A minap jártunk az Izsák határában elterülő Kolon-tónál.Hogy részletesen megtudjuk e tájról amit kell,segítségül hívtam a Kiskunsági Nemzeti Park oldalát.Így az ő ismertetésük és az én személyes élményem alapján most igyekszem bemutatni hazánk e kevésbé ismert csodáját,hátha akad majd olyan aki kedvet kap hozzá és felkeresi ezt a helyet.
 |
| Ezt láttuk meg legelöször a Kolon-tóból |
A térség legnagyobb édesvízi mocsara az Izsáki Kolon-tó, mely 2962 ha területű. A Kolon-tó tágabb környezetét telepített erdők és megművelt földek övezik. A tó nyugati oldalán emelkedő magasabb homokbucka, a Bikatorok 126 m magasságú.
A Kolon-tó medre egy észak-déli irányú, a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. A rétegtani vizsgálatok alapján egy rövid folyami, és egy hosszabb tavi fejlődési szakasz különíthető el.
A tó ma az elmocsarasodás és az elöregedés előrehaladott állapotát mutatja. A meder feltöltődését a gyorsította az eolikus üledék felhalmozódása, és a benne termelődő szerves anyag mennyiség. A sekélyebb részeken szikesedési és tőzegképződési folyamatok is beindultak. Tavon nyílt vízfelületet szinte nem találni, nagyobb része nádas-mocsár. Átlagos mélysége 60-80 cm.
 |
| Csodák a Kiskunságon |
Gazdag hínárvegetáció jellemzi, melynek jellemző fajai az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), az úszó békaszőlő (Potamogeton natans), a tündérrózsa (Nympea alba) és a keresztes békalencse (Lemna trisulca).
A tavat fajgazdag láprétek, mocsárrétek láperdő határolják. A nádasok ritka növénye a lápi csalán (Urtica kioviensis). A déli rész fajgazdag láprétjeinek védett növényritkaságai közül az orchideákat kell megemlíteni. Védett fajai még a területnek a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a korcs nőszirom (Iris spuria). A Páhi melletti részen fennmaradt tölgy-köris–szil ligeterdők legszebb darabja a Közös-erdő, melynek állományát 40-60 éves magyar kőrisek (Fraxinus angusttifolia pannonica) és 80-100 éves kocsányos tölgyek (Quercus robur) alkotják.
 |
| Varázslat |
Állatvilága élőhelyi adottságainak megfelelően változatos. Halfaunájának védett faja a réti csík (Misgurnus fossilis), mely járulékos béllégzése segítségével az oxigénhiányos, sekély vizekben is képes fennmaradni és a lápi póc (Misgurnus fossilis). A kétéltűek közül gyakran láthatjuk a pettyes- és a tarajos gőtét (Triturus vulgaris, T. cristatus), az erdei békát (Rana dalmatina) és a zöld levelibékát (Hyla arborea). A hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbiculáris), a vízisikló (Natrix natrix) és a zöld gyík (Lacerta viridis) a gyakoriak.
 |
| A Kolon-tó a tanösvényeken járható be |
A nádasok apró fészkelői a nádi rigó (Acrocephalus arundinaceus) és a nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides). A terület rendszeres fészkelő fajai: kanalasgém (Platalea leucorodia), nagykócsag (Egretta alba), szürke gém (Ardea cinerea), bölömbika (Botaurus stellaris), nyári lúd (Anser anser), cigányréce (Aythia nyroca), egerészölyv (Buteo buteo), hamvas réti héja (Circus pigarus). Az emlősök közül az erdei cickány (Orex araneus), a törpe egér (Micromys minutus), a vidra (Lutra lutra) és a menyét (Mustella nivalis) él itt. A Kolon-tónál kialakított madárgyűrűző táborban fontos faunisztikai és vonulás-kutatási vizsgálatokat végeznek.
 |
| Kolom-tó |
A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú,sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése