Amikor megjött a fény

Hála a közösségi oldal emlékeztetőjének egy újabb már-már elfeledett emlék köszönt szembe.Beköszöntött az október és öt évvel ezelőtt ilyentájt érkezett meg hozzánk a fény!Négy hatalmas oszlop képében méghozzá.Na nem örültem meg,de tényleg így történt.Ha már emlékeztetett rá a facebook,hát itt a helye a történetnek a blogomban,hiszen szerves részét képezte ez is a történetünknek,az élményeinknek.

Többször is volt róla szó ebben a blogban is,hogy mennyire szerettük és szeretjük a helyi focicsapatot és annak otthonát a helyi stadiont.Gergő egyenesen imádta.Attól a pillanattól,nevezetesen egy 2013-as tavaszi naptól kezdödően kikellett vigyem minden egyes mérközésre,amely azt eredményezte,hogy óriási szurkolók lettünk (én az voltam korábban is,csak voltak a helyi fociban úgymondd üres évek,amikor nem volt kiért szurkolni).Olyannyira óriási szurkoló lett Gergőből,hogy amikor elhunyt szegény,a csapat közösségi oldala úgy emlékezett meg róla,mint leghűbb szurkolójáról... (ha nem hiszed nézd meg az Így búcsúztak c. bejegyzésemet)

Megérkeztek a reflektorok,természetesen ott kellett lennünk a történelmi pillanatnál...

Gergő attól a 13-as tavaszi naptól fogva nem csak a csapatba,de a stadionba is beleszeretett.Heti szinten kellett kijárni vele az üres arénába is,csak úgy...egyszerüen szerette,megnyugtatta és lenyügőzte az aréna...Az aréna amely ekkor mindössze 11 éves volt,de már kezdett ütött-kopott lenni.Erről is írtam már.Az építkezés 2002-ben félbe maradt és ekkor úgy gondoltuk soha nem fog elkészülni.Ám ez cseppet sem érdekelt minket.A csapat közben elkezdte diadalútját,feljutott a legmagasabb osztályba,ahol egészen addig nem játszhatott hazai pályán amig a vílágitás el nem készült.

Közelebbről a csoda

Már tartott a szezon,de a csapat még mindig nem tudott hazai pályán játszani.Szívepedve vártuk a reflektorok érkezését,mert a hírek azért csordogáltak,hogy hamarosan megérkezik.Aztán egy szeptemberi napon hazaérve ki-ki a munkából meg az iskolából,a közösségi oldalon a csapat oldala arról tájékoztatta a nagyérdeműt,hogy megérkeztek a reflektorok!Hát ezt nem hagyhattuk ki.Már indultunk is ki a stadionhoz.S lőn csoda valóban ott voltak,igaz egyenlőre lefektetve a stadion körül.Éreztük ez történelem.Fotózgattam is akkor a meglehetősen szerény képességű telefonommal,ezeket a képeket láthatjátok ebben a bejegyzésben.Boldogok voltunk.A felállításig ugyan kellett várni pár napot,de sebaj azt is figyeljük és amikor megtörténik,jövünk ki megnézni.

Állításra várva

Erre sem kellett sokat várni.A következő napok egyikén megismétlődött a dolog.Hazaérve már ott volt a hír a közösségi oldalon,hogy elkezdték felállítani a reflektorokat.Hát több sem kellett már startoltunk is ki az arénához.Részese akartunk lenni a történelmi pillanatnak.Elöször csak csak kettő oszlopot állítottak fel,azt a másik napon a maradék kettőt a stadion négy sarkába.Persze mindkét napon ott voltunk.Részesei voltunk a csodának,ahogy megszületik a fény!Az olyan ízég-vérig szurkolóknak mint mi,ez felülmúlhatatlan élmény volt!

Állítják a reflektor - 2014 október 1.

Ha már évforduló és felhozta a facebook,akkor emlékeimben úgy él,hogy október elsején már állt mind a négy oszlop.Kegyetlen jól mutatott az aréna a négy reflektorral annak négy sarkában.Én erre vártam már 35 éve,amikor pl.82-ben elvitt a bátyám Fehérvárra egy villanyfényes meccsre már akkor ott arra gondoltam,hogy te jó ég nálunk mikor lesz ilyen?Hát eljött ez a nap is.A történelem előttünk íródott.Gergő és én is azthiszem nagyon élveztük ezt az egészet.

A történelem részesei lehettünk

Úgy látszik ez az október 1.-i dátum szimbólikus az én életemben,hiszen az első meccs amelyen kint voltam,az is október elsején volt,le sem merem írni az évet...(1977).Persze még a régi arénban.A lényeg,hogy október elsején délután állt mind a négy reflektor.A csapat készülhetett rá,hogy rövidesen hazai pályán játszhat végre!Örültünk mi is mint majon a fa...szóval mint maci a málnásnak.Vártuk a próbaüzemet a tesztelést,a pillanatot amikor elöször kigyúlnak a fények.

Impozáns látványként hatott ránk

Erről írtam már egyszer részletesen.Felejhetetlen és felülmúlhatatlan élmény,főleg annak tükrében ugye,hogy Gergő már nem lehet velem... A tesztre a világítás tesztjére sem kellett sokat várni,de mi napi szinten jártunk ki,figyelni mikor gyúlnak ki a fények.Egyik ilyen sétánk sikerrel járt,az erdő felöl jövet a fákon átszűrödve láttam,hogy égnek már a reflektorok,Gergő ekkor még ezt nem fedezte fel,de mondtam neki.Akkor aztán elkezdett szaladni,hogy minél előbb kiérjen az erdőből és saját szemével átélhesse a csodát...Ezt az élmény soha nem tudom elfelejteni,azt a pillanatot amilyen hatással volt rá a dolog,azt nem lehet elmondani...Erről már volt egy részletese bejegyzésem ezen a helyen megtalálod.

A fényes aréna

Fényárban úszott az aréna amelynek látványa felülmúlhatatlan volt és azóta is az.Valahányszor erre jövök és látom,mindig jó érzéssel tölt el,mindig melegiti a szívemet a látvány.A villanyvilágítás kiépítésével aztán a csapat is hazatérhetett végre.Jó hatással volt rájuk is a dolog,hiszen az első három villanyfényes meccset megnyertük,nálunk esélyesebb csapatok ellen.Ma már minden meccset villanyfényben rendeznek,sajnos,hogy a csapat ehhez nem tud méltó partner lenni,hiszen csak a harmadosztályban vitézkedünk jelenleg és annak is csak a középmezőnyébe.Az embereket sem érdekli a dolog,Gergő is elment sajna...Bízok benne,hogy lesz még itt olyan nap amire azt lehet majd mondani,hogy megérte...Az aréna azóta elkészült mégis.Mint írtam korábban is ez Gergő vára,hiszen annyira,de annyira szerette.... Úgy tudom látja odaátról.Remélem így van!

Az arénában a legutóbbi hazai meccsen

Így íródott hát szemünk előtt a történelem,örülök,hogy mindezt átélhettem,hiszen ezzel is gazdagabb az életem története.
A sok meccs is amit Gergővel átélhettem itt,örökre felejthetetlen marad.