Újabb emléket hozott fel a közösségi oldal emlékeztetője.Éppen ma négy éve zavartunk le egy vecsei túrát.A vecsei túráink abszolúlt ősklasszikusnak számítanak hisz kismilliószor megtettük ezt az útvonalat,lényegébe itt volt az első olyan túra is amit Gergő vezetett,nagyban hozzájárult ez a szakasz,hogy aztán olyan kiváló túravezető legyen belőle,itt tanulta meg a jelzések követését.Írtam már ezekről a túrákról,de mivel olyan gyakori volt a múltban,hogy csak egy általános összefoglalót jegyeztem csak le.Most mivel emlékeztetett a facebook,így megpróbálok erre a négy évvel ezelőtti túrára visszaemlékezni.Annak tükrében,hogy Gergőt sajnos elvesztettem,ennek a túrának is itt a helye a többi között!
Már a város egyik erdejében is kellemes az út
Gyönyörű októberi idő volt azon a napon,ami alighanem hétvégére eshetett és ahogy próbálgatok visszaszámolgatni akkor vasárnap volt.Adta magát a dolog,hogy ilyen szép időben vétek otthon ülni,így elindultunk egy Dunavecsére vezető túrára.Már útközben a város erdejei is szépek és kellemes klimájúak voltak,mondhatni kifogástalan őszi túraidő volt.Nem szenvedtünk most sokat a stadionnál rátértünk a piros jelzésre és azon mentünk le végig.Most nem szándékoztunk kitérőket tenni,más utakat is használni.Hamar leértünk a Duna mellé ahol a két szivattyúház és a D28-as horgásztavak fogadtak minket.
Az egyik szivattyúház
Nem igazán volt csapadék ezekben a hetekben,így a D28-as horgásztavak nagy része kivolt száradva.Mindössze az öt tó közül a legnagyobban volt víz,de abban is igen csekély.Ez persze semmit nem vont le a szépségéből.A piros jelzés itt halad a Duna és a tavak között.Míg a tóban alig-alig volt víz,a másik oldalon a Duna gyönyörűen kéklett.Talán soha nem láttam még ennyire szép kéknek...A csekély vízű tóban meg óriási békahangverseny volt.Le is ültünk ezt hallgatni.
A kis tó,kis vízzel
A kéklő Duna
A csillogó Duna
Az út a harmadik és negyedik tó között fordult el a Dunától és lassan fokozatosan kezdett emelkedni.Itt van ennek a túrának az egyetlen emelkedője (ha a Pentele-hídra való felmászást nem tekintjük annak).Nem hosszú,nem meredek,de kétségtelenül emelkedő,nem is tudom tán olyan száz méteres szintkülömbség lehet,de lehet nincs annyi.Amikor felérünk itt,akkor találjuk magunkat a Dunai Vasmű ipari víz leeresztő csatornájánál,ami rendkivül látványos,de veszélyes is.Itt fokozott figyelem szükséges!
Óriási robajjal zúdul le a víz meglehetősen hangosan is,így főleg annak aki elöször jár itt félelmetes lehet!
A csatorna alsó szakasza
A csatornán,ott ahol a legtöbb víz van alattunk,egy kishíd vezet át.Ez ekkor még megfelelő állapotban volt,aztán az évek alatt tönkrement,de szerencsére rendbehozták.Érdekes mert a jelzés erre vezet,mégis kintvan egy tábla,hogy erre menni tilos és életveszélyes...Bátran jöjjetek erre ha egyszer erre vetödtök,nem kell megijedni a táblától és külömben is,ahogy mondtam a piros jelzés erre vezet,nem lehet másfelé menni.Figyelni kell,nem árt az óvatosság,ha ez megvan nem lesz semmilyen gond.Rendkivül látványos a csatorna mellett lehaladni.Ez a rész nem hosszú,tán kétszáz méter lehet.Rengetegszer eljöttünk itt Gergővel soha nem ért semmi baj. Mondjuk emlékszem az első alkalomra,egy kicsit parázott ő is.
