kikisértek minket a vonathoz.Érzékeny búcsút vettünk egymástól és fél tíz előtt már indult is a Tenkes IC,amely szerencsére megállat Pusztaszabolcson,ott negyedórát kellett várni a dunaújvárosi vonatra.Sima út volt és fél egykor értünk haza.A vereség ellenére jó buli volt,jó volt barátok között lenni,akik végtelen szeretettel fogadtak minket!
Nagyon sokáig toltuk magunk előtt egy a Naplás-tóhoz vezető és annak környékén való túrát.Végül aztán idén februárban összejött a túra.Természetesen a tó és környéke nagyon szép és érdekes volt,ám a fő látnivalót mégsem ez,hanem a kis dombon álló impozáns kilátó adta.Valóban egy remek építményt ismertünk meg a toronyban.Lássuk mi tudható róla.
Az érdekes kilátó
Az alapja háromszög, a belseje hatszög, messziről nézve téglalap. A szokatlan formavilágú kilátótorony a Naplás-tó partjának közelében nyitja meg a környék körpanorámáját. A helyszín számtalan programot kínál, így akár egy egész napot is eltölthetünk a közelben.
A főváros peremén, a 16. kerületben a Rákos-patak felduzzasztott vizéből kialakult Naplás-tó 1997 óta védettséget élvez. A partjáról nagyjából 10 perces sétával kapaszkodhatunk fel közepesen meredek emelkedőn a cinkotai kiserdő egyik kiemelkedésén strázsáló, szokatlan formavilágú kilátóhoz. A 2021-ben épített torony belsejében jóval a fák lombkoronaszintje fölé kapaszkodva, 21 méteres magasságból élvezhetjük a takarás nélküli körpanorámát minden irányba.
Torony a cinkotai erdőben
Kilátás a Naplás-tóra
A legszembetűnőbb a közeli Naplás-tó látványa a háttérben a Gödöllői-dombság lankás hullámaival. Végigvezethetjük tekintetünket a lábunk alatti tó vizét tápláló Rákos-patak völgyén, ami a Gödöllői-dombságból indul, majd a Dunába torkollik. A torony minden oldalán a cinkotai erdő fái színezik a tájképet. Nyugat felé a főváros terpeszkedik, mögötte a Budai-hegység emelkedik. Ha mázlink van, és tiszta az idő, északnyugat felé a Visegrádi-hegység, a Pilis, sőt tőlük jobbra a Börzsöny is kirajzolódik. Ebben az irányban a házak közül kitűnik egy sárga épület, ami a fóti Szeplőtelen Fogantatás katolikus templom.
Kilátás észak-nyugat felé
Amikor elsőre, még messzebbről rápillantunk a 27 méter magas, beton alapú, fából ácsolt, oszlopszerű toronyra, talán csak arra figyelünk fel, hogy valami furcsaság van a kinézetében. Aztán, ahogy a dombra kapaszkodunk, és a puha faforgáccsal behintett talajon elindulva több oldalról is szemügyre vesszük az építményt, az az érzés támadhat bennünk, hogy „mintha az előbb nem így nézett volna ki…” Távolról még egyszerű hasábnak tűnik, de a közelebbről már látszik, hogy a lentről felfelé futó oldalvonalak nem párhuzamosak.
A zseniális forma a Robert Gutowski Architects építésziroda alkotása. Legkönnyebben úgy képzelhetjük el, hogy az alját alkotó, egyenlő oldalú háromszöget elforgatjuk 60 fokkal, így kapjuk meg a tetejét. Ezt a két vízszintes síkot enyhe negatív és pozitív dőléssszögű, szintén háromszög alakú falak kötik össze. Ha megnézzük az épületet, megfigyelhetjük, hogy az éleknél a gerendák a vízszintes háromszögek csúcsaiba futnak bele. Ez az egyedi megoldás kelti azt az illúziót az oldalán futó gerendák mintázatával, mintha minden szögből nézve más és más alakú lenne az építmény.
A kilátóban
Fel vagy le? A kilátó belsejébe ferde, bélletes nyíláson keresztül jutunk, ahol szintén szerepet kapott a háromszög forma. A belső térben kialakított, hatszög alaprajzú pihenőket öblösödő, váltakozó szélességű falépcsők kötik össze. A fedett, fenyővel burkolt épület belseje zárt hatású, de mégis nyitott. A keresztben futó faléceknek köszönhetően nemcsak a tériszonyosok érezhetik magukat nagyobb biztonságban, de a kisebb gyerekek is kikukucskálhatnak az elemek között. A biztonságot beépített drótháló is fokozza.A kilátó népszerűségét beépített látogatószámláló méri.
A helyszín nagyszerű adottságainál fogva méltán népszerű a kikapcsolódni, kirándulni, sportolni és pihenni vágyók körében. A tóban fürdeni, a jégen korizni ugyan nem lehet, de pecázhatunk, a parton pedig kedvünkre napfürdőzhetünk a jó levegőn. A környező élővilágot és a tó történetét a tanösvénnyé alakított sétaúton ismerhetjük meg. A kacskaringós, változatos útvonal kiadós családi sétához, de akár futáshoz is ideális. A parkolókkal szegélyezett autóút mellett csúcsminőségű kerékpárút halad, ami tökéletes görkorizáshoz, rollerezéshez is. A bringásoknak több helyen kerékpártárolókat alakítottak ki.A tó egyik csücskében büfé üzemel mosdóval. Az általunk hozott ételt a víz és az út közé ékelődő „panorámapadok” egyikén, vagy az erdei pad-asztal garnitúráknál is elfogyaszthatjuk – sőt akár bográcsozhatunk is a kiépített sütögető helyek valamelyikén.
A kilátószint
Remek kilátó!
A kilátóban eddig egyszer jártam,Zolikával 2026 februárjában.Egy hosszú túránk érintette a tavat és a kilátót.Magát a kilátót ekkor mi tökéletes állapotban találtuk,bár már a sok hülye,sok helyen belevésett a fába...Fiatal kilátó,így nem láttuk,hogy lenne bármi baja.Bár ugye Magyarországon manapság egy kilátó átlagéletkora 10 év. Csak remélni tudjuk,hogy ez jóval több ideig fog állni.Most nincs tervben,de nincs kizárva,hogy valamikor még eljövünk ide.
Ha jól emlékszem 1989 júniusában jártam első alkalommal a Zengőn,még Sándorral.Már akkor beleszerettem a hegybe,volt valami varázsa.Ha Sándor két hónappal korábban a medvehagyma szezon közepén hozott volna el,valószínű sosem mentem volna haza innen.Így is jó volt persze.Azóta igyekszem lehetőség szerint pár éve visszatérni.Gergővel is voltunk már itt nem egyszer.Legutóbb 2020 őszén jöttünk el,megnézni az akkor új kilátót,ami a régi geodéziai mérőtorony köré épült.Ennek már hat éve.Ideje volt hát újra eljönni.Elővettem a régi ősklasszikus túra útvonalát újra,így nekivágtunk Zolikával.Sajna egy héttel később mint terveztem.Ez azért volt mert kínzó hasmenés kapott el mindkettőnket az elmúlt héten.Így viszont félő volt,hogy túlleszünk már azon időszakon amikor a medvehagymák a legszebbek.
Hetény vezérnél,már sokadszorra
Fél tíz körül érkeztünk Hosszúheténybe.Innen indult a túra a klasszikus útvonalon.Nevezetesen innen kapaszkodunk majd fel a Zengőre a híres kék3 turistaúton.Ez szeli át a csodás medvehagyma tengert.Majd felérve a csúcsra a kilátó megtekintése után a meredek sárgán jövünk le,letérve róla a Mária kápolna és a Zarándok-kút kedvéért,na meg a püspökszentlászlói arborétumot sem akarjuk kihagyni.Átmenve aztán Püspökszentlászlón érkezünk majd vissza Hosszúhetényben ahol egy kellemes gulyással zárjuk majd a túrát.Egy abszolút ösklasszikus túra tehát.Indultunk is,most Hosszúhetényre nem sok időt fecséreltünk.Az idő gyakorlatilag teljesen tökéletes volt.17 fok,szélcsend,napos idő.
Kőmorzsoló
Kiérve a Püspökszentlászlói-völgybe most is a Kömorzsoló szobra volt az első ami fogadott.Ezután néhány méterre vált ki a kék3 út a zöld4-ből ami a völgyön vezetett végig.Mi pedig megkezdük kapaszkodásunkat felfelé.Valahogy semmi sem volt az ami régen,de mégis megmaradt valami a régi dolgokból is.Egy erdőgazdasági széles kijárt út vitt felfelé,ez korábban nem volt itt.Vele párhúzamosan még ott volt a régi szűk nyomvonal is.Egy emlékmű féle oszlop ami szintén nem volt itt régebben,figyelt ránk az út felett,de a meredek oldalban oda képtelenség volt felmenni.Mentünk tovább,egy ponton pedig a régi nyomvonal belejött ebbe az erdőgazdasági útba.
Lelket nyugtató út visz felfelé
Az emlékmű
Végre feltűntek a medvehagymák is,alakult a medvehagyma tenger.Azonban valóban nem volt olyan szép mintha csúcsidőben jöttünk volt,ráadásul kisebbnek tűnt a terület mint amire emlékeztem.Persze azért így is szép volt.Végre lejött az út nyomvonala az erdőgazdasági útról és újra a régi formában haladt felfelé.Lassan a medvehagymákat csodálva értünk fel a sárga3 úthoz a Paraszik-tetőre.Innen visszanézve is pazar volt az erdő,plusz kis kilátásunk is akadt a Misinára.Meredekebbé vált az út a medvehagymák már eltűntek ezen a magasságon.Viszont szembe köszönt egy csodás bazsarózsa bokor.Természetesen itt megálltunk.
Feltűnnek a medvehagymák
Szép,de nem annyira mint a korábbi években
Egy darabka földi mennyország
Bármikor amikor erre jártam a múltban az év ezen szakaszán,mindig szembeköszönt legalább egy bazsarózsa.Ez most sem volt másképp.Magasabbra érve a hegyen ott volt az út mellett egy gyönyörű bokor.Ezt körbejártuk és meg is szagoltuk.Mindig csodálatos látvány egy-egy feltünő bánáti bazsarózsa,amely elképesztő ritkaság és amelynek a világon fellelhető összállományának kilencven százaléka itt él a Zengő környékén! El is határoztuk,hogy jövő ilyenkor akkor már nyolc év után megpróbáljuk megtalálni a fő lelőhelyüket.2019-ben majdnem sikerült már,de csak majdnem...A csodás virágok után az út meredekebbé vált,de szerencsére nem volt hosszú szakasz.Majd a gyönyörű májusi zöldben immár szinten haladt a Bocz keresztig.
Pompás illata volt!
A Bocz kereszt
A híres néphagyományt a Báránylest szokták itt megtartani húsvét vasárnap napfelkeltekor.Régebben innen lelehetett látni Püspökszentlászlóra,most azonban a növényzet már benőtte a kilátást.Innen a kilátóg újra emelkedett az út,de olyan durva formába.Végül aztán felértünk a hegység és a Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsára a Zengőre.A Zengővár maradványai fogadtak és a kilátó.Május elseje révén úgy gondoltam tömeg lesz majd itt,de szerencsére nem volt senki!Mielőtt betámadtuk volna a kilátót a mellette lévő asztalkánál megreggeliztünk ami inkább már ebéd volt,hiszen pontosan délre értünk ide.Fenomenálisan jó volt a levegő!
A Zengő kilátó
A régiben sokszor,de ebben az újban most voltam másodszor
A kilátóról az újról és a régiről is már nagyon sokszor volt szó itt a blogban.Elég annyi,hogy a régi kilátó köré,ami egy geódéziai mérőtorony volt,építettek egy acélvázat,ezt látták el szintekkel,lépcsőkkel,lábrácsokkal,korláttal és így alakult meg az új kilátó,ami az egyik legjobb az országban.A kilátó úk lett,de megmaradt benne a régi.22 méter magas és teljes körpanorámánk van odafenn.A 2025-ös évben az év kilátója lett Magyarországon,úgy gondolom méltán!Itt volt a híres Zengő-hegyi csata 2004-ben,erről is volt már szó bőven a blogom 10 éves történetében.Mindig jó szívvel jövök ide,mert imádom ezt a helyet.Azon kevés helyek egyike,ahol jártam az álltalam tisztelt két legnagyobb túrázóval is,Sándorral és Gergővel.Most sem okozott csalódást.
Az év kilátója 2025-ben
A régi kilátó az újban
Zolikát elkapta a tériszony,vagy csak hülyéskedik?
Csodás mesevilág fogad fenn
A gyönyörű kilátást nem első alkalommal volt szerencsém látni,de most is rácsodálkoztam.A fél világ láthaó innen!A teljes Mecsek valamint a Dél-Dunántúl a Dunáig és a Dráváig látható,sőt azon túl.Szerencsés időben a Badacsony is kivehető,ahogy észak felé Paks is.Szóval fenomenális az élmény! Jó negyven percet nézelődtünk Zolikával,mire észrevettük,hogy lassan elkezd gyűlni a tömeg.Nem nagyon volt érdemes tovább maradni.Lementünk,búcsút vettünk a kilátótól és megindultunk lefelé a sárga jelzésen.Nem vagyok már fiatal,de ide még majd szeretnék egyszer még eljönni,hiszen ikonkus helyszíne túrázásaimnak.
A sárga út
Emlékeztem,hiszen mentem itt már le és jött itt már fel,hogy a sárga jelzésű út a Zengő északi oldalában nem egyszerű.Nagyon meredek.Lefelé nem kis erőfeszítést igényel,hogy az ember megtartsa magát.Esés és különösebb gond nélkül leereszkedtünk.Meglepő volt,hogy nagyon sokan jöttek felfelé velünk szemben.Mondtam egyeseknek,hogy kék3-on feljönni sokkal könnyebb.Meg is lepődtek,de mindenki dicséretet érdemel,mert családok,magányos nők,gyerekek jöttek fel hősiesen.Ezek nem a mümájer túrázók voltak.Le a kalappal előttük!Mi leértünk szintre és hamarosan elértük a sárga kör jelzést.Erre jöttünk Gergővel nem is egyszer..
Szinten megy az út
Kissé elfáradtam már a kezdödő tikkasztó melegben mire a Mária kápolnához értünk.Az épület egyre rosszabb állapotban volt szemmel láthatóan.Amikor még Gergővel jártunk erre szinte ragyogott!Mellette ot volt még a Máriai kép és a kis gyermeksír...Kicsit megpihentünk ezen a szenthelyen,majd tovább indulva,elkezdődtek a viszontagságaink.Nem találtuk a Zarándok-kútat,pedig az olyan helyen volt,hogy könnyen észrevenni.Legaábbis régen...Most úgy tűnt benőtte a növényzet így nem láttuk,de víznek nyomát sem láttunk,így alighanem ha meg is találtuk volna a forrást,az vízet valószínűleg nem adott.Aztán innen a magyar zarándokút jelzés vitt tovább,ez persze kritikán alulian volt felfestve,elágazásoknál semmi nem jelezte melyik a jó út.Fák voltak az útra dőlve,nem volt egyszerű az átkelés,de a legnagyobb pofont akkor kaptuk amikor elértük a püspökszentlászlói arborétumot.
A Mária kép
A kápolna
A gyermek sír
Az út belevitt az arborétumba és itt volt a hátsó kapu.Mindig ezen mentünk be anno Gergővel,mert az út odabenn ment tovább.Most azonban a kapu zárva volt (...),szépen elküldtem mindenkit a halál jó büdös faszára,ez a videóban hallható is,ha nem is ennyire durva formában.Hát ez meg,hogy lehet?Megint egy jelzett turistaút volt lezárva...Ilyenkor én már a plafonon vagyok.Ment az arborétum kerítése mellett egy ösvény,mivel nem volt más alternatíva,erre mentünk.Meglehet az évek folyamán változott a nyomvonal és ez volt a zarándokút,de jelzések nem segítettek,mert nem voltak! A magyar zarándokút amúgy is a hazai turizmus legnagyobb szégyene.Jobb lenne megszüntetni és normális jelzésekkel ellátni,mert ennek a felfestése mindenhol ahol eddig szembeköszönt,egyszerűen az elégséges szinten sem üti meg!
Szentlászlón
A szentlászlói főutcára vezetett az ösvény,de már kicsivel arébb az arborétumtól.Mivel zárva volt a hátsó kapu,úgy döntöttük nem érdemli meg az arborétum,hogy ingyen reklámot csináljunk neki,így nem mentünk már vissza.Készült már ott videóm amúgy.A haranglábnál pihentünk kicsit,majd mentünk Hosszúheténybe vissza.Püspökszentlászló most felidegesített és eszembe jutott a covid időszak,amikor a falu határában tábla figyelmeztetett rá,hogy a túrázók itt most nem kívánatos vendgek...így aztán sok időt most nem fecséreltünk az amúgy szívemhez közel álló falucskára.Mentünk Heténybe.
Vissza Heténybe!
Heténybe érve elkezdett fájni a lábam a bakancsomban alig vártam már,hogy elérük a vendéglőt.Végül üggyel-bajjal,de odaértünk.Ott pedig ismét befaltuk a világ legjobb gulyását.Na meg sört meg kávét.Imádom a hetényi gulyást,hatalmas élmény egy ilyen enni itt!Elvoltunk két órát az étteremben,majd indultunk haza.Busszal bementünk Pécsre,onnan pedig vonattal indultunk haza tovább.Este fél 11-re értünk haza kellemesen elfáradva.Jó túra volt,de a Mária kápolna után mintha elátkozták volna az egészet.Utána csak szenvedés volt,főleg a lezárt hátsó kapuval...Az összekép azért jó volt, nagyon élvezetes volt visszatérni a Zengőre,amely az egyik kedvenc hegyem a világon.
A világ legjobb gulyása
Ez volt az év ötödik túrája és most 12 kilométert gyalogoltunk.Ez azt jelenti,hogy összesítésben 76 kilométernél,ez pedig 15.2 km/túra átlagot jelent.
Nem kifejezetten jó az idei teljesítmény,elsősorban mennyiségre.Május elsején csak az ötödik túránk volt úgy,hogy most anyagi problémák nem hátráltatnak,viszont egészségügyiek igen.Hát ez van.Folytatjuk!
Talán olvastátok,talán nem a pár éve írt bejegyzésemet amelynek az volt a címe,hogy "Túra odaátról".A bejegyzés ide kattíntva elolvasható. Dióhéjban annyi,hogy mélyen hiszünk,hiszek a spirituális dolgokban.Hogy több a világ mint amit látunk belőle.Gergő pedig búcsúzoul a halála után szerezett volna méltóképpen elbúcsúzni tőlem,mert ez nem sikerült,hirtelen halt meg.Erre használta a volt exem testét,akivel taliztunk Nevezetesen a lelke beleszállt a tali előtt,a tali után pedig kimet belőle.Tudom képtelenségnek hangzik.Erről szólt a Túra odaátról bejegyzés,hogyan vettük ezt észre,mikből és hogyan jöttünk rá.
Valahol a Mennyben....
Én aki szentül hisz a túlvilági dolgokban,nekem is voltak fentartásaim ezzel kapcsolatban,de természetesen nagyon szerettem volna hinni ebben,hogy valóban így volt. Most évekkel később jött egy megerősítés.Egy ilyen témával foglalkozó oldalt követek és valami pont ilyen dolog volt a téma éppen.Így rákérdeztem az oldal üzemeltetőjétől aki nagy spirituális szakértő,hogy szerinte lehetséges-e ez,hogy az elhunyt fiam lelke beleszáll a volt exemben,olyanokat produkál amit Gergő szokott életében és mindez azért,hogy egy utolsót túrázhassunk.Majd miután ez megtörténik,kimegy a testből annélkül,hogy bármi kárt okozna.Azt válaszolta,hogy igen ez teljes mértékben lehetséges.
Szégyenszemre egészen mostanáig nem tudtam erről a helyről...Aztán szembejött velem egy bejegyzsés a facebookon.Talán ez sem véletlen,mert semmi sem az.Talán Gergő üzent így,hogy itt van egy olyan hely ahová majd még el kell,hogy menj!Mert a képeket nézve ez bizony olyasminek tűnik aminek előbb-utóbb a bakancslistámon a helye.Na nézzük át akkor mi tudható a szomolyai kaptárkövekről,azaz a kis magyar Kappadókiáról.
Valóban Kappadókiát idézi
A Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területen találjuk legnagyobb számban az egész Bükkalján előforduló, olyan rendszerint kúp alakú kőtornyokat, melynek oldalaiba a letűnt korok emberei rejtélyes fülkéket faragtak. Az ország leglátványosabb kaptárköveit egy könnyű körséta formájában tudjuk meglátogatni.
Szomolya határában, a Kaptár-völgy fölött, a Vén-hegy délnyugati oldalában lévő hatalmas kúpokkal, sziklaormokkal tagolt riolittufa-vonulat négy lelőhelye, összesen 13, egymástól jól elkülöníthető kaptárkövet foglal magába, melyeken 132 db fülke látható. A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, tudományos elmélet született.
Kaptárkövek
Az egyik népszerű feltevés szerint a kaptárkövek síremlékekvoltak, a fülkékbe az elhunytak hamvait tartalmazó urnákat helyezték. Mások szerint a vakablakoknakbálványtartó, áldozat-bemutató szerepük volt. A leginkább ismert és elfogadott vélemény szerint a fülkékbenméhkaptárokattartottak. Érdekes módon a kaptárkövek feletti csodaszép, vadvirágos réten jelenleg egy nagy méhészet található, a rét szélén lévő erdősáv zúg a hangos méhzümmögéstől. A régészeti feltárások azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot.
A kaptárkövek anyaga zömében könnyen megmunkálható, véshető riolittufa, mely a miocén kori heves vulkáni tevékenység nyomán jött létre több mint 2000 millió évvel ezelőtt. A természetileg és kultúrtörténetileg is rendkívül értékes területen 1958-ban kőbányát nyitottak, mely súlyos károkat okozott, a tiltakozás hatására 1960-ban nyilvánították védettnek a szomolyai kaptárköveket. Pár évvel ezelőtt tanösvényt létesítettek, és jobban megközelíthetővé tették az érdekes sziklaalakzatokat. Korlátokat, lépcsőket építettek a könnyebb körbejárás végett.
Ismét egy olyan hely,ami hív magához!
2019 májusában adták át a teljesen megújított tanösvényt, acél platformokon, fémkorlátokkal védett lépcsősorokon tudjuk most már bejárni a kaptárkövek birodalmát, az új, vandálbiztos információs táblákról rengeteg érdekes információt tudhatunk meg a kaptárkövekről. A kissé tájidegen fémjárdák, lépcsők, korlátok jóval biztonságosabbá teszik a látogatást, bár a hely varázsából sokat elvesznek, ráadásul fotókat is nehéz úgy készíteni, hogy a fémépítmények ne látszódjanak a képeken.
A sorompótól a P∆ jelzéseket követve tudjuk körbejárni a kaptárköveket, testközelből megcsodálni a misztikus fülkéket, a bizarr sziklakúpokat. A legimpozánsabb sziklatömbben, a Királyszéke elnevezésű formációban nem kevesebb, mint 48 db fülkét számlálhatunk meg. A kaptárkövek feletti, Natura 2000 védettségű Kaptár-rét ún. erdőssztyepp vegetáció, mely számos védett állat- és növényfaj élőhelye.
Érdemes még felsétálni az aszfaltút kanyarulatában álló kereszttől, a dombon magasló Nagy-Völgy-tetői kilátóhoz, ahonnan szép panoráma nyílik Szomolyára és a Bükkalja szelíd vonulataira.
Ezt azért teszem ide,mert még szükség lehet rá!
A szomolyai kaptárkövek a falu nyugati felén emelkedő füves, lapos Vén-hegy oldalában találhatók. A felújított szomolyai főtérrőltáblák igazítanak útba a kaptárkövekhez. A térről aP∆jelzéseket követve az aszfaltos utcán csinos kis házak között emelkedünk a falu szélén lévő sziklába vájt barlangpincék mellett elhaladva egy nagy kanyarban álló keresztig. Itt az aszfaltcsík balra tart, a kaptárkövekhez a jobboldali, kavicsos, autóval is jól járható út vezet. Pár száz méter után egy sorompónál kezdődik a tanösvény hurokútja. A 2019-es felújítás során egy új, kaptárkövet formázó bejárati kapun keresztül jutunk.
Szomolya központjából 1400 méter séta a Kaptárkő tanösvény bejárata, a személygépkocsival is megközelíthető parkolóból pedig kb. 150 méter.
A tanösvény bejárata
A tanösvényt jó félóra alatt kényelmesen végig lehet járni. Lépcsőzésre számítsunk, néhány helyen csúszós, morzsalékos lehet az ösvény. Az új fémjárdák, lépcsők nagyban megkönnyítik a kirándulást, azért kényelmesebb egy profi túracipőbenfelfedezni a kaptárkövek bizarr világát. Kevés árnyékra számítsunk, így nyáron remek viselet lehet egy gyorsan száradó technikai poló egy mozgást nem akadályozó, strapabíró rövidnadrággal..
Szomolyát amúgy Borsod megyében találjuk meg a mezőkövesdi járásban.Az Északi-középhegység Egri-Bükkalja lábánál helyezkedik el.Mezőkövesdtől 12km-re észak-nyugatra,Egertől 18km-re keletre fekszik.Így az eljutás tömegközlekedéssel sem tűnik lehetetlennek,de ennek majd alaposan utánajárok még!Akad még itt látnivaló a kaptárköveken kivül is: a barlanglakások,a kilátó,a tájház.