Azon a kishídon kell átjönni
A csatornát elhagyva ér be az út az ártéri részre.Itt elöször a motokrosszosok álltal kijárt kacskaringos vájatban megy,majd jön egy telepitett erdő ahol minden tök egyenes,a fák is,az út is.Újabb kalandos rész jön,itt újra fokozott figyelem szügségleltetik,mert a jelzés el-el veszik.Sokszor jártunk erre,de velünk is előfordult,hogy elvesztettük a jelzést.Jelen esetünkben úgy emlékszem nem volt ilyen gond.Ezután lehet választani,követjük a piros jelzést ami bevezet egy igazi ártéri erdőbe,vagy maradunk egy autók álltak járt jó minőségű,az erdőt enyhén elkerülő úton,némileg kerülve kicsit.Mi mentünk tovább a piroson.Nem mindig ajánlatos ezt választani,mert van,hogy a növényzet úgy benővi,hogy nem lehet erre menni.
Gergő a vadászlesen az erdőben
Amúgy ez az erdei szakasz sem hosszú,tán 400 esetleg 500 méter ha lehet.Kiérve az erdőből pedig megpillantjuk a Pentele-hídra ávezető felüljárót amely fenomenális építmény.Mint mindig a híd alatt pihentünk most is.Ez mindig így volt valahányszor erre jártunk.A pihenő után pedig következett a hídra való felkapaszkodás,ez is egy látványos útszakasza a túrának,hisz ahogy kapaszkodunk fel úgy lesz egyre látványosabb a táj.
Fenomenális látvány a híd alól a pillérek sora
A híd alatt a fenti részen melegben is kellemes a klima.Itt lehet még választani,hogy a híd melyik oldalára megyünk fel.Mi mindig úgy csináltuk,ha Vecsére vagy onnan északabbra mentünk akkor híd északi,ha Apostagra vagy onnan délebbre,akkor a híd déli oldalára mentünk fel.Szerintem az északi amúgy jobb.Jó magasan vagyunk itt és a kilátás igazán élvezhető.Az északi oldalon együtt megy a járda a kerékpárúttal így nem árt figyelni.Átmentünk hát itt és mint mindig rácsodálkoztunk a világra megállva a híd közepén.
A kéklő Duna a hídról
Átérve a hídon már ott is találtuk magunkat Dunavecsén,lejövet álltalában a töltésen mentünk be a város felé,ekkor is így cselekedtünk.Elöször a vecsei temetőbe botlottunk bele,itt nyugszik Petőfi Sándor első nagy szerelme Nagy Zsuzsika.Ekkor még csak beszéltünk róla,hogy egyszer majd felkeressük a sírt.Egy későbbi ide vezető túrán el is kezdtük keresni,ám ez a temető óriási,nem találtuk meg.Sebaj gondoltuk majd újra visszatérünk.Sajnos Gergővel már nem tudok visszatérni,hogy megkeressük Zsuzsika sírját... de itt ekkor még boldogok voltunk,élveztük a gyönyörü októberi időt.Mielőtt bementünk volna a városba,lenéztünk a helyi Dunapartra.
A híd a vecsei dunapartról
A vecsei part
Impozáns látvány innen is a híd,a Dunapart pedig itt (is) a béke szigete.Van arébb egy beugró kis öböl,arra nem emlékszem,hogy ekkor elmentünk-e oda.Előfordulhat,hogy igen,Ezekután pedig behatoltunk a kis alföldi városkába.Álltalában mellékutcákon szoktunk bejönni,most úgy határoztunk a fő utcán megyünk majd végig.Itt látnivalót az emlékművek sora és a katolikus templom ad,arébb a főtér felé található Petőfi apjának mészárszéke és a református templom,újabb emlékművek és egy székelykapu.Mivel maga Petőfi is lakott itt,a város őrzi emlékét a főtérnél 14 kis pillér áll mindegyiken egy-egy Petőfi verssel.
A Petőfi vers pillérek
Még Petőfiék házát néztük meg az egyik utcában,majd egy játszótéren fejeztük be a túrát.Gergő ekkor még kicsit kisebb volt,igy eljátszogatott ott egy kicsit.Ezután indultunk el haza.Rendkivül kellemes túra volt mint minden ide vezető túránk.Rengegszer jártunk erre a Pentele-híd felépülése óta.a túra kinőtte magát az évek során egy ösklasszikussá,az egyik legalapabb túránká.A képek ezen a túrán készültek!Éppen ma e sorok írásakor négy éve!2015 október 4.-én. Nagyon-nagyon benne van a pakliban,hogy idén még eljövök erre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése